Fehér Miklós emlékére
Fehér Miklós, a Benfica 25-szörös válogatott magyar csatára a Guimaraes elleni idegenbeli portugál bajnoki labdarúgó-mérkőzés hosszabbításában váratlanul megtorpant, eszméletét vesztettette és többé nem tért magához: a kórházba szállítást követően meghalt.
Sokakban él elevenen annak a meccsnek a képe 2004. január 25-én, különösen a hatvanadik perc, amikor Fehér Miklós csereként állt be a Guimaraes-Benfica portugál bajnoki mérkőzésen. A hajrában gólpasszt adott csapattársának, Aguilarnak, amellyel a vendégek megszerezték a vezetést. Pár másodperccel később a játékvezető sárga lapot mutatott fel a magyar válogatott támadónak – nem engedett elvégezni egy bedobást –, aki egy hamiskás félmosollyal és hajának hátra simításával nyugtázta a figyelmeztetést.
Fél pillanat sem telt el, újra a játékra próbált összpontosítani, de akkor megállt, fejét előre hajtotta, háta begörnyedt, kezeit térdére támasztotta, majd tehetetlenül hátraesett a fűre. A két csapat játékosai azonnal körbevették, a játékvezető engedélyt adott az orvosi segítségre, de amikor már tizenöt perce állt a játék, mindenki tudta: nagy a baj.
A 24 éves támadó a kórházba szállítást követően meghalt. Halálának okáról pedig ma sem tudunk biztosat.
A portugál futball legutóbb harminc éve gyászolt hasonlóan tragikus körülmények között: 1973 decemberében a portói Fernando Pascoal das Neves esett össze egy mérkőzés alatt, majd hunyt el.
Fehér Miklós Tatabányán született, a Győri ETO csapatában az 1995/96-os idényben mutatkozott be. Három szezont játszott a zöld-fehéreknél és ötvennyolc mérkőzésen huszonkét gólt szerzett, majd 1998-ban 700 ezer dollárért a Porto igazolta le, és bár a portugál sztárcsapatban alig kapott lehetőséget, a bajnokcsapat tagja volt. A következő évben kölcsönadták a Salguierios együttesének, ahol házi gólkirály lett.
A Portóhoz ekkor újra kikölcsönözte. Légiós karrierje legjobb évét produkálta Bragában, sokáig versenyben volt a gólkirályi címért; végül tizennégy találatig jutott. A portóiak visszarendelték, de miután Fehér nemet mondott szerződéshosszabbítási ajánlatukra, egy évig csak a tartalékok között kapott lehetőséget.
Portóból a válogatott csatár 2002-ben tette át Lisszabonba a székhelyét, azonban a világhírű Benficában sem tudta úgy kamatoztatni tudását,ahogy azt korábban elképzelte. Már a távozás gondolatával is foglalkozott, pedig az UEFA-Kupa első, októberi fordulójában ő szerezte a győztes, egyszersmind a továbbjutást jelentő gólt a belga La Louviére ellen. Több klub is magáénak akarta tudni, és úgy is tűnt, hogy hamarosan máshol folytatja pályafutását a portugál bajnokságban. A válogatottban huszonöt mérkőzést játszott.
Legemlékezetesebb találkozója a Litvánia elleni 6–1-re végződött idegenbeli Eb-mérkőzés volt 2000-ben, amelyen három gólt szerzett. Legutóbb a Lengyelország elleni hazai Eb-selejtezőn lépett pályára a nemzeti tizenegyben – egy félidőt kapott –, gólt augusztus 20-án, a Szlovénia elleni idegenbeli barátságos találkozón szerzett címeres mezben. A decemberben kinevezett szövetségi kapitány, Lothar Matthäus is számított rá, negyvenes listáján az ő neve is szerepelt.
Három évvel ezelőtt (2011. december 28.) a Győri ETO, az FTC, az Újpest és az MTK neves öregfiúi léptek a győri Magvassy Mihály Sportcsarnok pályájára, hogy egy közös játék során rúgják a bőrt a Fehér Miklós Emlékgálán.
A portugál sztárklub, Fehér utolsó egyesülete, a Benfica méltóképpen meg akarja őrizni Fehér Miklós emlékét, a klubvezetők úgy döntöttek, hogy visszavonultatják a 29-es mezt, amit ezek után már soha többé senki nem viselhet a klubnál. A klub aulájában 2005-ben egy bronzszobrot állítottak fel Fehér Miklós emlékére.
