/sikersztorik/ektomorf-bekes-megyebol-lett-vilaghiru-a-magyar-metalzenekar/
NULL
hirdetés

SIKERSZTORIK

Ektomorf: Békés megyéből lett világhírű a magyar metálzenekar

Gyakrabban koncerteznek külföldön, mint itthon, márciusban hathetes amerikai turnéra indulnak. Frontemberükről nemrég könyv is megjelent.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. február 19.

hirdetés

Melyik a leghíresebb magyar zenekar? Erre a kérdésre biztosan sokaknak lenne válasza, de aligha találnák el az igazságot. Ha ugyanis arról van szó, kit ismernek el legszélesebb körben nemzetközileg, a trash metálban utazó Ektomorf magasan veri a legpopulárisabb együtteseket is. Énekes-gitárosukkal, Farkas Zoltánnal a róla szóló Outcast – Kitaszítottan a világhírig című könyv budapesti bemutatóján beszélgettünk.

– Így visszatekintve mennyire valószínűtlen számodra, hogy eljutottatok a zenekarral arra a szintre, ahol ma vagytok?

– Nagyon durva az egész, álmomban sem gondoltam volna, amikor megkaptam apámtól a legelső, nagyon alapszintű gitáromat. Igaz, én végig hittem benne, de így is egészen elképesztő, hol tartunk most a kezdetekhez képest.

– Minek köszönhető szerinted, hogy a hazai metál színtérről éppen ti tudtatok kiemelkedni?

– Ez összetett kérdés, van benne egy adag szerencse, de rengeteg munka is. Sőt, az utóbbi szerepe jóval nagyobb volt.

hirdetés
"
A kívülállók számára nem biztos, hogy egyértelmű, de a mi tevékenységünk közel sem csak annyiból áll, hogy felmegyünk a színpadra gitározni meg headbangelni.

Rengeteg áldozatot kellett és kell hoznunk a mai napig, akár a magánélet területén, akár más téren.

ektom4

A zenekarról

Az Ektomorf 1994-ben alakult Mezőkovácsházán, az alaptagok közül mára egyedül az énekes-gitáros Farkas Zoltán maradt meg. Karrierjükben a 2000-ben megjelent Kalyi Jag lemez jelentette az első fordulópontot. Ezen a tagok már bátran felvállalták roma származásukat, és a dallamokba, szövegekbe roma eredetű zenei motívumokat is csempésztek. A közönség egy részéről sok támadás érte őket emiatt, ugyanakkor a sajtóban nagyon jó visszhangot kapott az album.

Népszerűségük innentől folyamatosan növekedett, egyre több koncertjük lett külföldön. Német kiadóhoz szerződtek, és egy időre ki is költöztek oda. 2013-ban Amerikába is kijutottak. A zenekar mára komoly nemzetközi rajongóbázist tudhat magáénak, fellép a legnagyobb metálfesztiválokon, és a műfaj leghíresebb csapataival játszik együtt rendszeresen.

– Voltak hullámvölgyek a 21 év során?

– Persze, ez minden zenekarnál elkerülhetetlen. Aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik. Többször jutottunk mélypontra, előfordult az is, hogy én személy szerint úgy gondoltam, képtelen vagyok tovább csinálni. De mindig láttam egy apró fénysugarat, ami reményt adott, így sikerült túllendülni az akadályokon.

– Mennyire voltak toleránsak a zenétekkel szemben ott Mezőkovácsházán, és hogy változott ez meg az idők során?

– Volt egy réteg, aki kezdettől fogva elfogadta, mások viszont gyűlölték, és minden létező módszerrel harcoltak ellene. Aláírást gyűjtöttek, ránk hívták a rendőrséget, volt minden, amit csak el tudsz képzelni. Aztán ez lassan megváltozott, részben az eltelt idő, részben az elért sikereink hatására. Ez egyébként szerintem valahol természetes is.

ektom5

– Célod, hogy eloszlasd a metál műfajjal szembeni negatív sztereotípiákat?

– Ezt nem fogom tudni megváltoztatni, és tulajdonképpen nem is akarom.

"
Felesleges lenne egyfajta térítőként nekiállnom elmagyarázni, miért jó igazából, hogy brutálisan ordítozok, és mély hangú gitárokkal zúzunk a színpadon.

Ha maguktól rájönnek, az szuper, de nem szabad erőltetni. Vannak olyan zenék, amiket én se értek, hiába játsszák le nekem akár huszonhatszor. A metál nem mindenkinek való, de mindenkinek szól.

– A hazai rasszizmus szintjét milyennek látod más országokhoz képest?

– Mindenhol van egy olyan réteg, aki okkal vagy ok nélkül gyűlöl másokat. Én a zenémmel és az életstílusommal egyaránt azt próbálom közvetíteni, hogy a bőrszín egyáltalán semmilyen szerepet nem szabad, hogy játsszon egy ember megítélésében. Az, hogy valaki jó fej vagy éppen bunkó, ettől teljesen független.

– Melyik országban van a legtöbb rajongótok?

– Egyértelműen a németeknél, ott játszottunk eddig leggyakrabban. A következő turnénk viszont az Egyesült Államokban lesz, március végétől hat héten át összesen 38 koncertet adunk. Ennyi ideig sosem voltunk még úton megszakítás nélkül, és nagyon sokat várok tőle: remélem, ott is pozitívan fogadnak majd bennünket. Az előzetes jelek mindenesetre nagyon biztatóak, van rá esély, hogy a németországihoz hasonló sikereket érjünk el.

ektom2

Az amerikai turné állomásai (nagyobb méretért katt a képre)

ektom6

– A rólad szóló könyvről milyen visszajelzéseket kapsz? Eljutott olyanokhoz is, akik egyébként nem a zenéd célközönsége?

– Igen, mindenképpen. A mai bemutatón is láttam olyan arcokat, akik ránézésre nem kimondottan metálosok. Békés megyében pedig még többen voltak ilyenek. Ez szerintem nagyon jó, hiszen egyébként nagyon nehezen tudunk új embereket elérni. Hogy mást ne mondjak, a zenénk enyhén szólva nem az a stílus, amit mindennap hallhatsz a rádióban. A könyvről szóló visszajelzései nagyon pozitívak, bízom benne, hogy vannak olyanok, akiknek az eddigi előítéleteit is eloszlatta velem (illetve a zenekarral) kapcsolatban.

A könyvről és a társszerzőről

Kiss László 1976-ban született, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, emellett író. A Farkas Zoltánnal közös Outcast mellett négy novellás- és egy kritikakötetet jegyez. Az Outcast motivációs könyv, az Ektomorf frontemberének E/1-ben írott életrajza, az első mezőkovácsházi próbáktól a berlini hányattatáson, majd felemelkedésen, a zenekar befutásán át a jelenig: európai fesztiválok, USA-turné, sport, zene, zene, zene - mindenekelőtt azonban eszméletlen mennyiségű munka. Páratlan életrajz egy páratlan életművészről.

Részlet a könyvből:

"Igazából csak a zene van. De mi mást tudnék csinálni? Nem tagadom, a sport is előkelő helyen áll az életemben, sőt egyre magasabb szinten űzöm. A zene azonban mindennél előbbre való. Örök. Hozzátartozom, és a zene is elválaszthatatlan tőlem. Jó tudni, hogy életem végéig ezt fogom csinálni. Negyven év körül sokan gondolnak arra, hogy meddig mehet ez így, hogyan melóznak majd tíz év múlva a színpadon, van- vagy lesz-e értelme még jelen lenni, nem csinálnak-e magukból bohócot. Nekem ez eszembe sem jut. Ugyan megfordul a fejemben, hogy nem lesz annyi koncert, nem tudunk majd hosszabb turnéra menni, de mostanában az Ektomorf története nem így alakul: pont az ellenkezője történik velünk. Amiben szerepet játszhat az is, hogy soha semmit nem kaptunk egyből, nem jött csettintésre a siker.

Keményen megdolgoztunk az eredményeinkért, lépésről lépésre raktuk és raktam a téglákat, így léptünk egyre följebb és följebb. Mint a sportban: amit lassan, szívós munkával épít föl az ember, az tartósan megmarad. Persze senki sincs örökké a topon, adódik néha megzuhanás, vagy nem látom az egész értelmét, vagy csak nem tudom, mi volna a helyes következő lépés, vagy egyáltalán nem mutatkozik semmi, ami biztató. De ez az elbizonytalanodás amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik. Különben sem vagyok az a fajta, aki feladja. És még mindig nem értem el, amit szeretnék. Egyvalamit biztosan tudok: az Ektomorf beírta a nevét a zene történelemkönyvébe. Vitán felül áll, hogy ebben a stílusban, nevezzük groove metálnak, meghatározó név, önálló karakter."

– Ennyi idő után változatlan intenzitással bírod még a turnézást, a hangerőt és az ezzel járó felfokozott életstílust?

– Szerintem ebbe nem lehet belefáradni. Imádom, ez az életem. Persze fizikailag sokat kivesz belőlem, nagyon ügyelek arra, hogy tartsam a formámat. Komoly edzéseket csinálok saját személyi edzővel, odafigyelek az étkezésemre is,

"
az önpusztító "sex, drugs, rock n' roll" életmódot pedig már rég magam mögött hagytam. Hiába ugrik ez be mindenkinek a hozzánk hasonló zenészekről, hosszú távon nem lehet bírni.

– Milyen sikereket szeretnél még elérni a zenekarral?

– Mondhatnám, hogy a határ a csillagos ég: mindig van feljebb. Nem vagyok elégedetlen és boldogtalan az eddigi eredményeinkkel sem, de az alapfilozófiám, hogy mindig többre törekedjek. Ha megugrok egy szintet, rögtön látom magam előtt a következőt. Persze mindenért hálás vagyok, amit eddig elértünk, de sosem mondom azt, hogy akkor itt álljunk meg.

A teljes Kalyi Jag album:

A zenekar legutóbbi klipje, a részben Auschwitzban forgatott Holocaust:

– Mit terveztek még az amerikai turnén kívül a közeljövőre?

– Ha minden igaz, bár ez még szervezés alatt áll, rögtön utána megyünk Kínába is. Magyarországon két lekötött koncertünk van az idei fesztiválszezonra, a mezőtúri East Festen, illetve a Rockmaratonon. Ezen kívül ott leszünk a német With Full Force és Wacken Open Air fesztiválokon is. Október-novemberben pedig egy öthetes európai turné vár ránk.

– A hosszú turnék mellett mennyire van időtök a családra és barátokra?

– Aki összeköti velünk az életét, annak tudnia kell, hogy erre vállalkozik. De amikor épp nem vagyunk úton, az időnk legnagyobb részét velük töltjük. A turnék alatt pedig a zenekar a családunk. Szerencsére a mostani felállás nagyon egyben van, emberileg is abszolút közös hullámhosszon vagyunk.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK

Ő Karikó Katalin magyar kollégája, Pardi Norbert, akinek szintén nagy szerepe volt a Pfizer-BioNTech vakcina kifejlesztésében

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora a Klubrádióban mesélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként. De a kutatása részleteiről is beszámolt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

hirdetés

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

"A legnagyobb dolog, amit hozzátettem talán ehhez az egészhez, az az, hogy 2017 tavaszán - tehát lassan 4 éve - a legeslegelső publikáció, amiben megmutattuk, hogy ez ténylegesen használható vakcinálásra ez a platform, azt mi követtük el. Ez a Nature című folyóiratban jelent meg, én vagyok az első szerző. És természetesen Katalin és Drew Weissmann is aktívan közreműködtek ebben"

- mesélte Pardi Norbert.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az Év Embere díjat 2020-ban

Tíz jelölt közül választhattak a nézők, talán nem meglepő, hogy így döntöttek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 03.

hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az RTL Híradó Év Embere díját 2020-ban - jelentették be a vasárnap esti adásban.

A csatornánál már hét éve minden decemberben megszavaztatják a nézőkkel, hogy szerintük a jelöltek közül ki érdemli meg leginkább ezt az elismerést. A szerkesztőség olyanokat jelöl a díjra, akik szerintük munkájukkal, eredményeikkel kiemelkedtek, példát mutattak az adott évben.

Idén a tíz jelölt közül kollektíven a magyar egészségügyi dolgozóknak ítélték meg a nézők az Év Embere címet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy magyar orvosprofesszort is lovaggá üt II. Erzsébet

Szakmány Tamás a súlyos betegek kórházi ellátását koordinálta a koronavírus-járvány alatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 02.

hirdetés

Közzétették azoknak a névsorát, akiket 2021 beköszönte előtt II. Erzsébet királynő a lovagrendek tagjaivá kívánt emelni, érdemeik elismeréseképpen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a hosszú, a lapokban négy teljes oldalt betöltő listán magyar név is szerepel: Szakmány Tamás Walesben élő orvosprofesszor a Brit Birodalmi Rend tagja lett - írja az Infostart.

A lap szerint Szakmány Tamás Érden érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott és ott értesült arról, hogy Pécsett, az egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, ezért a kintmaradás mellett döntött. Öt éve lett Wales-ben a Gwenti Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének az orvosa, majd vezetője. Hamarosan a Cardiffi Egyetem is igényt tartott a szaktudására, meghívta professzorának.

A koronavírus-járvány kitörésekor rendkívül fontos szerepet kaptak az anesztezológus szakorvosok, Szakmány professzor a súlyos betegek kórházi ellátásának walesi koordinátora lett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Alig akarta elhinni a magyar orvos, hogy Erzsébet királynő kitüntette őt a munkájáért

Szakmány Tamás a súlyos betegek ellátását koordinálta, emellett többek közt kutatómunkájával is segítette a járvány elleni harcot Walesben.
Fotó: MTI/AP/PA Pool/Victoria Jones - szmo.hu
2021. január 04.

hirdetés

Mint azt megírtuk, egy magyar orvosprofesszort is magas rangú kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynő érdemei elismeréseképpen:

a Walesben élő és dolgozó Szakmány Tamás a Brit Birodalmi Rend tagja lett.

A szakember Érden érettségizett, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott. Miután értesült róla, hogy a pécsi egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, úgy döntött, az Egyesült Királyságban marad. Öt éve lett Walesben a newporti Gwent Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének orvosa, majd vezetője, emellett a Cardiffi Egyetem professzora is.

A BBC cikke szerint

Szakmány Tamás idén dupla annyi időt töltött a kórházban, mint békeidőkben.

Több mint 50 beteget ő maga gondozott. Amellett, hogy koordinálta a súlyos betegek ellátását, kutatásokat végzett a koronavírussal kapcsolatban, számos online szemináriumon és konferenciahíváson vett részt, hogy megossza az intenzív osztályon szerzett tapasztalatait.

hirdetés

Azt mondta, nagyon meglepődött, amikor egy e-mailben tájékoztatták arról, hogy királynői elismerésben részesül a brit egészségügyért tett szolgálataiért.

"Láttam, hogy jött egy email, de kétszer is meg kellett néznem, hogy ez tényleg igaz-e, nem egy átverés"

- mondta a magyar szakember.

Hozzátette, hogy ez elismerés minden klinikai orvoscsoport, kutatócsoport és a súlyos betegek osztályán dolgozók számára, akik minden megtesznek azért, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére minden páciens megkapja a megfelelő ellátást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: