/sikersztorik/egy-finn-kisvaros-a-vilag-legokosabb-varosa-egeszen-hihetetlen-megoldasokkal/
hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A világ legokosabb városnegyede egy Finnországban van, egészen hihetetlen megoldásokkal

A jövő az inspiráló és innovatív kisvárosokban lehet, ahol lényeges a technológia, ám a középpontban az ember áll.

Link másolása

hirdetés

Ha a városok modern átalakulása és technológiai fejlődése kerül szóba, sokaknak a sokemeletes mega-városok, Sanghaj, Dubaj, Hongkong, esetleg San Francisco, vagy a Szilícium-völgy jelenhetnek meg lelki szemei előtt.

Akárhogy is legyen, a legkorszerűbb, legmodernebb települések víziója kéz a kézben jár a hatalmas metropoliszokkal.

Márpedig a legélhetőbb városok "forradalmának" élmezőnye sokszor egészen váratlan meglepetésekkel szolgálhat.

Már csak azért is, mivel tagjai főként kis méretű települések.

Vegyük például a finn Kalasatamát, ami Helsinki peremterületeinek szélén épül.

hirdetés

A fejlesztők azon az egyöntetű véleményen vannak, hogy 2030-ra, mire a kisváros teljesen elkészül, az ott lakók átlagosan napi egy órát "nyernek majd vissza a napjukból" azzal, hogy éppen ott élnek.

Hogy miért is?

Egy ok a sokból: a városlakók soha többé nem fognak beragadni egy kukásautó mögé sem.

A mérnökök ugyanis az egész városnegyedet vákuumos hulladékgyűjtő rendszerrel szerelték fel, tehát ha az ember a megfelelő pontra helyezi a szemetét, az egy földalatti felszámoló központba szívódik.

Egy másik időtakarékos fortély a tervezésben a város elrendezése.

A közszolgáltatások, mint például az iskolák, a kórházak és a tömegközlekedés közel állnak egymáshoz, és könnyen hozzáférhetők.

"Öt perccel több séta a parkban, öt perccel több idő a gyermekekkel, mielőtt el kéne mennem dolgozni, öt perccel korábbi hazatérés, mindenféle logisztikai csavar nélkül"

- festi le az idilli képet Kerkko Vanhanen, a Smart Kalasatama projekt programigazgatója a CNN-nek.

"Az életed könnyebb, mert a világ legfunkcionálisabb városában élsz."

Egyelőre azonban 3500 lelket számol a település. 2030-ra ez a szám várhatóan 25 ezer lesz, megspékelve 10 ezer munkahellyel.

Egy 2018-as ENSZ jelentés szernt 2050-re az emberiség 68%-a városi területeken él majd, ezért aztán a városi terjeszkedés és innováció létfontosságú.

Ez nem egy új jelenség: ilyen átalakulások évszázadok óta zajlanak. Gondoljunk csak a mezopotámiai várostervezésre, vagy az amszterdami csatornarendszer 17. századi kiépítésére.

Most azonban a fejlesztés kevésbé az infrastruktúráról szól, hanem inkább egy összekapcsolt eszközrendszerről, az úgynevezett tárgyak internetéről (IoT).

Ez már a csatlakoztatott eszközök világa, intelligens gyárak, városok és otthonok valósága.

Cisco szerint ez az idő akkor következik be, amikor már több "dolog és tárgy" csatlakozik az internethez, mint ember.

A felvetés szerint 2020-ra 50 milliárd "tárgy lesz képes beszélgetni egymással".

Az 5G-re és a szupergyors sávszélességre való áttéréssel az IoT-ben meg van a potenciál arra, hogy a városokat kényelmesebbé tegye - például forgalmi érzékelőkkel vagy autonóm drónokkal.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk