hirdetés

SIKERSZTORIK

„Cél az, hogy ne egy levesestányérban végezze a cápauszony” - Magyarországon is sikeres a cápavédelem

Erdélyi Dániel filmrendező tavaly óta a cápauszony-kereskedelem elleni harc magyarországi élharcosa. És nem is sikertelenül gyűjtötték eddig az aláírásokat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. november 08.


Link másolása

hirdetés

Amikor a klímavédelemről vagy a természeti környezet megóvásáról beszélünk, a legtöbb ember azt gondolja, ezek olyan összetett feladatok, hogy egyéni szinten, a szelektív hulladékgyűjtésnél többet aligha tehetünk. Nem így gondolta Erdélyi Dániel, aki egy olyan globális kérdéssel kezdett foglalkozni, amiről elsőre nem is sejtenénk, mennyire túlmutat az egyszerű állatvédelmen. A cápauszony-kereskedelem ugyanis nemcsak a cápákról szól. Ebben a problémában benne van minden, ami az ipari halászaton keresztül a világtengerek, de végső soron egész bolygónk jövőjét veszélyezteti. Az Európai Unióban indított kampány magyarországi sikere kapcsán beszélgettem vele.

– Friss hír, hogy a kezdeményezésetek Magyarországon elérte a szükséges aláírásszámot az érvényességhez. Mi is az az Európai Polgári Kezdeményezés?

– A feladat az, hogy egy év alatt kell hét tagállamban összegyűjteni egy országonként meghatározott minimális mennyiségű aláírást. De ez nem elég, összesen egymillió aláírás szükséges.

Közelmúltban volt egy ilyen gyűjtés, ami Magyarországot is bőven megmozgatta, az őshonos nemzetiségi régiók támogatásáról indult, amit Magyarországon Pesty Lászlóék vittek. Ez például sikeres volt, megvolt a minimum országszám is, és sokkal több aláírás is összejött, mint egymillió.

De nem olyan régen a méhek védelmében is indult egy sikeres kezdeményezés, ami arra kötelezi az EU-t, hogy bizonyos, rovarokra káros permetszereket tiltsanak be. A mi polgári kezdeményezésünk arról szól, hogy a cápauszony-szállítást és a cápauszony-kereskedelmet tiltsák be az Európai Unióban.

hirdetés

– Hogyan lesz valaki cápák magyarországi védelmezője?

– Én tavaly covidos lettem, itthon feküdtem, néztem az internetet, és ott találkoztam a Sea Shepherdnek a magyarországi oldalán egy ilyen bejegyzéssel, hogy erre lehet szavazni. Ezt aláírtam, és utána felvettem a kapcsolatot a központi csapattal, akik ennek az egésznek az elindítói voltak. A Sea Shepherdhez, a Shark Projekthez, tehát olyan környezetvédelmi szervezetekhez kapcsolódó emberek, akik ezzel már régebb óta foglalkoznak. Így indítottuk el a magyar oldalt, aminek most már több mint ezerötszáz követője van, és egy Instagram-oldalt. Ezen kívül próbálunk minél többet a sajtóban is megjelenni ezzel a lehetőséggel, hogy akár egy aláírással is tehetünk valamit az élővilág megőrzéséért.

Bár az EU sokszor foglya a nagy lobbierővel bíró gazdasági érdekcsoportoknak, de az Európai Polgári Kezdeményezés intézménye nagy lehetőség arra, hogy azokkal szemben eredményesen lehessen a polgárok érdekeit érvényesíteni.

– Te kezdted el Magyarországon ezt a mozgalmat?

– A Sea Shepherd volt az, ami elkezdte ezt Magyarországon megosztogatni, és olyan kétezer szavazatnál tartottak, amikor én is bekapcsolódtam. Aztán én indítottam el a magyar csoportot, majd Facebook-oldalt. Eddig két embert sikerült magam mellé gyűjtenem (nevet).

– Baráti körből, vagy jelentkeztek csak úgy?

– Az egyik egy Németországban élő magyar, aki már ebben eredetileg benne volt, a másik aktivista meg eleinte a posztokhoz írogatott, aztán ráírtam, hogy van-e kedve ezt együtt csinálni. Mert azért ez nagyon nagy munka. Egyedül ezt nem lehet, meg nem is érdemes csinálni.

– Mennyi aláírás gyűlik össze most naponta?

– Ha valami jó megosztást sikerül csinálnunk, akkor akár két-háromszáz aláírás is összegyűlik egy nap. Volt azért olyan is, hogy sokkal kevesebb sikerült. Olyankor reménytelennek tűnt, hogy elérhetjük. De elértük.

– Honnan szedtétek össze a pénzt?

– Saját zsebből. Illetve van ilyen lehetőség a Facebookon, hogy gyűjthessünk pénzt, például az én születésnapomra, mondjuk főleg a rokonaim adakoztak. De akkor azt a Facebookon összegyűjtött pénzt megkaptuk és azt költöttük el hirdetésre. Szóval magánpénzből finanszíroztuk.

– Végül is mi a kassza, mennyibe került ez nektek összesen?

– Körülbelül ötven és százezer forint között.

– Miért fontos ez a téma?

– A következőképpen zajlik az a folyamat, aminek az a vége, hogy valaki Kínában nagyon sok pénzért eszik egy cápauszony-levest. Ez Kínában egyfelől ünnepi eledel, másrészt azt gondolják, hogy ez jót tesz az egészségüknek, vagy a potenciájuknak, és szerencsét hoz a következő évben, és jobban fognak gazdagodni. Tehát ez a folyamat vége, hogy valahol Kínában egy levesestányérban végzi a cápauszony.

Viszont ott kezdődik, hogy a nagy halászhálókkal, melyekkel makrélát vagy tonhalat vagy bármit akarnak halászni, véletlenszerűen cápákat is kifognak. Ezt úgy nevezik, hogy by-catch vagy járulékos fogás. Egyszerűen levágják az élő állat uszonyait, magát a cápát meg megcsonkítva, még élve visszadobják a vízbe, ahol nyilván elpusztul. Ez egyébként már most is törvénytelen az Európai Unióban.

Az uszonyokat a hajó fedélzetén kiszárítják és a kikötőben szépen kirakják. Egyáltalán nincsen ellenőrzés a kikötőkben, a halászok azt csinálnak, amit akarnak. Néha magát a cápát is megtartják, habár a cápahús élvezhetetlen, de ledarálva csirke- vagy haltápnak eladják.

– Milyen mennyiségről beszélünk?

– Az óceánokban a nagy halaknak a száma az elmúlt ötven évben hetven százalékkal csökkent, ezen belül a cápák mennyisége is drasztikusan kevesebb. Évente 63-273 millió cápát fognak ki. Azért ilyen bizonytalan a szám, mivel ez a legtöbb helyen illegális, nincs, nem is lehet pontos statisztika, csak becslés.

– Ha mindez csak járulékos fogás, maga a halászat mekkora volumenű?

– Míg a huszadik század elején csupán ötmillió tonnányi halat halásztak ki, addig mára ez a szám már százmillió tonna halra emelkedett. Ebből tizenhatmillió tonnányit csak az Európai Unió halászik ki. A legnagyobb játékosok az EU-ban Portugália, Spanyolország, Franciaország.

– És mi a helyzet azzal a bizonyos járulékos fogással? Gondolom, nem csak cápák akadnak véletlenül a hálókba.

– A járulékos fogásoknak a legnagyobb áldozatai a delfinek.

Ebben a tizenhatmillió tonnányi kihalászott állatban benne van körülbelül háromszázezer delfin. Iszonyatos szám. A delfinek, mire kiszedik őket a halászhálóból, megfulladnak. Semmit nem csinálnak velük, csak visszadobják őket a vízbe. Százmilliós nagyságrendben vannak a cápák és ráják, és körülbelül százezer albatrosz akad bele a hálókba és pusztul el.

Tehát a mi kezdeményezésünk a kereskedelem, illetve a szállítás tilalmára irányul, mert a finninget (az uszony lemetszését az élő állatról) nem lehet kontrollálni, mert a hajókon nincsen ellenőrzés. Ezt egyébként tiltják már Dél-Amerikában, az Egyesült Államokban, és idén már szintén tilalmas az Egyesült Királyságban is. Ezzel mi, az EU-ban még adósok vagyunk. A cápák kipusztításáig szinte csak óráink vagy napjaink vannak hátra, ami a tengeri ökoszisztémának a felborulásához vezethet.

– Mondjuk innen Magyarországról nézve távolinak tűnik ez a probléma...

– Feltehető a kérdés, mit érdeklik a cápák a magyar embereket, hiszen nincs tengerünk, nem halászunk, de még cápauszony-levest sem eszünk. Szűklátókörűség lenne azt hinni, hogy ez nem érint minket. Ugyanannyira érdekes, mint az, hogy mi történik a szomszédunkban, aki mondjuk szemetet éget, vagy kiirtja a fákat, vagy lepermetezi méreggel a virágzó növényeket. És ugyanannyira fontos, mint az is, hogy az esőerdőket irtják, vagy az, hogy pálmaolajjal készült ételeket veszünk a boltban.

Egy világban élünk és minden hatással van ránk is. Mindannyiunknak fontos védeni a környezetet, a biodiverzitást, amennyire csak lehet. Ráadásul mi egy nagy közösségben élünk, az Európai Unióban, azokkal, akiknek van cápájuk, és nekünk is megvan a lehetőségünk arra, mint a közösség polgárainak, hogy hassunk az Európai Unióra ennek a kezdeményezésnek az aláírásával.

– Te találkoztál már cápauszony-levessel valahol a világban?

– Nem, sehol. De nem is ennék cápauszony-levest. Igazából nem nagyon eszem húst. Vadhúst egyáltalán nem. A halevés megítélése nagyon átalakult. Amikor gyerekek voltunk, vagy akár pár évvel ezelőtt is, nagyon egészségesnek volt kikiáltva a halevés. A vadon élő halak fogyasztása a természetre rettenetesen káros. Ha bemész egy boltba, és látsz egy polcot, ami tele van tonhal konzervvel, akkor azt kell látnod, hogy ott gyönyörűségesen nagy, három-négy méteres tonhalak, akik egyébként hetven-nyolcvan évig élnének boldogan a vízben, azok vannak ledarálva és berakva pácba. Miközben azok intelligens, érző lények voltak, akiket kifogtak és egy hajón üzemelő gyárban beraktak konzervbe.

Ezeket a halakat egyre kisebb korukban szedik ki a vízből, nem érik el a reprodukciós kort sem, és nem tudnak ikrákat lerakni, egyszer csak megszakad ez a láncolat és kifogják az összes halat.

A világ halászati volumenének ötven százalékát Kína adja, ahol nincs szabályozás. Mind az emberi, mind az állati jogokat lábbal tiporva fosztják ki a világtengereket. Kína gyakorlatilag kizsákmányolja a környezetet.

Ez a vad halfogyasztás. A tenyésztett halak fogyasztásánál más a probléma. Azok a halak tele vannak tömve antibiotikumokkal, mert nagyon közel vannak egymáshoz, állandóan betegek, kifogott halakból előállított táppal etetik őket. Tehát a halevésnek irtózatosan nagy az ökológiai lábnyoma. Én azt javaslom, hogy tengeri halat senki ne fogyasszon. Ezzel eleve nagyon pusztítjuk a környezetünket, ráadásul támogatjuk vele a halászati ipart, ami az egyik legkártékonyabb ipari tevékenység. Akit érdekel, az a Seaspiracy című dokumentumfilmet nézze meg, azonnal megérti, miről van szó.

– Mi ennek a prognózisa? Ha sikerül kiirtani a cápákat, tonhalakat, mi történhet?

– Én nem vagyok tengerbiológus, de Paul Watson, a Sea Shepherd alapítója azt mondja, hogy ha a tengerek kihalnak, akkor az emberiség is kihal. A tengerek adják az oxigéntermelés csaknem nyolcvan százalékát. Az amazóniai őserdőkre mondják, hogy a világ tüdejei. Ez igaz, de az méginkább igaz, hogy a tengeri ökoszisztéma növényei adják ki a legtöbb oxigént és kötik meg a legtöbb széndioxidot.

Ha ez az ökoszisztéma felborul, ami egy nagyon nagy és bonyolult rendszer, a legnagyobb bálnáktól a legkisebb planktonokig minden benne van, az egész oxigéntermelés gyakorlatilag leáll.

– Mintha minden területen ugyanaz lenne a probléma, a féktelenné váló rablógazdálkodás.

– Sajnos igen. Az óriási fogyasztás, a túlfogyasztás, a felesleges fogyasztás a katasztrófa felé kormányozza a világot. Nagyon hamar át kellene térni a növényi étrendre, azon belül is lehetőleg olyan növényekre gondolok, melyek a közelünkben teremnek meg. Amit magunk is megtermelhetünk, vagy amit a piacon meg tudunk venni, és nem kell hajón vagy repülőn ideszállítani mondjuk Dél-Amerikából.

Az lenne a jó, ha ezek nemcsak a személyes döntéseink lennének, hanem egy ilyen nagy szervezet, mint az Európai Unió, segítené ebben a polgárokat. Akár tájékoztatással, vámok kivetésével, vagy bizonyos tevékenységek megtiltásával, vagy olyan ellenőrzött szállítási láncok kialakításával, melyek garantálják, hogy a behozott áruk nem az esőerdők kiirtásával, vagy nem rabszolga- vagy gyerekmunkával készültek.

Nagyon sok olyan áru, amiről nem is gondolnánk, használati tárgyaink jelentős része, ruházatunk, valahol a világ szegényebb részein készül, rabszolgamunkával. De sajnos az EU ezt ide engedi, szemet huny felette. De legalább van lehetőségünk erre a kezdeményezésre.

– Hogyan zajlik maga az aláírás?

– Ez egy hivatalos intézmény. Tehát maga az aláírás az Európai Unió által működtetett oldalon történik, a személyi adatok megadásával, ami egyszerre ki is zárja a többszöri vagy érvénytelen, jogosulatlan aláírást. Ez a kezdeményezés másfél éve zajlik, kaptunk egy hosszabbítást a covid miatt.

– Hogy állunk most?

– Jelenleg Franciaország, Németország, Portugália, Málta már el is érte a szükséges aláírásszámot, ami a nemzeti minimum, és most már mi is, éppen a napokban. Ahhoz, hogy ezt elérjük, komolyan rajta voltunk kicsi csapatunkkal. Csak a Facebook-megosztásokkal tudtunk elérni embereket, így értük el az érvényességi küszöböt, amit úgy határoztak meg, hogy uniós parlamenti képviselői mandátumonként 750 aláírás szükséges, ez Magyarország esetében 15000 aláírást jelent.

– Gratulálok. Akkor nektek már semmi dolgotok nincsen?

– Dehogynem. Még három hónap van hátra. Remélem, még jó pár országban összegyűlik az érvényességhez szükséges aláírásmennyiség, de nem elégedhetünk meg, mert a másik kritérium az az, hogy összesen minimum egymillió aláírásnak meg kell lennie, ennek nagyjából csak a fele van meg. Tehát folytatnunk kell a munkát. És folytatjuk is.

Erdélyi Dániel, filmrendező, forgatókönyvíró. Simó Sándor osztályában végzett az SZFE-n, 2000-ben, mesteri fokozatát idén szerezte meg, már a FreeSZFE keretein belül. Játékfilmrendezés mellett televíziós műsorokat, kisjátékfilmeket, színházi előadásokat is rendezett. 411-Z című kisjátékfilmjét meghívták többek között a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Harmadszorra is a világ legjobbjai közé választottak egy magyar pezsgőt
A Hungaria Rosé Extra Dry az aranyérem mellett a tíz legjobb tétel egyike is lett.

Link másolása

hirdetés

Immár harmadik egymást követő évben került a legjobb, aranyérmes pezsgők közé a Hungaria Rosé Extra Dry pezsgő a világ egyik legrangosabb pezsgőversenyén, a Franciaországban megrendezett Effervescents du Monde-on.

A Burgundiában 19. alkalommal megtartott összemérettetésen 20 ország 490 pezsgője versengett az elmúlt hetekben. A Hungaria Rosé Extra Dry az aranyérem mellett a tíz legjobb tétel egyike is lett, derül ki a Törley Pezsgőpincészet közleményéből.

A neves pezsgőverseny november 30. és december 3. között zajlott le a mintegy 80 főt számláló nemzetközi zsűri közreműködésével. A bírák a franciaországi Burgundiában található Château de Pierreclos-ban kóstolták végig a világ különböző tájairól származó pezsgőket. 52 arany- és 108 ezüstérem talált gazdára, köztük összesen 4 aranyéremet magyar versenyzők kaptak.

"Nemzetközi szinten talán nem is kívánhatnánk nagyobb elismerést a borászaink és pezsgőmestereink munkájának visszaigazolására, azonban az érmeken túl mindenek fölött az áll, hogy a magyar fogyasztóknak kiváló és állandó magas minőségű pezsgőt állítsunk elő”

– mondta Csomay András, a Törley Pezsgőpincészet marketingvezetője.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Az idén 80 éves Tordai Teri kapja az Arany Medál-életműdíjat 2021-ben
Gubás Gabi, Herendi Gábor, Tisza Kata, Gombó Viola Lotti és Molnár Áron is díjazottak lettek.

Link másolása

hirdetés

December 13-án, szerdán 15 órakor tartják az Arany Medál-díjak 13. átadási ünnepségét a fővárosi Bethlen Téri Színházban. A Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, szerkesztő által még szakmai pályafutása megkezdése előtt, kamaszként alapított kitüntetést az alábbi kategóriákban adják át:

Az év írója: Tisza Kata, író

Az év színésznője: Gubás Gabi, Jászai Mari-díjas színművész

Az év színésze: Molnár Áron, színművész

Az év filmrendezője: Herendi Gábor, filmrendező

hirdetés

Az év legígéretesebb fiatal tehetsége: Gombó Viola Lotti, színművész

Életműdíj: Tordai Teri, Kossuth-díjas színművész

Idén már ez a második Arany Medál-díjkiosztó, ugyanis a 2020-as év kitüntetettjei a koronavírus-járvány miatt, tavaly december helyett csak idén szeptemberben vették át kitüntetéseiket.

Herendi Gábor 2018-ban már megkapta az év filmrendezőjének járó Arany Medál-díjat. Korábban csak Hámori Gabriella, színművész érdemelte ki kétszer a díjat.

A mozilegenda Tordai Teri ebben a hónapban tölti be 80. életévét.

Az Arany Medál-díjasok most először vehetnek át művészeti alkotást: Szeredi Sára üvegtervező egyéni, homokfúvással készített üvegdíjait.

A koronavírus-járvány miatt szűk körben megrendezésre kerülő díjátadáson Orbán Bori, sanzonénekesnő, és Pánczél Kristóf zongoraművész lép fel. Orbán Bori a Kaláka Kiadó gondozásában, idén nyáron megjelent első lemeze, a Ma chanson szerzeményei közül énekel dalokat, valamint Édith Piaf sanzonjait és a rock ’n’ roll klasszikusának számító Chuck Berry ismert dalait adja elő. Az esemény állandó háziasszonya Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.

Díjat ad át: Bereményi Géza, Kossuth-díjas író, rendező, Halász Judit, Kossuth-díjas színművész, Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színművész, Ábrahám Edit, Osváth Judit, Mészáros Béla és Gáspárfalvi Dorka színművészek, Benedek Szabolcs, József-Attila díjas író.

A díjazottak a villányi Vylyan Pincészet és az egri Kovács Nimród Borászat felajánlásából értékes borokat tartalmazó ajándékban, virágcsokorban, elismerő oklevélben részesülnek.

Arany Medál-díj története

Az Arany Medál-díj egyedülálló kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő kultúrafogyasztó kamaszként alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy hónapig lehet szavazni a világhálón, illetve a fővárosi Bethlen Téri Színházban és a 6színben, valamint a debreceni Apolló moziban. Évente tízezrek voksolnak, az Arany Medál-díjnak kéttucat médiapartnere van.

A Bethlen Téri Színház 2013 óta állandó díjátadási helyszínként szolgál. Eddig hatvan művész vette át az Arany Medál-díjat. A korábbi elismertek között találni Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Bálint András, Martinovics Dorina, Hámori Gabriella, Gálffi László, Básti Juli színművészek, Fekete Ibolya, Szász János, Till Attila, Enyedi Ildikó filmrendezők, Nádas Péter, Háy János, Dragomán György, Végel László szépírók nevét.

2021-es kitüntetettek

Tisza Kata

1980. augusztus 30-án született Marosvásárhelyen. A borosjenői és szegedi grófi család leszármazottja, Tisza Kálmán (1830-1902) miniszterelnök ükunokája. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán 2003-ban szerzett angolnyelv-tanári diplomát. Hat évig angolt tanított és vizsgáztatott a Bonus nyelviskolában, a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumban, mielőtt 2004-ben elkezdte újságírói tanulmányait a Komlósi Oktatási Stúdióban.

2005-ben rablótámadás érte, majd a kórházban eltöltött idő alatt belefogott első novelláskötete, a Pesti kínálat megírásába. Mivel az azonos évben megjelent könyvnek elsöprő sikere lett, számtalan médiafelkérést kapott: napilapoktól, magazinoktól, televízióktól és egy rádiótól is megkeresték. Szerkesztőként és műsorvezetőként a Duna TV, a Magyar Televízió, a Juventus Rádió és a TV2 televíziós és rádiós csatornáknál dolgozott, illetve számos újság és magazin munkatársa volt.

2006-ban jelent meg második kötete, a Reváns, amely hónapokig a sikerlisták élén állt, ezzel még nagyobb népszerűséget és még több rajongót szerzett. 2007-ben publikálta a Magyar Pszichó című regényét, amelyet 2008-ban a Doktor Kleopátra című követett. Antológiákban jelentek meg írásai, műfordításait is jegyzik.

2008-ban férjhez ment, visszavonult a nyilvánosságtól, és 2009 végéig a thaiföldi Phuketen élt a családjával. Hazatérése után évekig nem vállalt nyilvános szereplést, gyermekei nevelése mellett továbbtanult, és 2012-ben elvégezte az interkulturális pszichológia mesterszakot az ELTE-n, majd állami ösztöndíjat kapott innovatív öregedéskutatásaiért. 2013-16 között pszichológiai doktori kutatásait folytatta, és az ELTÉ-n oktatott. Doktori tanulmányait elvégezte, ám fokozatszerzés nélkül kilépett. 2017-ben nemzetközileg akkreditált coach minősítést szerzett és az általa kifejlesztett módszertanra épülő egyéni praxist nyitott, főként identitásválsággal és élethelyzeti krízisekkel küzdő kliensek számára. Ezidáig nyolc próza- és egy verseskötete jelent meg.

Irodalmi munkásságát traumafeldolgozó irodalomterápiás tevékenységként tartja számon az irodalmi kritika, saját műfaját a szépirodalom és tudományos ismeretterjesztés határán dolgozta ki. „A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözte a műfajokat, megalkotva a feldolgozásregény terápiás irodalmát” – Forgách Kinga újságíró így jellemezte műfajteremtő szándékát a Könyvesmagazin irodalmi magazinban. A Scolar Kiadónál az érzelmi bántalmazást elsőként bemutató és kezelő négykötetes sorozata után (Akik nem sírnak rendesen, A legjobb hely a városban te vagy, Most. Túlélő leszel, nem áldozat, Kékre szeretni) a legutóbbi kötete, az Egyedül az egyik legtöbb példányban elfogyott szépirodalmi alkotásnak számított 2021-ben. Tisza könyvei, amelyek tízezres példányszámban fogynak, a Scolar legnépszerűbb termékei.

Munkásságáért a legnépszerűbb magyar nyelvű mű szerzőjének járó „Év Könyve Díjat” vehette át a Most. – Túlélő leszel, nem áldozat című könyvért a Scolar Kiadótól 2020-ban.

Gubás Gabi

1974. április 7-én Debrecenben született. Tégláson nőtt fel, a debreceni Ady Endre Gimnázium irodalom-dráma tagozatán érettségizett. Ötéves korától színésznő szeretett volna lenni. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kerényi Imre osztályában.

1996-2003 között a Radnóti Miklós Színházban szerepelt. 2003-2004, majd 2009-2012 között szabadfoglalkozású színészként tevékenykedett. 2004-2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 2012-ben csatlakozott a Thália Színház társulatához, ahol már korábban is játszott.

A főiskola elvégzése óta változó rendszerességgel forgat. Számtalan magyar televíziós sorozatban és játékfilmben szerepelt, legismertebb mozgóképes szerepeit Sas Tamás Kalózok, Barnóczky Ákos Szőke kóla, Bereményi Géza Régimódi történet, Engert Péter Könnyek völgye, Kovács Dániel Richárd Válótársak, Dobó Kata El a kezekkel a Papámtól!, valamint Keith English Elk*rtuk című munkáiban játszotta.

A Thália Színház pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: kilenc darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban. 2019 óta sikerrel játssza Erzsébet osztrák császárnét, magyar királynét B. Török Fruzsina Sisi című előadásában, a Gödöllői Királyi Kastélyban, valamint a Polcz Alaine életét bemutató Teljes lényeddel című előadást a Tháliában. A színházbarátok a Karinthy Színházban is láthatják: Szabó P. Szilveszter Az ördög című, háromórás Molnár-adaptációjában Jolánt formálja meg.

Foglalkoztatott szinkronszínésznő: az Internetes Szinkron Adatbázis (ISZD) adatai szerint mintegy háromszázötven filmben szinkronizált, jobbára Jennifer Connelly, Salma Hayek, Gwyneth Paltrow, Marion Cotillard, Drew Barrymore, Keira Knightley, Diane Kruger magyar hangjaként. „Ő szólaltatja meg legtöbbször Jennifer Connelly-t és Salma Hayeket, valamint ő az a színésznő, aki egy kávé reklámját is igazi művészetté tudja tenni” – így jellemzi a magyarszinkron.hu szakmai honlap.

2016 óta az M5, a közmédia kulturális csatornájának a hangja, de több hangjáték, önálló lemez és reklámszinkronizálás is kötődik a nevéhez. 2013-ban a MikulásGyár hivatalos gyereklemezét Czutor Zoltán zeneszerzővel, énekessel közösen adták ki MákosGubás és a CzutorBorsók címmel, a bevétel teljes összegét a rászoruló gyerekek kapták.

2008-ban egy előadás közben lezuhant egy asztalról, és a kőpadlóba csalódott. „Nagyot estem a hátamra, és a csuklóm eltört egyszer, háromszorosára dagadt, de a szerepem nem erről szólt, ezért fájdalmat sem éreztem. Viszont ahogy lejövök a színpadról, szögre akasztom a szerepemet” – emlékezett vissza a Metropol napilapnak adott interjúban a balesetre. (A Starfactory című musical próbáin szintén baleset érte 2013-ban.)

Munkásságát 2016-ban Fonogram- és Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Molnár Áron

1987. december 18-án született Újvidéken. Négy éves korában családjával Magyarországra költöztek. Több lakhely után Veszprémben telepedtek le, ahol az általános iskolát végezte. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, ahol osztálytársa volt két későbbi főiskolás hallgatótársa: Farkas Dénes és Mohai Tamás színművészek.

2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Gálffi László és Ács János színművészek osztályában. A 2009/2010-es évadban a Vígszínházban töltötte a gyakorlatát, de első jelentősebb színpadi szerepét még harmadévesen kapta Molnár Ferenc Játék a kastélyban című komédiájában. 2010 és 2015 között a Szent István körúti társulat tagja volt. 2015 óta szabadúszó színművész.

Számtalan mozgóképes szerepe közül említésre méltó Tasnádi István Memo című televíziós filmjének pszichiátrián kezelt karaktere, Seress Ervin, valamint a Tóth János című napi sorozat egyik kiemelt mellékszerepe, Zsombor és A mi kis falunk című napi széria egyik főszerepe, Matyi. Epizódszerepekben láthatta a közönség, többek között A Viszkis, X - A rendszerből törölve, a Seveled című nagy nézettségű játékfilmekben.

Herendi Gábor Toxikoma című 2021-ben bemutatott játékfilmjében, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényéből készült, a szerzőről mintázott drogos színművészt kelti életre. „Nemrég került a mozikba a Toxikoma című film, melyben én alakítom Szabó Győzőt, akinek meg kell küzdenie a heroinfüggőségével. Ez az alkotás viszont csak egy eszköz, hogy beszéljünk a drogprevencióról. De hogyan lesz ebből ügy? Úgy, hogy a BRFK-val együttműködtünk, és négyszáz fiatalnak meséltünk a Toxikoma-stáb közönségtalálkozóin a kábítószerfüggőségről. A fiataloktól pedig azt a visszajelzést kaptuk, hogy számukra iszonyatosan aktuális ez a téma, a film után pedig biztosan nem fognak a szer után nyúlni. Célt értünk? Nagyon is” – nyilatkozta a Népszava napilapnak adott interjújában.

2021/22-ben forgatja a Hadik, a leghuszárabb huszár című, Szikora János által rendezett (számtalan akció- és harcjelenettel teli) kalandfilmet, amelyben Gvadányi József „költőhuszár” szerepét játssza. A Hadik 2022-ben kerül hazai moziforgalmazásba.

A noÁr Mozgalom alapítójaként az a célkitűzése, hogy a művészet, párbeszéd és a tettek erejével pozitív változásokra sarkallja a társadalmat. Meggyőződése, hogy pártpolitikától függetlenül érdemes azért dolgozni, hogy az emberek egy tudatos, cselekvő társadalmat alkotva szabadabb és nyitottabb országban éljenek. 2021-ben a mozgalomnak ítélték – az Amnesty International Magyarország jelölésére – a Grup Yorum-díjat az emberi jogokért való kiállásáért, amelyet október 23-án vett át a nyugat-olaszországi Sanremóban.

Munkásságát 2013-ban Junior Prima-díjjal ismerték el.

Herendi Gábor

1960. december 2-án született Budapesten. A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szerzett diplomát 1984-ben, eredeti képesítése szerint fogorvos, de soha nem praktizált. 1994-ben megalapította saját filmgyártó cégét, a Skyfilm Stúdiót, 1996 óta szabadúszó reklámfilmrendezőként dolgozik. 2001-ben mutatták be első nagyjátékfilmjét, a Valami Amerika című vígjátékot, ami az év legnézettebb alkotása lett mintegy 600 ezer mozinézővel.

A nevéhez kötődik az előbbi mozifilm további két része (előbbi 2008-ban, utóbbi 2018-ban készült el), a Társasjáték című HBO-által gyártott heti sorozat, valamint a Magyar vándor című alternatív történelmi komédia (2004), a Kincsem című történelmi romantikus kalandfilm (2017), valamint a Toxikoma című életrajzi film, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényének filmfeldolgozása.

„Nagy vállalás volt csinálni egy olyan filmet, ami nem a poros elődöket követi, hanem újszerű és friss próbál lenni. És a visszajelzések azt mutatják, hogy sikerült. Pedig végig ez ment, hogy kit érdekel egy döglött ló története, meg egyáltalán a kosztümös történelmi film nem trendi most. Én ilyen szeretetet, amit ez a film kapott, még nem tapasztaltam. Ez jólesik a lelkemnek” – nyilatkozta a Rekorder című zenei szaklapnak adott interjújában a Kincsem sikere kapcsán. A magyar lósport és lótenyésztés legismertebb versenylovának történetét újragondoló alkotásra több mint 456 ezer néző váltott jegyet 2017/18-ban, ezzel Herendi filmje az Andy Vajna, majd a Káel Csaba nevével jelzett Magyar Nemzeti Filmalap – névváltoztatása után: Nemzeti Filmintézet – legnézettebb filmje lett a hazai moziforgalmazási adatok tekintetében. A film a valaha készült legdrágább magyar alkotás volt: mintegy 3 milliárd forintba került, de két hónappal és egy héttel premierjét követően bevétele már átlépte az 500 millió forintos határt, ezzel minden idők legsikeresebb magyar filmje lett. (Az eddigi hat játékfilmje közül a romantikus Lora kivételével mindegyik rekorddöntő nézőszámot ért el a hazai mozikban.)

Új játékfilmje, a 2021-es év második legnézettebb játékfilmjének számító Toxikoma kapcsán úgy nyilatkozott a Kultúrpart online kulturális magazinnak: „(…) Amikor a forgatókönyvben már jócskán benne voltam, nekem akkor is az volt az alapvető elképzelésem, hogy egy olyan filmet kell csinálni, amiben általános emberi dolgokat mutatok fel, olyanokat, amiktől akkor is megáll a lábán, ha a nézők nem tudják, ki Szabó Győző vagy kicsoda Csernus doktor. Éppen ezért gyakorlatilag ez egy buddy film, azzal a csavarral, hogy megtörtént eseményeken alapul.”

A Toxikoma mozikba küldése után, miután kiderült, hogy a Nemzeti Filmintézet több filmtervét is elutasította, mutatta be a Bűnös város című politikai szatíráját. A stáblista nélküli, fekete-fehér alkotás impozáns szereplőgárdával készült: Thuróczy Szabolcs, Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Lászó Zsolt, Gazsó György és Sodró Eliza is játszik benne.

Munkásságát 2009-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el.

Gombó Viola Lotti

1995. június 27-én született Székesfehérváron. Színjátszóköri előzmények után 2013-ban megnyerte az első versmondó versenyét, a IV. Fehérvári Versünnep döntőjét. A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban elvégzése után 2015-ben egy évet tanult a Kaposvári Egyetemen. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) színművész szakán 2021-ben szerzett diplomát, amelyet – az intézmény modellváltása, valamint autonómiájának elveszítése miatt – a salzburgi Mozarteum Egyetemen vett át. Sajtónyilatkozatai alapján az SZFE egy éven át tartó harca, a hallgatók egységes álláspontja és az önmagukért való kiállása az összetartozás eufóriáját jelentette számára.

Gyakornokként a Belvárosi Színházban és a fővárosi Katona József Színházban játszott. Az Orlai Produkció alkotóközösségének tagja, ahol diplomázása előtt négy előadásban mutathatta meg magát: Kerékgyártó István Hurok című darabjában exdrogos prostituáltat, Abe Burrows, Pierre Barillet és Jean Pierre Gredy világhírű komédiájában, a Kaktuszvirágban naivát, a Budapest-Te című zenés városnéző előadásban a Különös éjszaka volt című táncdalslágert éneklő lányt, az ismert Woody Allen-film adaptációjának számító Férjek és feleségek című komédiában hiperintelligens egyetemistát játszott. A Katonában előbb Ascher Tamás Gogol-adaptációjában, a Háztűznézőben az egyik cselédlányt, Dunyasát, majd Zsámbéki Gábor rendezésében Federico García Lorca Ha elmúlik öt év című szürreális drámájában a Menyasszonyt játszotta.

A színházszeretők jelenleg a Belvárosi Színházban láthatják, ahol legújabban a Valló Péter rendezésében bemutatott Dave Hare-színmű, a szülő-gyermek kapcsolatot és a művészlét buktatóit tematizáló Amy világa címszerepét alakítja. Gombó a Hernádi Judit által életre keltett ünnepelt színésznő, Judy Allen leányát játssza az édes-fanyar alaptónusú, realista-jellegű drámában.

2021-ben mutatták be Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című filmjét, amelyben Thuróczy Szabolcs és Ötvös András mellett Gombó játssza a főszerepet. Az alkotásban egy anya és apa nélkül nevelőintézetben felnőtt, megalázott, bántalmazott roma lányt alakít, aki tizenhat éves korára teherbe esett. Interjúiból kiderül: Lüszi szerepére készülve több olyan otthonba is elment, ahol a hátrányos helyzetű, szülő nélküli kiskorúak életkörülményeit tanulmányozhatta. Kiskorú fiatal anyák átmeneti otthonát is felkereste, ahol találkozott olyan sorshelyzetben lévő anyákkal, akik inspirációt jelentettek számára a karakter felépítésében. A filmet mintegy 11 ezer néző tekintette meg a hazai mozikban, ezzel a koronavírus-járvány második évének egyik legtöbb nézőt moziba csalogató magyar játékfilmje lett.

Egyetem előtt filmezni kezdett: epizódszerepet játszott az Aranyélet című HBO-sorozatban, feltűnt a Korhatáros szerelem és az Egynyári kaland című napi sorozatokban. 2021-től a Mintaapák című televíziós vígjátéksorozat egyik szereplőjét, Zitát alakítja.

Tordai Teri

1941. december 28-án született Egerben. Családja a bombázások miatt Debrecenből Egerbe költözött, az anyai nagymamához. Az 1950-es években – nővérével együtt – egy Egerben élő keletnémet tánctanárnőhöz járt be balettra és szalagtáncra.

Tordai nem készült művészi pályára, az egri Tanítóképző Főiskolára járt. Az intézmény egyik szavalóversenyén részt vett Gáti József színművész is, aki azt javasolta neki, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. 1964-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Pártos Géza tanítványaként. Osztálytársa volt többek között Szegedi Erika, Halász Judit, Béres Ilona és Polónyi Gyöngyi is. Utóbbi három kolléganőjével együtt már főiskolásként szerepet kapott a magyar filmgyártás doyenje, Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. A Fényes Szabolcs zenéjével aláfestett produkció országos ismertséget hozott a huszonegy éves pályakezdőnek.

Keleti után a szakma másik jeles képviselője, Makk Károly ajánlott szerepeket számára: Az utolsó előtti ember (1963) című művében Tordai még csak kisebb szerepet alakított, de a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) című vígjátékban már nagyobb feladat jutott neki. A főiskola befejezését követően aktívan filmezett.

Az 1960-as évek második felétől német játékfilmekben is szerepelt, leghíresebb külföldi szerepe az osztrák Franz Antel Susanne, die Wirtin von der Lahn című filmjéhez kötődik. Szerepelt az alkotás számos folytatásában, miközben Terry Torday néven Nyugat-Európában is népszerűvé vált, majd a Susanne-produkciók mellett más alkotásokban is szerepeltették. Mivel ezek a filmek akkoriban nem jutottak el a szocialista Magyarországra, az terjedt el róluk, hogy nem csupán pikáns, hanem pornográf alkotások, ám ezeknek nem volt valóságalapja. Későbbi interjúiban gyakran elevenítette fel, hogy habár a külföldi filmeket nem tekinti életműve legkiemelkedőbb darabjainak, de legalább megismerhette a magyartól sok mindenben eltérő nyugati filmkészítési stílust, nyelveket tanult, világot látott, és a magyar színházi jövedelemnek és filmes gázsinak a sokszorosát kereste. Külföldi szerepei mellett Magyarországon is forgatott: Várkonyi Zoltán rendkívül népszerű Jókai-adaptációjában, az Egy magyar nábob filmváltozatában a tragikus sorsú keleti táncosnő, Chataquelát játszotta, de feltűnt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával elismert Mephisto című Szabó István-filmben, valamint Zsurzs Éva – Jókai Mór műve nyomán készített – A névtelen vár című televíziós minisorozatban is. Nagyobb kihagyás után a közelmúltban kezdett újra forgatni: a Kittenberger - Az utolsó vadászat (2021) és a Magyar Passió (2021) című játékfilmek után 2022-ben kerül a mozikba Deák Kristóf Az unoka című szatírája, amelyben egy idős emberekből álló bosszúszervezet egyik tagját alakítja.

Főiskolás kora óta játszik színpadon: a szegedi és pécsi nemzeti színházas kitérők után legjelentősebb ideig a budapesti Nemzeti Színház, a Vidám Színpad, a Népszínház és a József Attila Színház, majd 1995-2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, 2001 óta az Új Színház társulati tagja. A Paulay Ede utcai teátrum pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: hét darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban.

Munkásságát 1985-ben Jászai Mari-díjjal, 2018-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2021-ben megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját, és csillagot kapott az Egri Csillagok Sétányán.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: