/sikersztorik/barcsak-ne-ismerek-a-nevemet-kariko-katalin-eletutjarol-es-palyafutasarol-meselt/
hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Bárcsak ne ismerék a nevemet” – Karikó Katalin életútjáról és pályafutásáról mesélt

Az Amerikában élő kutató elmesélte, hogy volt, amikor „örök vesztesnek” gondolták, és olyan is, amikor alig egy dolláros órabérért dolgozott, mégsem adta fel soha.
hirdetés

Büszke arra, hogy az ő munkája is benne van a Pfizer és a Moderna vakcinájában, de fantasztikus logisztika és rengeteg ember szakmunkája kellett ahhoz, hogy idáig eljussanak - mondta egy kedd esti online beszélgetésen Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. Mint mondta, sokak nevét nem ismerjük azok közül, akik a projekten dolgoztak.

„Az én nevemet se ismernék, ha nem lenne ez a járvány, és bárcsak ne ismernék”

- tette hozzá.

A szegedi egyetemen végzett Karikóval volt évfolyamtársa, a József Attila-díjas költőként is ismert Géczi János biológus, a legjelentősebb magyar rózsaszakértő beszélgetett, akinek az Amerikában élő tudós bevallotta, hogy eleinte nem volt lelkes a molekuláris biológia iránt, sokkal jobban érdekelték a növények.

A rá nagy hatást gyakorló professzorok, tanárok említésénél kitért arra, hogy szerencsés volt, mert mindenhol, ahol dolgozott, volt, aki máshoz értett. Ezen kívül hasznos volt az is, hogy sok mindent maguknak kellett megcsinálni. Ez persze nagyon lelassítja az embert, de megtanítja, hogy nincs itt probléma, utána kell nézni és meg lehet csinálni. Ahogy fogalmazott, eközben azt tanulta meg, hogy

„az emberek egyre többet tudnak egyre kevesebb dologról, a végén már mindent tudnak a semmiről, mi meg mindenről tudtunk valamit”.

Beszélt a nehézségeiről is, amik Amerikában, egyetemi pályafutása során érték. Arról is beszélt, hogy az elismerés „köztudottan nem volt jelen az életemben, de ez annyira nem zavart engem. Nagyon jól megvoltam anélkül, hogy elismerték volna, hogy amit csinálok, az fontos.

hirdetés
Olyan voltam, mint Cassandra, láttam a jövőt, de nem tudtam meggyőzni másokat róla. Most sem érzek olyan érzést, hogy na ugye, én megmondtam”.

Felidézte, hogy élete első laboros munkáját úgy kapta meg, hogy egy orvostanhallgató meggyőzte az egyetem egyik tanszékvezetőjét, hogy kell egy molekuláris labor és oda molekuláris biológus. Itt kapott életében először fizetést laboros kutatásért, és itt kezdett el az mRNS-sel foglalkozni. Ekkor a férje szerint kevesebbet keresett, mint egy mekis fizetéssel.

„Szerinte nagyjából 1 dollárra jött ki az órabérem, az alapján, amit laborban töltöttem, majd itthon dolgoztam, pályázatokat és cikkeket írtam”

- mesélte Karikó.

Férje egyébként is mindig mindenben támogatta. Mint meséli, „sokszor úgy jöttem haza, hogy egy műszert hoztam, hogy a férjem csinálja meg, mert például a teteje nem zár, és holnap szükségem van rá a laborban”. A férje akkor is mellette állt, amikor nyolc évvel ezelőtt Németországba ment. „Ő nem akart menni, de mondta, hogy menjek, mert amikor itthon vagyok, akkor se vagyok itthon.”

Felidézte, hogy valószínűleg "örök vesztesnek" gondolták, amikor az egyetemi kutató állást egy akkor még nevenincs németországi céges állásra cserélte, a BioNTechnél. Ekkor „összepakoltunk, hátrahagytuk a családot, mindent” egy japán kollégájával, „egyikünk se tudott németül, szegény japán kollégám angolul se nagyon”, de elkezdték azonnal keresni, milyen anyagba csomagolhatják az RNS-t. „Két évig azon dolgoztunk, hogy amit a tervezőasztalnál meg tudunk csinálni, azt hogyan lehet ipari szinten legyártani” - mesélte.

Amikor ennek kapcsán felmerült, hogy miért nincs elég a Pfizer-BioNTech vakcinájából, Karikó azt mondta:

„Magyarországon mindig szidni kell valamit, vagy a kormányt, vagy az EU-t. De amikor az EU ragaszkodott ahhoz, hogy ha 40 millió emberre csinálsz valamit, akkor azt nagyon alaposan meg kell nézniük, ahhoz nagyon jogosan ragaszkodtak”.

Arra a kérdésre, hogy azok, akik már átestek a Covid-fertőzésen, mikor kaphatnak oltást, azt mondta: korábban azt mondták, hogy 90 nappal a fertőzés után, de ma már nincs ilyen korlát sem. Hogy az oltás meddig véd, azt nem lehet tudni egyelőre, „ezekre nincsenek kísérletek”.

via Telex


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk