Idén januárban hetedszer adták az Év Étterme címet, melyet most az Onyx érdemelt ki. Az étterem korábban elnyerte már a Michelin-csillagot és a két Gault Millau sapkát is. A zsűri szerint a csapat műhelymunkája és újításai, a korszerűsített magyar és nemzetközi fogások emelik Magyarország legjobb éttermévé.

A 2004-ben indított versenyben az év étterme cím kiválasztásához az első fordulóban a gasztronómiában jártas újságírók, ínyencek, gasztrobloggerek választják ki a 100 legjobb hazai helyet, majd a Dining Guide szakmai zsűrije választja ki közülük a Top 10 éttermet.

A Dining Guide szerint Magyarország top10 étterme 2011-ben: Costes, Babel Delicate, Chateau Visz, Onyx, Fausto’s, Nobu, Bock Bisztró, Csalogány 26, Mák, 67, (a két vidéki étterem: a viszi Chateau Visz, és a székesfehérvári 67).

Az idei díjat a tavalyi győztes étterem, a Chateau Visz korábbi séfje (a jelenleg a Hertelendy kastély konyháját irányító) Stefan Gebhardt adta át.

A zsűri idén először két másik díjat is kiosztott: a Budapest Kedvenc Étterme Díját a Mák, a Vidék Kedvence címet pedig a Kistücsök érdemelte ki.

Az Onyx Budapest szívében a Vörösmarty téren nyitotta meg kapuit 2007 áprilisában. A konyhát Szulló Szabina executive chef és Széll Tamás sous-chef irányítja.

A konyhában dolgozó csapat közel 10 éve dolgozik együtt, ennek is köszönhető, hogy az étterem ilyen hamar ismert és elismert lett Magyarországon. Az 55 férőhelyes étterem étlapján csak a legkiválóbb alapanyagokból, a legjobb technológiákkal készült ételek találhatóak.

Sok energiát fektetnek a regionális alapanyagok kutatására, és a friss és kiváló hazai alapanyagokból új technológiával készülnek a megújuló magyar konyha fogásai, de étlapjukon a nemzetközi ételeket is szerepelnek.

Borlapjukon több mint 200 különböző bor közül lehet választani. A világ egyik legmodernebb vákuumrendszerű bortárolójának köszönhetően pohárral is kínálnak 16 féle bort.

Az Onyx csapatának tagjai elkötelezték magukat a minőség és a haladás mellett. Hosszú évek óta komoly műhelymunka folyik, ahol a tanulóképzés mellett a dolgozók továbbképzése is folyamatos.

Az étterem számos hazai és nemzetközi díjat, elismerést szerzett már.

Ha szereted a jó éttermeket, nyomj egy lájkot! :)

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

- mesélte Pardi Norbert.

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az RTL Híradó Év Embere díját 2020-ban - jelentették be a vasárnap esti adásban.

A csatornánál már hét éve minden decemberben megszavaztatják a nézőkkel, hogy szerintük a jelöltek közül ki érdemli meg leginkább ezt az elismerést. A szerkesztőség olyanokat jelöl a díjra, akik szerintük munkájukkal, eredményeikkel kiemelkedtek, példát mutattak az adott évben.

Idén a tíz jelölt közül kollektíven a magyar egészségügyi dolgozóknak ítélték meg a nézők az Év Embere címet.

Közzétették azoknak a névsorát, akiket 2021 beköszönte előtt II. Erzsébet királynő a lovagrendek tagjaivá kívánt emelni, érdemeik elismeréseképpen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a hosszú, a lapokban négy teljes oldalt betöltő listán magyar név is szerepel: Szakmány Tamás Walesben élő orvosprofesszor a Brit Birodalmi Rend tagja lett - írja az Infostart.

A lap szerint Szakmány Tamás Érden érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott és ott értesült arról, hogy Pécsett, az egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, ezért a kintmaradás mellett döntött. Öt éve lett Wales-ben a Gwenti Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének az orvosa, majd vezetője. Hamarosan a Cardiffi Egyetem is igényt tartott a szaktudására, meghívta professzorának.

Mint azt megírtuk, egy magyar orvosprofesszort is magas rangú kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynő érdemei elismeréseképpen:

A szakember Érden érettségizett, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott. Miután értesült róla, hogy a pécsi egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, úgy döntött, az Egyesült Királyságban marad. Öt éve lett Walesben a newporti Gwent Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének orvosa, majd vezetője, emellett a Cardiffi Egyetem professzora is.

A BBC cikke szerint

Több mint 50 beteget ő maga gondozott. Amellett, hogy koordinálta a súlyos betegek ellátását, kutatásokat végzett a koronavírussal kapcsolatban, számos online szemináriumon és konferenciahíváson vett részt, hogy megossza az intenzív osztályon szerzett tapasztalatait.

Azt mondta, nagyon meglepődött, amikor egy e-mailben tájékoztatták arról, hogy királynői elismerésben részesül a brit egészségügyért tett szolgálataiért.

- mondta a magyar szakember.

Hozzátette, hogy ez elismerés minden klinikai orvoscsoport, kutatócsoport és a súlyos betegek osztályán dolgozók számára, akik minden megtesznek azért, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére minden páciens megkapja a megfelelő ellátást.