SIKERSZTORIK
A Rovatból

Amerikában lett tűzoltó a magyar szakács

Szerencsés fiatalember Greffer Gábor, hiszen két szenvedélye van, és mindkettő a munkája is: szakács és tűzoltó.

Link másolása

Greffer Gábor hivatásos tűzoltó Louisville-ben, (Kentucky USA), édesapja pedig Marcali korábbi tűzoltóparancsnoka, a katasztrófavédelmi kirendeltség jelenlegi vezetője. Gábor hat év alatt a keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskolából, egy amerikai nagyváros (1,5 millió lakos) egyik legismertebb éttermének vezetője lett.

Amikor más már szépen építgetné tovább a karrierjét a vendéglátásban, ő inkább először önkéntes, majd mostanra hivatásos tűzoltó lett Louisville-ben. A napokban azt is elmondta az édesapja, hogy Gábor tulajdonképpen az étteremvezetést is folytatja, mert ahol első számú vezető volt oda visszajár dolgozni, és mindemellett még mentősként is szolgál...

DSCF0216

Miért tanultál szakácsnak? Miért nem lettél tűzoltó?

Nagyon egyszerű az oka... én a magyar törvények alapján nem lehetek tűzoltó, szemüvegre lett volna szükségem, és a lábam is törött volt korábban, ezért az egészségügyi alkalmassági feltételeknek nem feleltem meg itthon, csak mint önkéntes tűzoltó.

Így a másik nagy szenvedélyem a főzés került előtérbe. Kiskorom óta gyakran főztem anyukámmal, és nagyon megszerettem. Ezért jelentkeztem Keszthelyre középiskolába, a Vendéglátóipari Szakközépiskolába szakács tanulónak. Amikor végeztem, akkor elhelyezkedtem itt Balatonmáriafürdőn a szezonban, és arra készültem, hogy leteszem a technikus minősítőt ősztől Keszthelyen.

10

Miközben szakácsnak tanultam egy amerikai focit játszó csapatban (Keszthelyi Thunderstorms) is játszottam az iskola mellett. Egy játékostársam segítségével jutottam ki az USÁ–ba Daytona Beach-be, azzal az elképzeléssel, hogy ott sportolok, és persze gyakorlom az angol nyelvet. Egy félévre terveztem még akkor.

Aztán ott kint jött egy lehetőség arra, hogy maradjak tovább, és dolgozzak szakácsként. Ekkor költöztem Louisville-be, és elhelyezkedtem egy négycsillagos szállodában.

A nyelvtudásom még elég hiányos volt, tehát úgy kezdtem, hogy a kezembe nyomtak egy krumplit, meg egy krumplipucolót ... és persze tudtam, mi a dolgom.

Egy francia-kanadai séfnek dolgoztam, akinél a három év alatt, amíg ott dolgoztam a krumpli pucolóból, a harmadik ember lettem. Gyakorlatilag a reggeliztetőtől a vacsoráztató luxusétteremig mindenhol dolgoztam. Persze megtanultam rendesen angolul, és sikeresen alkalmazkodtam az amerikai életformához, munkamorálhoz.

Három és fél év után úgy éreztem váltanom kell, és átmentem Louisville egyik legjobb éttermébe a Seviche-be. Ez egy latin restaurant, a város egyik, ha nem a legjobb étterme. Azt érdemes tudni Louisville–ról, hogy az USÁ-ban a lakosok és az éttermek aránya ebben a városban a legnagyobb. Rengeteg étterem van, és hatalmas a konkurencia harc. Úgy kell elképzelni, hogy étteremsorok vannak... képzeld el, hogy Berény tízszer... és több ilyen van.

DSCF0317

DSCF0200

Akkor már kellett, hogy ismerjenek téged ahhoz a szakmában, ha felvettek...

Valamilyen szinten már ismertek, persze nekem is be kellett adnom a pályázatomat, ahol leírtam, hogy Európában tanultam, hogy itt már dolgoztam néhány helyen, illetve az USA –ban mit értem el a szakmában.

Felvettek, természetesen beosztott szakácsnak. Onnan építettem fel magamat ismét, ekkor voltam 21 éves.

Ne haragudj, de közbekérdezek, nem értem, hogy 21 évesen, amikor már bedolgoztad magad egy jó étterem harmadik emberének, velem együtt sokan szeretnék inkább megtartani az állást, de te inkább váltasz... miért?

Így működik Amerika; ha látod, hogy a közeli jövőben - 1-1,5 év - nincs lehetőséged továbblépni ott, ahol dolgozol, akkor keresel másik lehetőséget. Ha már nem tudsz újat tanulni, akkor váltani kell. Ott ez teljesen természetes. Akikben van ambíció, azok mennek tovább, hogy megtanulják egy másik konyha dolgait. Ezért mentem én a latin konyha felé, a mexikói, a perui, a chilei ételek irányába.

DSCF0216

387682_245796572144666_192322607492063_741452_1827904957_n

Tehát kezdtél egy új helyen. Hogy alakultak a dolgaid?

A második hónap végére már én voltam a főszakács egyik helyettese, és 25 ember főnöke.

Közbevetőleg, akkor már három éve kint éltél. Hol laktál, hogy éltél? Volt szabadidőd?

Akkor még hárman béreltünk egy nagy kétszintes lakást, ott laktam a külvárosban. Munka után persze elmentünk sörözni, de amúgy nagyon sokat kellett dolgozni, heti egy szabadnapom volt, és napi 10-12 órát voltam bent a konyhán.

Érdekességképpen elmondom, hogy jó ideig nem mehettem be a város vigalmi negyedébe, mert még nem voltam 21 éves! Nem szolgáltak ki alkohollal máshol sem! Úgy kell elképzelni, hogy egy városrész bejáratánál az utakon ott állnak a rendőrök, és mindenkit igazoltatnak, plusz a vendéglők kidobó emberei is ellenőriznek az ajtóban.

1317155784353

Hogy lett belőled tűzoltó?

Apu révén én mindig is tűzoltó akartam lenni. Amikor kiderült, hogy nem lehetek hivatásos tűzoltó, akkor persze elvégeztem az önkéntesek tanfolyamát, és beléptem a Balatonkeresztúri-Balatonmáriafürdői Önkéntes Tűzoltó Egyesületbe.

Korábban említettem, hogy Louisville külvárosában laktam, és mindennap a munkába menet elmentem a tűzoltóság mellett, volt amikor éppen riasztásra mentek, és láttam ahogy öltöznek a kabinban, miközben siettek a helyszínre. Nagyon fájt a szívem, és nagyon irigyeltem őket. Aztán egyszer megálltam és megkérdeztem, hogy vesznek-e fel önkénteseket, és egyáltalán: hogy lehetek tűzoltó.

2012-09-08_09-30-47_267

Szerencsém volt, mert éppen volt felvétel, mondták, hogy néhány hónap múlva kezdődik a képzés. Heten voltunk, minden héten, kedden este mentünk a tűzoltóságra, és a nagykönyv szerint elkezdtük a tanulást.

Tolerálták ezt a munkahelyeden?

Heti egy szabadnap járt és persze elfogadták, hogy ez kedden legyen.

Megint közbekérdezek. Elmondhatjuk, ma már ismered a kinti tűzoltók munkáját. Itt nőttél fel a marcali laktanyában, képzett önkéntes vagy Magyarországon, tehát van összehasonlítási alapod a két rendszer között. Miben hasonló, és miben más a két tűzoltóság?

Azon kívül, hogy mind a két helyen vízzel oltanak, szinte semmiben sem hasonlítanak. És ez természetes, hiszen mind a két országban a helyi körülményekhez kell igazítani a tűzoltóságokat.

2012-09-08_10-11-59_453

Itthon zömében kőből épülnek a házak, a bútorok fából készülnek, súlyos függönyök, összességében nagyon sok lassan égő anyag ég, ha tűz van, kisebb a tűzterhelése. Amerikában rengeteg a faépület, ott a fal is ég! A berendezési tárgyak között rengeteg a műanyag, az sokkal magasabb hőmérsékleten és sokkal gyorsabban ég, ott, ha nem oltjuk el időben, akkor minden odaveszik, ezért döntő szempont a gyorsaság.

Az is nagy különbség, hogy kint sokkal jobban ki van építve a tüzivíz rendszer, és nem csak több helyen van, hanem jóval nagyobb kapacitással is rendelkezik. Kint például a városokban nincs vízszállító autó, mert akár 6-8 fecskendőt is kiszolgál a tüzivíz rendszer.

Tehát elkezdtél egy tanfolyamot, egyébként kint bárki jelentkezhet önkéntesnek?

Igen, mielőtt kérdeznéd, természetesen ott is van egészségügyi vizsgálat, el kell menned egy orvoshoz, ahol megvizsgálják a reflexedet, persze az alkohol a drog érintettségedet is, de ha fizikailag bírod, és ezt a parancsnokod is úgy gondolja, akkor nem foglalkoznak azzal, hogy szemüveges vagy, vagy eltörött a kezed gyerekkorodban. Amúgy egyre kevesebb az önkéntes a városokban, mert lassan a hivatásos tűzoltóság átveszi a feladatot. Vidéken azonban még mindig 80-90%-ban önkéntesek szolgálnak.

Elmondtad nekik, hogy itthon önkéntes voltál? Hogy édesapád tűzoltó parancsnok Marcaliban?

Persze, meg hát az hamar kiderült, hogy nem vagyok kezdő. Kíváncsiak voltak és befogadóak, ha olyant tudtam mutatni, vagy mondani, ami jobb volt, mint az ő megszokott módszerük, probléma nélkül átvették. Persze csak apróságokra kell gondolni.

DSC00888 new york

Elismert szakács voltál, már újra a tűzoltó bajtársak között voltál ... mi volt az a fordulópont amikortól már úgy gondoltad, a tűzoltás lesz az első?

A szomszéd tűzoltóság területén volt egy nagy lakóháztűz, és mi értünk ki elsőként a tűzoltóautónkkal. Menni kellett be a tűzbe, vittem a tömlőt, és kezdtem oltani. A fejem felett már a második csapat kezdte az oltást, a harmadik a tetőtérben. Hatalmas lángnyelvek jobbról, balról... és akkor ott tudtam, hogy nekem ez az életem, az a csapatmunka, az a bajtársiasság; az az érzés eldöntötte végleg, hogy mit akarok csinálni. Amikor eloltottuk a tüzet, és jöttem kifelé, akkor odamondtam a társamnak, hogy ezt akarom csinálni életem végéig. Ott dőlt el.

Hogy lesz valaki hivatásos tűzoltó Amerikában?

Az alaptanfolyam, amit mint önkéntes elvégeztem, az kevés hozzá. Az egy 150 órás tanfolyam volt. Nekem Kentucky Államnál kellett egy újabb ötrészes tanfolyamot elvégezni, és vizsgát is kellett tennem.

5731_251501480413_745645413_8318328_4781642_n

Ez még mindig nem elég, mert az USÁ-ban a tűzoltóknak egy komoly mentőstanfolyamot is el kell végezniük. Ott például az elsősegélyt mi adjuk. Ha például egy balesetnél kivágjuk a sérültet a kocsiból, a hivatásos mentők csak utána kezdhetik el a munkát. A kocsiban mi látjuk el a sérültet. Utána persze ők viszik, és kezelik, de nekem tudnom kell akár légzést segítő csövet levezetni a torkon, vagy ütőeres vérzést ellátni.

Ha kell, a 911 minket riaszt az infarktusos beteghez is, de van a tűzoltó autóban defibrillátor is és persze használni is tudjuk. Ott is van, egy magasabb szintű mentőautó ahol orvos is van, de addig amíg az ki nem ér nekem is el kell tudnom látni a sérültet, erre kapok kiképzést.

photo (1)

TrainingUnitedMethodist

Van még egy hivatásos tűzoltói fizikai állapot szintfelmérés, ami egy akadálypálya, amit időre kell teljesíteni. Megcsinálod, kapsz egy igazolást és ennyi. A helyi parancsnokodnak kell döntenie majd akkor, amikor állományba vesz, hogy tényleg alkalmas vagy-e összességében.

Nekem ahhoz, hogy ezeket a tanfolyamokat el tudjam végezni, ott kellett hagynom a Seviche-t és másik munkát kellett vállalnom. Az egyetem konyhájára mentem dolgozni, a séf helyettese lettem. Természetesen a főnököm tudta, hogy a célom a tűzoltóság. Ők lehetővé tették számomra, hogy eljárjak a tanfolyamokra.

Sikerült elvégeznem a tanfolyamokat, de akkor a séf elment, és én lettem a főnök az egyetem éttermében.

Hány éves voltál ekkor?

23. Egyébként ez az étterem nem a hallgatók kiszolgálására, hanem a professzorok, tanárok, alkalmazottak, és főleg a klubtagok kiszolgálására van. Ez egy jó hírű hely, egy presztízshely a városban. Ez egy évi 1,2 millió dolláros forgalommal bíró étterem, ennek lettem a főszakácsa, akinek az étlap elkészítésétől, a beszerzésig, a dolgozók felvételéig minden a feladata volt, beleértve a pénzügyeket is.

734440_482541675195298_1691733486_n

Közben persze az egyetem vezetői tudták, hogy menni fogok, és keresték az utódom. Szerencsés módon, mire lett egy státusz 5 hónap múlva a tűzoltóságon, pont lett egy utódom is a konyhán, volt időm átadni a dolgokat.

Felvettek tűzoltónak, és maradtál második embernek az egyetemi konyhán. A hivatásosoknál már 24/48-ban volt a szolgálat? Hány riasztásotok van általában?

Igen ez már 24 órás laktanyai szolgálattal jár. Egy évben több mint 3000 riasztásunk van. A közlekedési balesettől a kutyamentésig, de ahogy már említettem az utcai rosszullétekhez is riasztanak minket. Nekünk 9 négyzetkilométer a területünk, és több mint 125 ezer ember tartozik hozzánk, persze több állomással. Nagyon sűrűn lakott terület, és van két kórházunk ahol több mint 4000 ágy van.

976398_10200498298798820_1156837150_o

Amerikában egységesítették a mentők, a rendőrök és tűzoltók kommunikációját. Tehát ha a 911 központ kiad egy riasztást, akkor tudom, hogy kik jönnek. Hány mentőautó, hány rendőr, hány és milyen tűzoltóautó.

2014-ben 25 évesen úgy tudom, négy munkád is van...

Igen, a főállásom a St. Matthews Fire Protection District, dolgozom az egyetemen, mint második ember a konyhán. Ha van szabadidőm, az Anchorage mentőszolgálatnál dolgozok, mint sofőr és mentőápoló, és ha még mindig van időm, akkor vállalok szolgálatot az önkénteseknél, ahol kezdtem. Barátságból, tiszteletből, hiszen ott kaptam először lehetőséget.

Mikor pihensz? Barátnő?

A tűzoltóságon... az nekem nem munka, hanem pihenés. Ma már saját autóm és lakásom van, egy apartman, amit én tartok fenn, és hát akadnak barátnők is! :-)

Te vagy a magyar tűzoltó, vagy te vagy a magyar szakács Louisville –ben?

Hát a tűzoltóságon mind a kettő! :-) Az egyetemi közegben meg úgy gondolom, én vagyok a magyar szakács.

tuzolto

Szoktál főzni a tűzoltóknak?

Ha szolgálatban vagyok, akkor mindig, és szeretik a főztömet. Sok magyar kaját is csináltam nekik. A rakott krumplinak és a paprikás csirkének nagy sikere volt!

Mész vissza... egyből szolgálat?

11-30-kor landol a gépem, másnap reggel 8-ra megyek szolgálatba.

Ha azt mondod, le a kalappal Gábor előtt, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk