1. Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?

Halogatással. Az egyre szorítóbb határidők rám valahogy nagyon jó hatással vannak.

2. Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?

Gyakorlatilag nincs is ennél nagyobb elismerés a mi szakmánkban!

3. Gyűjtesz valamit?

Kislány koromban mini parfümös üvegeket gyűjtöttem, de annyiszor költöztem az elmúlt tíz évben, hogy ma már inkább teher bármilyen, nem létfontosságú tárgy birtoklása.

4. Kedvenc budapesti pillanat?

A leghidegebb téli időszakokban, amikor nagyon tiszta a levegő, akkor reggelente fagyasztott-görögdinnye illat van; imádom!

5. Van-e napi rutinod?

Egész napra nincs, de már-már rituálészerűen reggelizek mindennap. Minél nagyobb a választék, annál jobb!

6. Kedvenc tárgyad?

Minden héten másba szeretek bele… most pont egy madártollat ábrázoló kép az aktuális kedvencem.

7. Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?

Igen, amikor olyan érzés jár át, mint amikor a föld alatt készülődik a tavasz.

A Hedonist második helyezést ért el a világ 30 egyedi parfümös üveg dizájnjának versenyén. (További infók ITT.)

8. Sör vagy bor?

Egyik sem, per pillanat teljes absztinenciában élek.

9. Mi az, ami a leginkább feltölt?

Nem tudok nem klisével válaszolni: család, barátok, természet, tánc, sport, stb.

10. Kedvenc város?

Bejrút. Gyönyörű szép, keserédes történelme és jelene van. Sajnos, ott nincs olyan család, aki ne veszített volna el valakit a háborúk során, de talán pont ezért, minden porcikájukkal, szinte az összes sejtjükkel a jelenre koncentrálnak és élvezik az életet, mert ki tudja mit hoz a holnap. Nem Bejrút, a város maga csodálatos, hanem az, ahogyan ott érzed magad.

11. Hol leszel 10 év múlva?

Jézusom, előbb érjük meg!

Ezt a “Parfums Viktoria Minya” logóval díszített nyakláncot Viki egy barátjától kapta ajándékba

12. Kedvenc étel?

Ez hetente változik. Mindig őrülten megkívánok valamit, amit aztán addig eszek, amíg túl nem adagolom magam és hónapokig nem bírok ránézni. Így voltam a spenóttal legutóbb, kb. három hétig minden nap azt ettem. De volt articsóka-korszakom, vagy spárga-hónap, most éppen a fekete-retekkel nem tudok betelni.

13. Kedvenc évszak?

Az évszakok változását élvezem a legjobban.

Az Elegant Royal Perfumery kirakata Dubaiban

14. Mi a legrosszabb tulajdonságod?

Érzékenység… Ez egyben az egyik legjobb tulajdonságom is.

15. Van visszatérő álmod? Miről szól? Esetleg megjelenítetted már valamelyik alkotásodban?

Van több is. Az egyik, hogy telefonálni akarok, de nem sikerül a jó számokat megnyomni a telefonomon. Egy másik pedig, hogy elkésem az iskolából. Megkímélnék mindenkit attól, hogy ezeket egy illatban jelenítsem meg.

Egy libanoni tervező, Hrair Khoshafian cipőt tervezett a parfümhöz

16. Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?

Türelem.

Viki asztala

A NeighbourART blog írása

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

- mesélte Pardi Norbert.

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az RTL Híradó Év Embere díját 2020-ban - jelentették be a vasárnap esti adásban.

A csatornánál már hét éve minden decemberben megszavaztatják a nézőkkel, hogy szerintük a jelöltek közül ki érdemli meg leginkább ezt az elismerést. A szerkesztőség olyanokat jelöl a díjra, akik szerintük munkájukkal, eredményeikkel kiemelkedtek, példát mutattak az adott évben.

Idén a tíz jelölt közül kollektíven a magyar egészségügyi dolgozóknak ítélték meg a nézők az Év Embere címet.

Közzétették azoknak a névsorát, akiket 2021 beköszönte előtt II. Erzsébet királynő a lovagrendek tagjaivá kívánt emelni, érdemeik elismeréseképpen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a hosszú, a lapokban négy teljes oldalt betöltő listán magyar név is szerepel: Szakmány Tamás Walesben élő orvosprofesszor a Brit Birodalmi Rend tagja lett - írja az Infostart.

A lap szerint Szakmány Tamás Érden érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott és ott értesült arról, hogy Pécsett, az egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, ezért a kintmaradás mellett döntött. Öt éve lett Wales-ben a Gwenti Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének az orvosa, majd vezetője. Hamarosan a Cardiffi Egyetem is igényt tartott a szaktudására, meghívta professzorának.

Mint azt megírtuk, egy magyar orvosprofesszort is magas rangú kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynő érdemei elismeréseképpen:

A szakember Érden érettségizett, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott. Miután értesült róla, hogy a pécsi egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, úgy döntött, az Egyesült Királyságban marad. Öt éve lett Walesben a newporti Gwent Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének orvosa, majd vezetője, emellett a Cardiffi Egyetem professzora is.

A BBC cikke szerint

Több mint 50 beteget ő maga gondozott. Amellett, hogy koordinálta a súlyos betegek ellátását, kutatásokat végzett a koronavírussal kapcsolatban, számos online szemináriumon és konferenciahíváson vett részt, hogy megossza az intenzív osztályon szerzett tapasztalatait.

Azt mondta, nagyon meglepődött, amikor egy e-mailben tájékoztatták arról, hogy királynői elismerésben részesül a brit egészségügyért tett szolgálataiért.

- mondta a magyar szakember.

Hozzátette, hogy ez elismerés minden klinikai orvoscsoport, kutatócsoport és a súlyos betegek osztályán dolgozók számára, akik minden megtesznek azért, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére minden páciens megkapja a megfelelő ellátást.