hirdetés

SIKERSZTORIK

Aki állatgondozóból lett szóvivő

Hanga Zoltánnak az Állatkert szóvivőjeként évi kétezer faladata akad, mégis minden hívásra mosolyogva reagál. Vajon mi a titka?

Link másolása

hirdetés

- Kezdjük az elejéről: honnan jött az állatok iránti érdeklődésed?

- Természetszerető családból származom, a felmenőim sok generációra visszamenőleg állatokkal foglalkoztak. A dédszüleimnek még komoly földbirtokuk volt, csak aztán a háború után kuláknak bélyegezték őket és elvették tőlük. Nagymamám öccse, aki a föld örököse lett volna, ezt követően állatgondozóként dolgozott az egyik téeszben. Amikor idekerültem az állatkertbe (szintén mint gondozó), akkor ő még élt, és mondogatta is gyakran, hogy végső soron én számítok a családi hagyomány továbbvivőjének. Azt azért hozzá kell tenni, hogy apám gépész-, nagyapám pedig építészmérnök, szóval nem mindenkire igazak a fentiek, de a természet szeretete róluk is abszolút elmondható.

Sokat kirándultunk együtt és gyakran jöttünk az állatkertbe is, ami nekem annyira megtetszett, hogy hamarosan bérletesként egyedül is elkezdtem járni ide. Önkéntesként segítettem a gondozóknak, majd szépen lassan itt ragadtam, és főállású állatgondozó lettem. A 90-es évek végére már benne voltam abban a két-háromfős csapatban, akiket a kamerák elé lehetett lökni, ha nyilatkozni kellett, és éppen most tíz éve neveztek ki hivatalosan szóvivőnek.

- Mit gondolsz, mekkora hatással van a személyed a kommunikáció stílusára, vagyis mennyire szabtad magadra a pozíciót?

- Nem mondanám, hogy saját magamra szabtam, hanem inkább gondolok valamit erről a dologról, és ezt próbálom a lehető leghatékonyabban keresztülvinni. Az állatkertnek van egyfajta ismeretterjesztő és szemléletformáló hivatása: általunk fontosnak vélt témákban juttatunk el üzeneteket a nagyközönségnek. Ezt viszont úgy kell tenni, hogy egyszerre legyen rendben szakmailag, valamint közérthetőség terén is. Tehát fontos, hogy átmenjen a mondanivaló, de mégis ügyelnünk kell arra, hogy a stílusa könnyed és szórakoztató maradjon, hiszen az emberek többsége kikapcsolódni jár hozzánk. És úgy gondolom, hogy ez az, amire az én személyiségem talán alkalmas.

hirdetés
hanga4

- Mennyire feltétele a szóvivőségnek a kommunikációs végzettség?

- Alapvetően kétfajta szóvivő létezik: az egyik lehetőség, hogy valaki szerez egy kommunikációs végzettséget, amivel egyszer egy profitorientált cég szóvivője lesz, majd egy kormányzati szervvé és így tovább. A másik véglet pedig eleve az általa képviselt szakmából jön és később válik szóvivővé. Utóbbi körbe tartozom én, de ilyen például Győrfi Pali barátom is, aki eredetileg mentőtiszt volt. Nincs ebben semmi értékítélet, hogy az egyik jobb a másiknál, egyszerűen ezt a szakmát kétféle előélettel is be lehet tölteni. Nekem például okleveles agrármérnök és állattenyésztő üzemmérnök diplomáim vannak, illetve egy kulturális menedzseri végzettségem is, tulajdonképpen mindegyik passzol az állatkerti szóvivőséghez.

Névjegy

Hanga Zoltán 1978-ban született Budapesten, középfokú tanulmányait a Szinyei Merse Pál Gimnázium speciális biológia-kémia tagozatán végezte. 1990 és 1997 között a Fővárosi Állat- és Növénykert önkéntese, 1997 óta az intézmény főállású munkatársa. Az Állatkert sajtómunkájában 1999 óta vesz részt, 2004 óta a kert szakmai és sajtóreferense. Két könyv, egy könyvfejezet, több tudományos és számos ismeretterjesztő cikk szerzője, a Vadon és a Süni magazinok, illetve két további periodikusan megjelenő kiadvány állandó szerzője/közreműködője.

Kutatási területe az állatkerti állatgyűjtemények fenntartása, a veszélyeztetett fajok megőrzése, az erszényesek, illetve az állatkertek tudomány- és kultúrtörténete. A felsőfokú oktatásban meghívott előadóként (KE-ÁTK), gyakorlatvezetőként (BKF, IBS, KE-ÁTK), valamint külső konzulensként és felkért bírálóként (ELTE-TTK, SZTE-BMI, HJF) vesz részt.

A Magyar Szóvivők Egyesülete mellett 2002 óta a Magyar Biológiai Társaság (MBT) Állattani Szakosztályának, illetve Környezet- és Természetvédelmi Szakosztályának, 2003 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), 2005 óta pedig a National Geographic Society-nek (NGS) is tagja. 2007 februárjában megkapta a Magyar Távirati Iroda által alapított év sajtószóvivője díjat, 2009-ben pedig - a Magyar Szóvivők Egyesülete tagjainak szavazatai alapján - a szavak embere díjat vehette át.

(Forrás: www.szovivok.hu)

hanga1

- Látszik azzal kapcsolatban valamilyen tendencia, milyen típusú médiumok foglalkoznak inkább az állatkerttel?

- Maga az állatkert gyakorlatilag mindenkit érdekel, szóval ezzel szerencsére nincs probléma, inkább az ingerküszöb növekszik folyamatosan. Míg régen szinte bármilyen állat születése híradóképes téma volt, ma már közel sem magától értetődő, hogy mindenről beszámolnak. Ahhoz vagy egy tényleg érdekes/cuki állat kell, vagy éppen egy olyan nyári hétvége, amikor vért izzadnak a tartalomért. Erre a trendre nekünk is fontos odafigyelni: önmagában azért nem tartunk sajtótájékoztatót, hogy valaki kiálljon és beszéljen, mindig kell valami érdekes történés is. Ha például az a téma, hogy a komodói sárkány a legnagyobb gyík a világon, nemcsak elmondjuk, de rögtön utána bemegyünk hozzá, és le is mérjük. Kizárólag az ehhez hasonló fogásokkal garantálható, hogy továbbra is fennmaradjon a sajtó érdeklődése irántunk.

- Hogy zajlik egy átlagos munkanapod, inkább ide jönnek a tévéstábok, vagy te mész vendégként hozzájuk a stúdióba?

- Fix munkaidőről ebben a szakmában legfeljebb csak papíron lehet beszélni. Ha például reggeli műsorba hívnak meg állattal, bejövök már 6-7 körül összeszedni az adott állatot, majd innen tovább a stúdióba. A másik szélsőséget pedig a késő esti élő rádióadások jelentik 10-11 óra magasságában, ilyenkor nyilván csak utána mehetek haza. Ebből persze nem következik, hogy minden napom így telne, de nagyjából ezek a "tól-ig" határok. A munkám másik nagy hányadát az teszi ki, hogy a fenti meghívások mellett mi magunk is generálunk híreket. Évente átlagosan 80 sajtóközleményt készítünk és küldünk körbe, valamint ehhez jönnek még a helyszíni sajtótájékoztatók, például szezon elején, vagy egy új állat érkezésekor.

Végül, de nem utolsósorban pedig sokan keresnek meg minket olyan témákban, amelyek vagy velünk kapcsolatosak, vagy csak simán állatokkal, illetve állatkertekkel. Ilyen volt például a nemrég nagy port kavart dán zsiráf esete, vagy éppen a bizonyos időközönként befogott aligátorteknősöké. Ezek kapcsán mind szoktam nyilatkozni, illetve én kalauzolom körbe a tévéstábokat, ideális vágóképeket javasolva nekik. Ha minden feladatot összeszámolok – tehát a stúdiómeghívásoktól kezdve a közlemények írásán és az ilyen interjúkon át a telefonos megkeresésekig – olyan 1500 és 2000 között lehet a számuk egy évben.hanga3

- Hogy bírod ezt energiával? Nem merült fel, hogy felvegyenek valakit melléd, akivel megoszthatod a feladatokat?

- Ez sajnos nem úgy működik, hogy csak úgy felvehetnének valakit mellém. Az Állatkert egy közintézmény, létszámkeret alapján meghatározott számú közalkalmazott dolgozik benne. Ez a keret jelenleg 180 fő, ami teljesen ki is van töltve. Csak akkor vehetünk fel új embert, ha valaki kilép, de ebben az esetben is csak ugyanabba a pozícióba, hiszen különben az maradna betöltetlen. Igaz, a Vidámpark területének átvételével némileg bővült a dolgozók száma, de ezzel együtt is rengeteg olyan terület akad, ahová elkélne még a munkáskéz. Tehát még ha váratlanul növelnék is a kvótát, valószínűleg nem arra fordítanák, hogy mellém felvegyenek még valakit. Ugyanakkor ezzel nincs is probléma: a szóvivői munkakör eleve állandó készenlétet igényel, az évek során bőven volt alkalmam hozzászokni a tempóhoz.

- Mi a helyzet az alatt, mikor szabadságra mész?

- Azt szoktuk mondani a többi szakmabelivel, hogy nálunk a szabadság annyit tesz, hogy kicsivel később jövünk be dolgozni és korábban megyünk haza… (mosolyog) Nagyon ritkán fordul elő olyan, hogy zsinórban két napig nem vagyok elérhető. Szerencsére rugalmasan tudom kezelni az adott helyzeteket, például remek rádióinterjúkat adtam már a Balaton-partról, valamint álmomból felkeltve is rögtön rá tudok hangolódni bármilyen témára.

- Előfordult olyan, hogy egész héten rengeteg munkám volt, míg szombat-vasárnap végre alkalmam nyílt a megszokott 4-5 óránál kicsivel többet aludni, úgy 11-ig. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy reggel 8-kor volt egy előre megbeszélt telefonos rádióinterjúm, ahol 5 percet kellett beszélnem élő adásban. A legtöbb ember ilyen szituációban azt mondaná, hogy „na, az aznap reggeli pihenést is megette a fene.” Én viszont szerencsés alkat vagyok, mert még ébresztőt sem kell beállítanom: a telefoncsörgésre ébredek teljesen tiszta fejjel, megcsinálom az interjút, leteszem és már alszom is tovább. Ezen minden ismerősöm ki van akadva, hogy lehetek rá képes, de működik a dolog.hanga2

- Mennyire vagy szoros viszonyban az állatokkal?

- Szóvivőként nekem elsősorban nem az állatokkal van dolgom, de azért mégsem ugyanaz a helyzet, mintha házon kívülről jöttem volna, hiszen a gondozói múltam és a szakirányú végzettségem is sokat nyom a latban. Ez három dolgot tesz lehetővé: egyrészt amikor beszélek az állatokról, nemcsak a másoktól szerzett információkat mondom fel, hanem a saját ismereteimre, tapasztalataimra is alapozhatok. Aztán elég gyakori kérés a televíziók, sőt az utóbbi időben már a rádiók részéről is, hogy ha bemegyünk egy beszélgetésre, vigyünk már magunkkal valamilyen állatot. Minden bizonnyal ők úgy gondolják, ennél egyszerűbb nincs, hiszen „annyi állat van ott, egyszerűen megfogunk egyet és visszük”. Miközben az állatok jelentős része nem alkalmas ilyesmire, elég szűk körből tudunk ilyenkor válogatni.

Ezen belül is vannak olyanok, akikkel csak a saját gondozójuk tud bánni, így neki is feltétlenül mennie kell. Viszont akad néhány olyan is, például az óriáskígyók, amelyeknél nem feltétlenül fontos, hogy a velük közvetlen viszonyban lévő személy hozza őket. Ilyenkor szintén jól jön az állatgondozói tapasztalatom, segítség nélkül is tudok bánni velük, míg külsős szóvivőként erről nyilván nem lehetne szó. A harmadik előnye pedig a gondozókkal való együttműködés: sokkal könnyebben meg tudom kérni őket bármire, mintha a felsőbb vezetéstől kapnának utasítást, hiszen vagy akár még dolgoztunk is együtt, vagy csak tudják rólam, hogy hozzájuk hasonlóan én is kétkezi munkával kezdtem.hanga5

Hol áll a budapesti Állatkert világviszonylatban?

Olyan világranglista ebben a műfajban nem nagyon létezik, ami alapján egyértelműen meg lehetne mondani, hányadik helyen áll a miénk. Szintekről viszont lehet beszélni: ilyen tekintetben a legelemibb szintet az úgynevezett mutatványos állatkertek képezik, amelyeknél a természetvédelem, mint olyan egyáltalán nem fontos, csak a látogatottság és a generált bevétel. Aztán vannak az eggyel komolyabb állatkertek, amelyek már tagjai valamilyen akkreditált szervezetnek. Itthon például ilyen a Magyar Állatkertek Szövetsége, ahová nem vesznek fel akárkit, meg kell felelni hozzá bizonyos előírásoknak.

Ugyanez a helyzet az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségével, csak itt még szigorúbbak a sztenderdek. Legfelül pedig az Állatkerti Világszervezet áll, aminek sokkal inkább regionális szervezetek a tagjai, nem önálló állatkertek. Nos, a mi Állatkertünk 1970-óta benne van az utóbbi szűk körben, tehát saját jogán tagja Világszervezetnek. Nemzetközi megítélés terén ez például elég sokat nyom a latban. Hozzáállás, szakmai lehetőségek terén kivétel nélkül álljuk a sarat a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokkal, a szokásos pénzhiányt pedig igyekszünk találékonysággal ellensúlyozni.

hanga6

- A Vidámpark tavaly ősszel kezdődött átvétele hogy áll jelenleg?

- A lehetőségekhez képest abszolút jól, hiszen a korábbi üzemeltető február közepén vonult le, mi pedig április 29-én megnyitottunk. Tehát tíz hetünk volt az átvételtől a megnyitásig, ami alatt egyrészt benépesítettük állatokkal az erre alkalmas helyeket – részben átköltöztetéssel, részben újak beszerzésével –, másrészt elvégeztük a műemlék játékok (például a körhinta, mesecsónak, hullámvasút) műszaki ellenőrzését, ami a biztonságos működésükhöz szükséges. Belefért továbbá a tíz hétbe az is, hogy a leszerelt és elszállított játékok helyére jó néhány újabbat, szelídebbet hoztunk, főként a kisgyerekes családokra gondolva. Valamint lefestettük az összes kandelábert, megszüntettünk egy nagy olajfoltot, illetve elvégeztünk jó néhány további szépészeti beavatkozást. Szóval egyelőre a tervek szerint halad a dolog, persze a vége még messze van, de eddig sikerült tartanunk a tervezett tempót.hanga7

- Időről időre felmerül a sajtóban, valamint a szavazásokon is rendre első helyen végez az óriáspanda, amikor arról van szó, ki milyen állat érkezésének örülne. Látsz erre reális esélyt a közeljövőben?

- Esély mindig van, de attól függ, mit értünk a közeljövő alatt: egy-két éven belül biztos nem. Puhatolózások persze zajlanak ilyen irányban, de közel sem olyan egyszerű a dolog, mint más állatok esetén. Külön államközi szerződések kellenek hozzá, amiben vastagon benne van a politika is. Például a washingtoni állatkert pandái a XX. század egyik legnagyobb jelentőségű találkozója során kerültek oda ajándékként, amikor Richard Nixon fogadta Mao Ce Tungot. Az első kérdés az, hogy a Kínai Népköztársaság külkapcsolataiban Magyarország milyen helyet foglal el.

Másrészt szakmai dolgokon is múlik, vagyis hogy az adott állatkert képes-e a pandák megfelelő elhelyezésére – azt gondolom, hogy nálunk ez nem lenne probléma. Illetve van egy olyan aspektusa a dolognak, hogy Kína elvárja minden országtól, amelynek valamelyik állatkertje pandákat mutat be, hogy anyagilag is járuljanak hozzá a faj szabadon élő példányainak védelméhez. Ezt nevezhetjük akár bérleti díjnak is, de mégsem pontosan erről van szó – szerintem egyébként teljesen korrekt és vállalható. Tehát összefoglalva rajta vagyunk az ügyön, ám jóval sokrétűbb annál, minthogy egyhamar meg tudnánk oldani. Ettől függetlenül idén még készülünk egy nagyobb dobással, ami egy újabb ikonikus állatkerti állat érkezése lesz, de erről egyelőre nem mondhatok többet – hamarosan ki fog derülni.

(Kiegészítés: éppen ma, az interjú megjelenésének napján jelentették be hivatalosan, hogy koalák érkeznek majd az Állatkertbe. Emellett három óriásvidrával is bővült az állomány.)

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bicikligumiból övet, teherautó-abroncsból aranyat érő port készít két magyar vállalkozás

Szabó László és Vékony Miklós vállalkozása is azon dolgozik, hogy újrahasznosítsák a gumiabroncsokat, és megoldásukkal bevezessék azt a körforgásos gazdaság szemléletébe.

Link másolása

hirdetés

A Deutsche Welle magyar szerkesztőségének riportjában mutattak be két magyar vállalkozást, akik a gumiabroncsok újrahasznosítására találtak ki egy-egy új megoldást.

A videó egyik főszereplője Szabó László, aki bicikligumikból készít dizájntermékeket.

Övet, pénztárcát, sőt bicikliláncból még kulcstartót is csinált. Munkájuk során évente több ezer abroncsnak adnak új formát, és a maradék gumikat is újrahasznosítják. Vevőik pedig a világ minden tájáról keresik a termékeiket.

A riportban bemutattak egy eljárást is, amelyet Vékony Miklós és csapata fejlesztett ki Tiszalökön. A kísérleteik arról szólnak, hogyan tudnak magas nyomású víz segítségével szétrobbantani gumiabroncsokat. Ezt a folyamatot szeretnék egyre hatékonyabbá és mobillá tenni, miközben az eljárás maga igyekszik minden ponton környezetbarát maradni.

A Deutsche Welle riportja:

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Egy bajba került majomról készült a világ idei legviccesebb természetfotója

A verseny döntőjébe a magyar Kránitz Roland két képe is bejutott.

Link másolása

hirdetés

A brit BBC One tévécsatornán hirdették ki kedd este a legviccesebb természetfotókat kereső Comedy Wildlife Photography Awards verseny eredményét – írja a Sokszínű vidék.

Az idén hetedik alkalommal kiírt pályázatra több ezer nevezés érkezett, volt köztük például kuncogó fóka, zsiráfon lovagló majom és nevető kígyó is.

A magyar vonatkozást pedig az adta, hogy a tavalyi közönségdíjas, Kránitz Roland ezúttal két, ürgékről készült fotójával is döntőbe jutott, így esélyes volt a végső győzelemre.

Ez volt az említett két kép:

Fotó: Kránitz Roland

Fotó: Kránitz Roland

hirdetés

Végül most nem sikerült a bravúr, de az is nagyon szép eredmény, hogy felkerültek a fotók a szűkített listára. A versenyt idén Ken Jensen nyerte egy bajba került majmot ábrázoló fotóval, ami itt látható:

Fotó: Ken Jensen

A fényképész szerint állat arckifejezése valójában agressziót közvetít, a pillanatképen azonban úgy tűnik, mintha fájdalmai lennének.

Az összes idei díjazottat ezen a linken lehet böngészni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

150 autó, napi 4500 megrendelés 75 településen – mi a Kifli sikerének titka?

A cseh cég alig két év alatt olyan fejlődést és növekedést tudott felmutatni, amit csak kevesen.

Link másolása

hirdetés

2019. december 15-én lesz két éve, hogy belépett a magyar piacra a nálunk Kiflire keresztelt, cseh anyavállalattal rendelkező cég. Akkor még 10 autóból állt a flottájuk, és mindössze párszáz címre szállítottak. Mára 150 autójuk napi 4500 megrendelést teljesít, és 75 településen vannak jelen.

De miért más ez a cég, mint a többi? Mi a Kifli titka? Vásárlói oldalról közelítettük meg a kérdést.

Emlékszem az első találkozásomra egy Kifli hirdetéssel. Valami ilyesmit gondoltam akkor: “Egy újabb cég, ami leírva jónak tűnik, amit akár ki is tudnék használni, de úgyse lesznek ezek sem jobbak a többinél.” Az előítéletességem pedig abból fakadt, hogy az összes házhozszállítós céggel volt már dolgom, és mindegyikben csalódtam. Sok esetben küldtek hozzám sérült, romlott árut, és ha éppen nem volt az, amit rendeltem, teljesen random helyettesítő termékekkel küldték ki a futárt, akivel aztán lehetett jókat vitatkozni, hogy miért nem fogadom el a spagetti helyett a pennét, vagy a kedvenc jeges teám helyett a sajátmárkásat… Ha egyáltalán időre odaért hozzám, vagy hajlandó volt feljönni az ötödikre...

A Kifli első ránézésre nem tud sokkal többet, mint a konkurens márkák: online bevásárlást kínálnak egyszerűen, nagyjából olyan kínálattal, amit egy szupermarketben talál az ember.

De ha megnézzük közelebbről, könnyen rájövünk, hogy egy átlagos élelmiszerüzletnél azért jóval bővebb kínálattal rendelkeznek. Ha pedig megtapasztaljuk a velük való vásárlás élményét, nehéz lesz szabadulni tőlük, vagy másra váltani.

A marketingszöveg helyett elmondom, hogy én mit tapasztaltam. Én, aki magánemberként, lassan másfél éve vásárolok tőlük.

Én, aki a normál boltba járásomat abszolút megszüntettem miattuk. Én, aki azonnal váltottam prémiumra, mert meg vagyok győződve róla, hogy náluk éri meg a legjobban VIP-nak lenni.

hirdetés

A Kifli előnyei egy mezei vásárló szemszögéből

Az online felület jól használható. Mindenhez van kép, megfelelő leírás. Nagyon sok termék van, és nagyon sok olyan tétel, ami csak gourmet- vagy bioboltokban lenne fellelhető.

Mindig van egy csomó izgalmas újdonság, és sokszor jár ajándék is a vásárláshoz. És vannak kategóriák, amikben kifejezetten élvezet válogatni.

Az olcsóbban elhozható, szavidős áruk, vagy az újdonságok, esetleg a csak náluk fellelhető Marks & Spencer termékek engem például mindig kattintásra csábítanak.

Bizonyos termékek talán drágábbak, mint a sarki boltban, de a különbség nem számottevő, és itt valóban friss és minőségi portékát kap az ember. Ez húsoknál, zöldségeknél és gyümölcsöknél nagyon nem mindegy.

Ha pedig valami nem stimmel, nem megfelelő állapotú, pár kattintással vissza lehet igényelni az árát, és nem fog veled egy morcos ügyintéző sem vitatkozni miatta.

A kiszállítási idősávokat is jobban oldották meg, mint a konkurencia. Nem fél napokat várod otthon a futárt, hanem csak egy adott órán belül kell otthon lenned. Sőt! Ha előfizetsz prémiumra, akkor 15 perces idősávok közül választhatsz. És ha délután 4-ig leadod a rendelésed, garantálják, hogy még aznap meg is kapod. Na ezért vagyok én is prémiumos!

Az ügyfélszolgálatosok és futárok kedvessége is meglepő. Köszönnek, mosolyognak, normális hangon kommunikálnak veled, készséggel oda teszik-viszik a szatyrot, ahova kéred. Én más cégnél ezt az állandó korrekt és kedves hozzáállást még nem tapasztaltam!

És bár a Kifli egy cseh anyacéghez tartozik, mindig az adott országhoz igazodnak. Így Magyarországon is rengeteg helyi márkával és gazdasággal állnak kapcsolatban. Mondok pár példát.

A ráckeresztúri Martontej finomságai például a személyes kedvenceim. A Martontej Kft. közel 1000 állatot számláló Holstein-fríz marhaállománya első osztályú tejet termel, köszönhetően a monodietikus, GMO-mentes takarmányozásnak. A takarmány 80%-át maguk termelik és állítják elő. Sajátosságuk, hogy a növénytermesztéstől az állattenyésztésig, a feldolgozástól a termék boltokba juttatásáig mindent saját kézben tartanak. A Martontej alapelve a termékek gyártásánál, hogy mesterséges adalékanyag, színezék és ízesítőanyag-mentesek legyenek, ezáltal kizárólag gondosan tesztelt és bevizsgált összetevők kerülhetnek termékeikbe. Mennyivel jobb ilyen tejet és joghurtot rendelni nap mint nap, ugye?

De ha a gyümölcsök vagy zöldségek között keresgélünk, akkor is rengeteg magyar terméket találunk, és ez jól láthatóan megjelenik a leírásokban is. Csak hogy egy szezonális példánál maradjak, sütőtököt venni például iszonyat nagy lutri. De nem a Kiflinél! A tök az Ortofrutta névre hallgató magyar cégtől érkezik, és sütés után minden darab édes és krémes! (Saját tapasztalat!)

Ráadásul az oldalon az alapanyagok mellett találunk recepteket is, így azonnal össze is dobhatunk egy bevásárlólistát egy jó sütőtök krémleveshez.

Ha tojást szeretnénk, könnyedén találunk náluk szabadtartású tyúkoktól származót. Ha friss húsra vagyunk, ott vannak például a Pro-Duck termékei. Ez is egy magyar cég, aminek a fő profilja a prémium minőségű hízott kacsa és liba húsok.

Nekem fontos, hogy minőségi alkoholt is be tudok tőlük szerezni. Mióta a Kifliről rendelek, nem is nagyon járok más borboltba vagy alkoholszaküzletbe.

És hogy ide is konkrét példát hozzak, a jóáras bor éppúgy a raktárkészlet részét képezi, mint a magasabb kategóriás. Frittmannból például van Cserszegi Fűszeres, ami 1300 forintba kerül, de elérhető a Gold Ezerjó pezsgőjük is, ami 5000 forintba kerül, és szerintem maximálisan meg is éri az árát.

Érzem, hogy fontos vagyok

Sok helyen találkozik hasonló mottóval az ember, csak aztán ez a valóságot nem tükrözi. A Kifli számára tényleg fontos a vevő és az ő véleménye, és ezt pár hónap alatt meg is tapasztalja az ember.

Mivel ez a cég fejlődni szeretne, és meg szeretné változtatni a házhoz szállítás piacát, ezért tényleg fontos nekik az, hogy te mit rendelsz, mivel vagy elégedett és mivel nem, és hogy mire vágysz még.

Nem gyűlölnek azért, ha elmondod a véleményedet, kritikádat, javaslatodat, hanem kifejezetten örülnek neki, és tanulni próbálnak belőle, fejlődni általa.

Számos kérdőívet töltöttem ki nekik én is mezei vásárlóként, majd pár hónap múlva tapasztaltam a változást, amit a beérkező válaszok alapján eszközöltek. Így lett például egyre szélesebb a pékáruk palettája, vagy a jó boroké.

Szóval a Kifli könnyedén válik a hétköznapok szerves részévé, és a bevásárlással, étkezéssel kapcsolatos stresszes helyzeteket üti ki.

Két év alatt olyan fejlődést és növekedést tudtak felmutatni, amit kevesen. A jövőjük pedig elég fényes, mert a visszajelzések alapján az emberek szívesen fizetik meg a minőséget, a gyorsaságot és a kiemelten pozitív élményt hagyó kommunikációt.

Te fizetnél azért egy kicsivel többet, hogy a bevásárlás ilyen élmény legyen? Akkor ajánlom a Kiflit!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bejárta a világot és még Új-Zélandon is szüretelt Homoky Dorka negyedik generációs borász

Szülei, nagyszülei, dédszülei is a szőlőnek és a bornak szentelték az életüket, ám nem sokon múlt, hogy Dorka ne folytassa a családi hagyományokat.
Tomka Tivadar - szmo.hu
2021. november 22.


Link másolása

hirdetés

Homoky Dorka szülei, nagyszülei, dédszülei is a szőlőnek és a bornak szentelték az életüket. Dorka bejárta a világot, kezdetben filmelméletet és filozófiát tanult, és nem sokon múlt, hogy ne folytassa a családi hagyományokat.

– Miért nem azonnal lettél borász?

– Alapvetően, mert számomra mindig természetes volt, hogy a családom ezzel foglalkozik. Eszembe sem jutott eleinte, magamnak kellett végigjárni az utat, eltávolodni a famíliától, hogy újra érdekes legyen a számomra és más aspektusból közelítsek a birtokhoz, tudatosabb legyek és hasznos tapasztalatokat szerezzek másutt. Más szemmel nézni arra, mi van Tokajban és mit lehet másképp csinálni, mint eddig. Amíg távol voltam, addig a bölcsészkarra jártam, ahol filmelméletet és filozófiát tanultam. Ha már beszéltem a szemléletről, a kisfilmek készítése a gasztronómiáról, borászatról, szőlőről az egyetemi évek alatt is szerves része volt az életemnek.

– Amikor visszatértél a családhoz, szüleid mit szóltak mindehhez?

– Természetesen nagyon örültek, mert éppen azon gondolkodtak, hogy mi lesz a birtokkal, ha a hagyomány megszakad. Eladják? Megtartsák? Amikor hazatértem, mindez egy csapásra megoldódott. Soha nem tették kötelezővé sem nekem, sem a húgomnak, hogy ezzel kell foglalkoznunk, mi dönthettük el, hogy mi érdekel bennünket. Gyermekkoromban besegítettünk a szüretelésbe, ám akkor sem határozták meg, mikor és mennyit dolgozzunk.

hirdetés
A visszatérésemet követően kezdetben édesapám adott néhány parcellát, és azzal indított utamra, hogy gondozzam a szőlőt, készüljön el a bor, aztán legyen értékesítve.

Csupán ennyi volt a kérés... Miután jól debütáltam, egyre több területet adott át nekem évről-évre, tehát a bizalom a részéről töretlen volt már akkor is. Egyébként itt hadd jegyezzem meg, hogy kevés a jó generációváltás a borászoknál, magunkról elmondhatom, ez sikeresen megtörtént.

– Laikusként kérdezem: mit jelent a natúr bor kifejezés?

– Ha egy mondattal kellene válaszolnom, akkor azt mondom, semmit nem veszünk el belőle és semmit sem teszünk hozzá. Organikus a művelés, és minden természetes, ami a pincében van. Sokat tanultam a családtól, de szakmailag én is folyamatosan képeztem magam, így kerültem fél évre Lyonba is egy Erasmus-ösztöndíjjal, ott szőlészet és borászat szakra jártam.

Számtalan kóstoláson vettem részt, és figyeltem, mik az újdonságok a világban. 2019-ben még Új-Zélandon is voltam egy szüreten. Idehaza is megismertem sok borászt.

Mindezek olyan élményeket adtak, amiket most a családi borászatunkba integrálhatok.

– Mik a közeli és távoli integrációs terveid?

– A közeljövőben Balogh Leventével, a Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosával közösen, aki befektetésével támogat, - megkezdjük Tállyán a borászat kiépítését, újítását, fejlesztését. A legfontosabb, hogy az ott élő embereknek lehetőséget adjunk, legyen miért ott maradni, és hogy szakképzett munkaerőt képezzünk.

Ha hosszú távra tekintek előre, akkor Tokaj formálása a célom, arculat, kommunikáció és infrastruktúra szinten is. Lassan haladnak a fejlesztések, ami a borászoknak is nehézséget jelent. A másik, hogy a vásárlóknak ne csak az édes borok, hanem a száraz borok is eszükbe jussanak, ha meghallják a település nevét.

Egyébként egyre nagyobb az igény világszinten a natúr borok iránt.

– A nap minden percében dolgozol?

– Nem unatkozom. Főleg az őszi időszakban, mert akkor a hétvégéim is foglaltak. Rengeteg kóstolót tartunk több borászattal közösen. Kitaláltunk egy eseménysorozatot is programokkal teletűzdelve, amelynek Zsendülés a neve. Szeretnénk felpezsdíteni az itteni mindennapokat az itt lakók és a turisták számára is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: