SIKERSZTORIK
A Rovatból

Egy világ, ahol a csoki is kocka

Éva és Ákos megalapították a Kockacsoki Manufaktúrát - és még annál jóval többet. Autista fiatalokkal dolgoznak együtt.

Link másolása

Gombóc Artúr szerint a csokoládé akkor jó, ha: kerek, szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű, lapos, tömör, lyukas, csomagolt, meztelen, egész, megkezdett, édes vagy keserű. És hát, valljuk be, többségünk azonos állásponton van ezzel a szimpatikus kövér madárral, ha csokoládéról van szó. Többségünk. Merthogy van egy olyan különleges és egyedi belső szabályok által irányított világ, ahol minden annyira logikus és rendezett, hogy még a csokoládé is csak kocka lehet. Kockacsoki.

A Kockacsoki Manufaktúra Budafoki úti földszinti épületébe az utcáról nem lehet belátni. A megbeszélthez képest előbb érkezem, de a kapucsengőt hiába nyomom. Vajon jó helyen járok? Igen. Pár perc múlva az utcán egy fiatal házaspár siet felém két kisfiúval:

"Itt vagyunk már, csak a gyerekeket több helyről kell összegyűjtenünk így délutánonként" - mondja Éva, az anyuka, közben Ákos, a papa már nyitja is a kaput. Míg átérünk a belső udvaron, a két kisfiú elé guggolok és bemutatkozom. Egyikük kezet fog velem és megmondja a nevét, ő Ári, a kisebbik fiú. A nagyobbik, tízéves gyerek hallgat. Ő Beni, Ári tízéves bátyja.

Ákos Beni Ári

Ákos, Beni, Ári

Beni:

Beni csoki

Ákos Beni

Ákos és Beni

"Amikor Beni diagnózist kapott, még semmit nem tudtunk az autizmusról, nekem akkor csak az járt a fejemben, hogy nem tudom mi ez, de nagyon nem jó, és próbáltam minél több információt szerezni róla. Ákos fejében az Esőember című film volt az, ami képként élt az autizmusról és ez elborzasztotta" - kezdi Dénesné Spitzer Éva az autistákat foglalkoztató Kockacsoki Manufaktúra történetét, illetve a család történetét. Miközben beszélgetünk nem telik el pár perc, és Beni gumicukrot követel. Hiszen mi lenne vonzóbb a rengeteg ínycsiklandó csokoládé között, mint a gumicukor...

"Hol van a két kolléga, Tomi és Viktor?" – kérdezem csodálkozva, hiszen arra számítok, hogy a két huszonhárom éves autista alkalmazottat is a műhelyben találom. "Csak ma szóltál, hogy jössz. Hazamentek már. Egy autista világába nem lehet betoppanni. Őket fel kell készíteni arra, ha valami máshogy történik, mint ahogy azt megszokták" – magyarázza Dénes Ákos miközben a két kisfiúval kompromisszumként gumicukros csokoládé gyártásába kezd.

"
Ez egy nagyon sokszínű, őszinte és érdekesen logikus világ. Beni például úgy csinál házi feladatot, mintha az egy számítógépes játék lenne.

"Időt kell adni a feladatok teljesítésére, megy a visszaszámlálás, ha nem sikerül, akkor egy életet elveszít, ha sikerül, akkor a következő szintre léphet. Persze ez addig nem gond, amíg nem a feladatvégzés rovására megy, de ha túl hosszúra nyúlik, akkor már foglalkozni kell vele és le kell építeni, ilyenkor gyakori a hangos ellenállás persze."

Tomi, Viktor

vt munka

Tomi és Viktor

Ahogy felcsattan az ellenállás a közös játék és munka közben is. Ári csendben és számomra megdöbbentő türelemmel vár, amíg Beni elcsendesedik, és ő következik a csokoládémassza öntésében.

A csokoládé-manufaktúra ötlete néhány évvel ezelőtt született meg a házaspár fejében. Kitanulták a mesterséget, gondosan kidolgozták az üzleti tervet, és először egy, mostanra pedig már két autista alkalmazott foglalkoztatásával üzemeltetik a műhelyt.

A csokikészítés ugyanis logikus, szakaszolt folyamat, bárki részt tud venni benne, a végtermék pedig minőségi.

"Olyasmiben gondolkoztunk, amivel a későbbiekben Beninek is lehetőséget teremtünk. Az a célunk, hogy a nálunk dolgozó autista fiatalokat felkészítsük. Fontos tudniuk, hogy milyen egy munkakörnyezet, mit várnak el tőlük, de persze nekünk is kell alkalmazkodnunk hozzájuk. Egyre több információt lehet hallani az autizmusról, de sajnos sokszor még mindig sztereotípiákban gondolkodnak az emberek, és ha ebből egy adott fiatal kilóg, akkor értetlenséggel, vagy akár rosszindulattal találja szemben magát. A jó képességű fiataloknak emiatt sokkal nehezebb dolguk van, mert rajtuk nem látszódik ránézésre a fogyatékosság, ezért a környezetük is nagyobb elvárással fordul feléjük és nehezebben tolerálja a furcsaságaikat, illetve kevesebb segítséget kapnak" – magyarázza Éva, mikor arról kérdezem, hogyan viszonyul a többség az autizmushoz.

"Ilyen Tomi és Viktor is. Tomi egy rockzenekarban is zenél a munka mellett, mindketten leérettségiztek, ránézésre teljesen átlagos huszonéves fiatalok. Pedig az ő világuk más. Viktornak például minden egyes a műhelyben megtalálható eszközt fel kellett címkéznünk. Az több mint háromszáz cetlit jelent" – meséli Ákos, miközben a kezében lévő spatula alatt márványlapon fodrozódik a felhevített csokoládé. Csodásan néz ki.

A világ egy autista szemével

"Képzeld csak el, hogy sétálsz az utcán, és egyszer csak egy csapat tökrészeg fickó özönlik ki egy kocsmából a közeledben. Mivel részegek, a viselkedésük többé nem logikus, vagyis számodra kiszámíthatatlan. Ideges leszel, fogalmad sincs róla, mit fognak tenni a következő pillanatban, mire hogyan fognak reagálni. Fenyegetőnek érzed a helyzetet, mivel nem tudod többé kontrollálni. Én nagyjából minden pillanatban így érzem magam. Nem tudom kiszámítani az emberek viselkedését, nem látom előre a szándékaikat. Az időm jelentős részében tehát szorongok."

Ros Blackburn az autizmusról

"Általánosságban nagyon nehéz az autizmusról beszélni, mert nagyon színes és sokrétű, ezért hívják autizmus spektrumzavarnak. Minden embernél más és más" – mondja Heiszer Katalin gyógypedagógus, amikor arra kérem, segítsen megérteni ezt a világot. A kommunikáció, a szociális készségek, és a rugalmas viselkedés érintett mindenkinél, csak különböző mértékben. Vannak ép értelmű és értelmi sérült emberek is különböző súlyossággal.

A szülők hozzáállásán nagyon sok múlik. Már gyerekkorban el kell kezdeni az önálló életre nevelést, például nem szabad megcsinálni helyettük mindent.

És a támogatás is nagyon fontos. Külföldön például alapvető, hogy támogatják a különböző sérült embereket az önálló életben, illetve a munkavállalásban. Természetes, hogy mindenkinek van munkája. Itthon sajnos nem. Magyarországon is igényelhető a fogyatékkal élők számára bértámogatás, amit egyre több munkaadó igénybe is vesz. A rendszer viszont a gyakorlatban egyelőre nem mindig hatékony.

"A bértámogatás persze ösztönzőleg hat a munkaadókra, az alapötlet tehát jó gondolat. Az is tény azonban, hogy a legtöbb munkahelyen egyszerűen berakják valamilyen pozícióba a fogyatékkal élő alkalmazottat, de igazi felelősséget, érdemi munkát ritkán bíznak rá. A környezet a legtöbb munkahelyen sajnos nem tud eléggé alkalmazkodó lenni" – mondja Tóth Péter szociológus.

A kollégák alkalmazkodásának fontosságával a gyógypedagógus is egyetért, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az autista munkaerő rengeteg olyan tulajdonsággal is rendelkezhet, ami hatalmas előny.

"
Az autizmusnál a környezet adaptációja nagyon fontos, hogy biztonságban érezzék magukat, ne érje őket túl sok inger és ne legyenek kiszámíthatatlan helyzetek.

Fontos, hogy emberként tekintsünk rájuk, ne féljünk tőlük, figyeljük, hogy mi zavarja őket, mi tetszik nekik. A legtöbben azért nem tudnak mit kezdeni az autista emberekkel, mert nem ismerik őket. Az emberek félnek az ismeretlentől. De egy autista ember alkalmazása állapottól függően rengeteg előnnyel is járhat. Általában nagyon jó a monotónia-tűrésük, mert biztonságot nyújtanak nekik az ismerős, ismétlődő helyzetek. Megbízhatóak, mert mindig tartják magukat a rutinhoz, vagyis ugyanakkor ugyanazt csinálják és pontosan, időre ott vannak mindenhol" - teszi hozzá Heiszler Katalin.

foglalkozas sérült gyerekeknek

ertekeles 2

fglalkozas

Foglalkozások sérült gyerekeknek

A Dénes házaspár saját meggyőződése miatt döntött úgy, hogy nem igényelnek bértámogatást. Saját elveiknek mondanának ellen, ha rábólintanának a megkülönböztetett segítségre.

"Mi úgy gondoljuk, hogy akkor tudjuk az autista alkalmazottakat piacképes munkaerővé nevelni, ha mi magunk is a piaci verseny egyenértékű részesei vagyunk. Önálló életviteli tanfolyamokat is tartunk, mert számunkra fontos, hogy segítsünk azoknak az embereknek, akiknek az átlagosnál több akadályt kell leküzdeniük a mindennapok során. Az ötalkalmas, gyakorlatorientált képzésen megtanítjuk a konyhai munkával kapcsolatos alapismereteket, amiből persze a csokoládé sem maradhat ki."

Ilyenkor aztán mindenki maszatolhat és kóstolhat is, persze, csak ha van kedve hozzá. Csokit csipegetni a két alkalmazott, Viktor és Tomi is szeret. Az első látogatáskor Évával és Ákossal előre leegyeztettem egy következő találkozót, hogy a két fiú is fel tudjon készülni a velem való találkozásra. Amire sem előbb, sem később, hanem pontban a megbeszélt időpontban érkeztem.

"Én tulajdonképpen minden munkafolyamatban részt veszek. Készítek és csomagolok is" – meséli a fekete sóval szórt csokoládé csomagolása közben mosolyogva Tomi, akiről ránézésre valóban nem mondanám meg, hogy bármiben is más, mint az a srác, aki pár perccel korábban kinyitotta nekem a kaput a lépcsőházban.

"
Ehhez a munkához persze azért az is kell, hogy mindketten alapból szeressük a csokit

- teszi hozzá Tomi.

"Szoktam segíteni a csoki készítésben is, én ellenőrzöm, hogy a massza harmincegy fokos-e, meg díszítek is. Nem volt nehéz megtanulni, hamar belejöttem" – büszkélkedik a másik fiú, Viktor.

csoki 2

csoki

A termékek

Ákos mesterként és tanítóként segíti a két kollégát, de azt is elmondja, hogy Viktor és Tomi olyan képességek birtokában van, amivel nem minden munkaerő rendelkezik.

"Minden háziasszony sírva könyöröghet, hogy Viktor tanítsa meg mosogatni, elképesztően alapos. Tomi pedig hihetetlenül ügyesen egyszerűsíti le a munkafolyamatokat, ő a csokoládékészítés nagymestere. Egyetlen kulcsa van a munkának, a pontos előkészítés.

"Érettségi után anyukám találta ezt a lehetőséget, megpróbáltam, és sikerült, lett egy munkahelyem. Ha nem lennének Ákosék, akkor most nem tudom, mit csinálnék" – rakja rá a matricát Tomi az utolsó aznapi tábla csomagolására, majd büszkén mosolyogva hátradől.

Másnap reggel a metrón zötykölődve az embereket nézem és közben az Ákos által kezembe nyomott zacskó csokiból szemezgetek. Arról eddig nem is írtam, hogy mennyire finom! Miközben egybeolvad a számban a marcipán és a tejcsokoládé, azon gondolkozom, a sok velem zötykölődő ember közül mennyien álmodozhatnak arról, hogy bárcsak kiszállhatnának a mókuskerékből, amiben dolgoznak. Hogy bárcsak történne valami, valami új és színes, egy nem várt fordulat, ami végre kizökkenti őket a mindennapokból.

Nyomj egy lájkot, ha tetszett a cikk!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk