SIKERSZTORIK
A Rovatból

„A vázépítést nem lehet megunni”

Merényi Dánielt a legtöbben a Napirajz révén ismerik, pedig 7 éve épít egyedi, személyre szabott kerékpárvázakat.

Link másolása

Merényi Dániel több mint nyolc évig volt reklámgrafikus. Végigjárta a szamárlétra minden fokát: a miskolci bölcsészegyesület filozófia jegyzeteinek a tördelésével kezdte, végül a Publicisnél volt art director. Mégis úgy döntött, hogy valami egészen másba fog; egy olaszországi vázépítő műhelyben kezdett dolgozni. Négy éve hazajött, és felépítette a saját vállalkozását.

Cége a Merényi Bicycles. A műhely Miskolcon van, Dani ott készíti a vázakat, két társa Budapestről koordinálja a munkát. Dani beszélt a céljaikról, a szakmai buktatókról, a kerékpáros kultúra alakulásáról és a kézműves munka hétköznapi csodáiról.

- Pontosan mikor határoztad el, hogy otthagyod a reklámszakmát?

- A döntést 2005-ben hoztam meg, ám csak 2007-ben állt össze minden úgy, hogy meg tudjam valósítani az elképzeléseimet. 2007. július 13-án kezdtem el dolgozni Dario Pegoretti vázépítő műhelyében, Caldonazzóban.

- Hogyan kerültél Olaszországba?

- Reklámos pályafutásom végén tettem egy kísérletet arra, hogy a szakmámban maradjak, ezért egy kinti ügynökségnél vállaltam munkát. Itthon nem éreztem jól magam, és azt gondoltam, hogy a környezetváltozás segíteni fog. Ebben tévedtem. Közben Milánóban bekerültem bringás körökbe – vagyis inkább visszakerültem a kerékpárosok közé, hiszen korábban komolyan bringáztam. Egy Milánóban megismert barátom révén aztán egyszer el lehetett menni egy műhelylátogatásra, egy vázépítőhöz. Nagyon megtetszett, amit ott láttam. Nem volt tudomásom arról, hogy működött-e ilyen műhely Magyarországon. Arra gondoltam, mi lenne, ha megtanulnám a mesterséget?"

Merényi Bicyclesvazepites

- Mi kellett ahhoz, hogy eljuss egy elismert mesterhez?

- Visszatekintve is sorsszerű volt a találkozás Pegorettivel. Bár igazság szerint, reklámosként, az utolsó években, amikor depisen kint cigiztünk az épület előtt, majdnem mindenki azon gondolkodott, hogyan és merre lépjen tovább. Sok kollégám hagyta ott a pályát, és lett fodrász, dísznövénykertész vagy dj.

Ehhez képest egy példa nélkül álló és Magyarországon még ismeretlen szakmába belefogni nem lehetett ennyire tervszerű. A mesternek egyik pillanatról a másikra feltettem a kérdést, és ő nem határolódott el. Egyébként azt mondta, hogy mindenki úgy rontja el az életét, ahogy akarja. Volt időm sokat aludni rá. Abban biztos voltam, hogy a reklámszakmát mindenképpen ott szeretném hagyni. És úgy hittem, az élet nem véletlenül sodorta elém Pegorettit, meg kell hát ragadnom a lehetőséget.

-Mit kell tudnunk Dario Pegorettiről?

- Itthon talán kevéssé ismert, de újító szellemű, extravagáns ember, művésze a szakmának - ennek vannak előnyei, hátrányai. Én most tapasztalom meg, milyen jó döntést hoztam, hogy hozzá szegődtem. Dario Pegoretti 2007-ben az észak-amerikai kézműves kerékpáros kiállításon a zsűri díját nyerte el, 2008-ban pedig az év vázépítőjévé választották. Pegoretti neve jó ajánlólevél volt számomra, amikor elkezdtem a saját üzletemmel foglalkozni.

- Milyen szintre jutottál az olaszországi vázépítő műhelyben? Elmondhatod magadról, hogy mindent megtanultál a biciklivázakról?

- Ennek a szakmának nincsenek klasszikus értelemben vett iskolái, ezt csak úgy lehet megtanulni, ha az ember minél többet magába szív az elméletből, és minél többet gyakorol, illetve próbálkozik. A Pegoretti Művek a többi vázépítő műhelyhez képest meglehetősen sok vázat készít egy évben, 250-300 darabot. Négyen voltunk a műhelyben a mesterrel együtt. A magas darabszám eléréséhez elég tempósan kellett dolgozni. Mindenkinek megvoltak a maga munkafázisai, azokat csinálta.

A második év végére, harmadik év elejére eljutottam oda, hogy a fázissoromat, ha nem is tökéletesen, de olyan szinten végeztem, amelyről már nem nagyon volt hova továbblépni. Arra nem volt lehetőségem, hogy a vázépítés egészét kipróbálhassam, mivel a megrendeléseket időre kellett teljesíteni. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy vagy maradok a mesternél, még évekig csinálom, amit eddig is, és nem tudom, mikor lesz továbblépés, vagy a saját lábamra állok, és a saját nevem alatt kezdek el vázakat építeni.illusztraciologo

- Személyes indíttatása is volt a hazaköltözésnek?

- Kint született az első lányunk, Rozi. Mindenképpen szerettünk volna neki egy tesót. Tisztában voltunk azzal, hogy szükségünk lesz a nagyszülőkre. Például ahhoz is, hogy több időm legyen a vállalkozás ügyeire, meg a munkára. Minden arrafelé terelt, hogy hazajöjjünk, és saját műhelyt nyissak. 2011. augusztus 18-án érkeztünk vissza Magyarországra.

- Milyen előnyökkel járt az, hogy itthon indítottál saját vállalkozást?

- Az egyik előny az anyanyelv. Noha a párommal 4 év alatt egészen jól megtanultunk olaszul, annyira nem éreztem magaménak a nyelvet, hogy kint vállalkozni tudjak. Néha még a magyar bürokratikus, hivatalos nyelvezet is kifog az emberen. Nos, az olasz bürokrácia semmivel sem jobb a magyarnál, ezért én ebbe nem mertem volna kint belevágni. Feketén pedig nem dolgozom.

A másik előny, hogy a szüleim háza alatt lévő garázsban hazaérkezésünk után pár héttel már el tudtam kezdeni a munkát, úgy, hogy nem kellett előzetesen fejlesztésbe invesztálnom. A miénkhez hasonló kézműves vállalkozás elindítása itthon kevesebbe kerül, mint Olaszországban.

A Merényi Bicycles teljes csapata

„Somló Iván és Szentpéteri Mátyás a cég másik két tagja. A fémmunkát én végzem. Iván felelős a kommunikációért, a marketingért, az ügyfélkapcsolatért, és különböző más projektekben is dolgozik.

Nagy alkatrész-szállító cégekkel dolgozunk együtt, kiállításokra is készítünk különleges kerékpárokat. Matyi válogatja ezeket az alkatrészeket, és segít abban, hogy a kerékpárok dizájnját műszaki és esztétikai szempontból is magas szinten alakítsuk ki; a fényezést, valamint a krómozást irányítja és minőséget ellenőrzi. A színeket is együtt válogatjuk.”merenyi_7

- Mennyire alkalmas a hazai gazdasági környezet ahhoz, hogy minél több kézműves vállalkozás létesüljön?

- A világ afelé tart, hogy az a biztos munkahely, amit az ember magának alakít ki. Míg egy könnyűszerkezetes nagyipari csarnokból a megrendelések változása folytán az egyik napról a másikra elküldhetnek akár 4-500 embert is, hogy aztán a következő hónapban másik 200-300-at vegyenek fel, addig egy családi vállalkozás, vagy egyéni vállalkozás, amit lassan épített fel a tulajdonosa, és benne van a szíve, lelke, és amit tovább tud örökíteni az utódainak, az biztos munkahely lesz. Lehet, hogy a statisztikákban nem mutat jól, ám úgy vélem, ez az alap, amelyen az ország gazdaságilag megállna. Nem tudom, mennyire lehetek kritikus, de úgy érzem, a kis- és mikrovállalkozásokat, itthon a lehetőségekhez képest sokkal kevésbé támogatják.

- Úgy érted, nagyobb elismerést kellene kapniuk a hazai kisvállalkozásoknak?

- Sokszor elhangzik, hogy a hazai munkaerő 60-70 százalékát kis-és közepes vállalkozások alkalmazzák, ehhez képest mi soha nem vagyunk benne a hírekben, csak dizájn blogokon tesznek rólunk említést. Pedig az embernek nagyon jólesnek az olyan hozzászólások, hogy büszkék ránk a magyarok és milyen jó, hogy Magyarországon is van ilyen vállalkozás. Igaz, hogy a bringás kultúra fellendülőben van, és a vázépítés része lesz a kisiparnak és a nagyiparnak is, ám maga a vállalkozói lét túl nehéz.tomorcso_vagas_dani

- Nagy ívű terveket szőttél, amikor hazajöttél?

- Amikor eldöntöttem, hogy Miskolc környékén fogok vállalkozni, kissé idealista voltam, és úgy gondoltam, itt az Acélvárosban, pont acélból készítek majd kerékpárokat, és ez milyen szép dolog, mert valamilyen szinten továbbviszem a tradíciót. Benne volt az a hűvös számítás is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk egyik elmaradott régiója, emiatt biztosan lesznek pályázati források, amelyeket olyan helyi vállalkozásoknak találtak ki, mint amilyen a miénk. A Merényi Bicycles műhelyében az Európai Unióban megtermelt nyersanyag értékét megtízszerezve, ennyi hozzáadott értékkel készül exportképes termék, ráadásul ebben a térségben.

Azt hittem, két, három, esetleg négy embernek is tudok majd munkát adni a műhelyben. De az a pár milliós összeg, amekkorára egy kisvállalkozásnak szüksége van, túl kicsi az EU-s pályázatok ingerküszöbéhez, ahhoz viszont túl nagy, hogy az ember mélyebben a zsebébe nyúljon az önrészért, mert ott egészen mélyen sincsen két-hárommillió forint. Pedig ilyen kis összegek kellenének a mikrovállalkozásoknak induláskor ahhoz, hogy legalább az infrastrukturális háttér meglegyen. Szerintem rajtam kívül még sok mikrovállalkozásnál mosódik össze a családi kassza a cég eszközfejlesztéseivel. Például csak májusban fogok venni még cserélhető lapkás esztergakéseket, mert most tavaszi cipők kellenek a gyerekeknek.

- Jelenleg a Merényi Bicycles mellett alig egy-két vállalkozás foglalkozik Magyarországon egyedi vázépítéssel. Könnyű dolgotok van?

- Sajnos a kerékpáros kultúránknak még nem része az, hogy méretre készült vázakat készíttetnek egy mesterrel valahol az országban. Ezt úgy kell megtanítani a magyar bringás társadalomnak. Túlságosan hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy az egyedi, jó minőségű holmikat külföldről rendeljék meg, használt cikkeket kínáló internetes oldalakon keresztül. Itthon egy kerékpáros, ha méretben eltér a váz, inkább kínlódik rajta, és elviseli azt a kis hát- vagy csuklófájdalmat, csak szép bringája legyen. A biciklizéshez való hozzáállás is más, mint külföldön. A kerékpározásnak is megvan a high end kategóriája. Szerencsésebb helyzetben lévő országokban 40.000 forintnak megfelelő valutáért el lehet adni olyan krémet, kifejezetten kerékpárosoknak, amely a popsi kidörzsölődését kezeli. Ebből meg tud élni egy kis kozmetikai manufaktúra is. Ettől mi még nagyon távol állunk.giannicorto2egyedidesign3

- Még csak most települ ipar a magasabb szintű kerékpáros kultúrára?

- Persze, kezd kialakulni az a réteg, amelyik gyakorlatilag bármit megengedhet magának. Ám ők, amikor megveszik a drága bringájukat, beteszik az autójukba, elutaznak a francia Alpokba kerékpározni a szerpentineken, mondjuk a Tour útvonalain. Szeretném, ha a high end kategóriában Magyarországon is kialakulnának olyan baráti társaságok, akik Franciaország helyett inkább a Cserehátban töltenek egy hetet. A másik oldalról fontos, hogy itthon a kerékpárosok ne nézzék ki maguk közül azt, aki több százezer forintot áldoz erre. Szeretném, ha itthon már nem számítana sznobizmusnak az igényes, egyedi kerékpár. Ennek a kerékpáros kultúrának a része a Merényi Bycicles is.

Merényi Dániel egy átlagos napja

"Elkészítem a családnak a reggelit, elviszem a nagyobbik lányomat oviba, és általában fél tizenegyig, vagy délig rajzolom a képregényeket. A Napirajz ugyanis egy pillanatig sem szünetel - a bringás munka mellett sem. Ezután délutánig kint vagyok a műhelyben, hatig-fél hétig, attól függően, mennyi a dolgom. A hétvégéket, ha nincsen annyi munka, a családommal töltöm."

Merényi Bicycles

- Mennyi időbe telik egy teljesen egyedi váz megépítése? Mitől függ az átadás ideje?

- A megrendeléstől számítva általában 2-3 hónapba telik, amíg át tudjuk adni neki. Változó, hogy mennyi munka van vele. A régi stílusban épült, illesztékes vázak elkészítéséhez szűk 2 hét kell, ha semmi mással nem foglalkozom. A modernebb, hegesztett vázak esetében, ha a villa acélból készül, 4-5 nap szükséges az építéshez. Azért hosszú a várakozási idő, mert minden vázunk egyedileg készül, és ez már a csőszettek választásában is megnyilvánul. Ha olyan vázat építünk, amihez nincs alapanyag a műhelyben, Olaszországból meg kell rendelnünk a csöveket.

Elkészülte után a vázat szemcseszórással passziválják, majd megkapja a fényezést, és attól függően, hogy vázszettet rendelt-e az illető, vagy komplett kerékpárt, ezt még szerelni is kell. Így telik el a 2-3 hónap.

- Miből rendelnek többet a vásárlóitok? Teljes kerékpárt vagy vázszettet kérnek?

- Eddig fele-fele arányban, nem látok tendenciát egyikben sem. Bár az igazsághoz tartozik, hogy 2011-ben a csonka évben 2 váz készült, 2012-ben 5, tavaly 9, szóval nincsenek még akkora darabszámok, hogy bármilyen statisztikának értelme legyen. Az viszont látszik, hogy hál’Istennek évről évre egyre több megrendelésünk van.Merenyi-Burletta_1merenyi_3

- Külföldi vagy magyarországi vevőknek készülnek a vázak?

- Egyelőre minden megrendelésünk hazai. Azért utazunk külföldi kiállításokra, vásárokra, mert ezek azok a fórumok, amelyeken a legkisebb anyagi ráfordítással a legtöbb emberhez el tudunk jutni. Nincsen pénzünk marketingre, elsősorban a közösségi médiát használjuk a bemutatkozásra. A kiállításokon rengeteg látogató fényképez, a rengeteg látogatónak rengeteg Flickr albuma van, ahová feltölti a fotóit, és az ilyen megosztásokon keresztül tudunk eljutni a legtöbb emberhez. A közönség ugyanis meglehetősen szűrt, nyilván bringás helyeken fognak velünk találkozni, és nem egy színes magazin kert mellékletében.

- Milyen modellen dolgoztál utoljára? Mi a különlegessége?

- Nagyon örülök ennek a kérdésnek. Az április 11-én kezdődő Bespoked London kiállításra készítettem egy új modellt. A hegesztett vázaink csúcsa, ultrakönnyű csövekből – ebben összegezzzük mindazt, amit a könnyű acélvázakról tudunk vagy gondolunk. Izgalmas projekt, olyan prototípus, amelytől sokat várunk.merenyi_5

- Mi a legszebb a vázépítésben? Van kedvenc munkafázisod?

- A vázépítés azért gyönyörű munka, mert számtalan apró fázisból áll, nem monoton, épp ezért nem is nagyon lehet megunni. Minden nap valami mást kell csinálni, emiatt változatos. Mindegyik fázisnak megvan a szépsége, az elejétől a végéig szeretem, onnantól, hogy megérkezik a futár a csővel, és már tudom, mi lesz belőle, addig, hogy a lefényezett vázat összeépítjük.

- Amikor megérkeznek hozzád a csövek, az számodra olyan érzés, mint amikor megrendelünk néhány régen vágyott könyvet, és az első dolgunk beleszagolni a végigpörgetett lapokba?

- Abszolút! A columbus csöveknek is van egy semmi máshoz nem hasonlító illatuk. Van az borzasztóan büdös hidraulikaolaj, a gyárakban gépek kenéséhez használják. Ülepítik, és amikor már minden trutymó leszáll az aljára, lefölözik, és az így nyert olajjal impregnálják a csöveket, amelyeket nejlonzsákba tesznek, hogy az út során megvédjék őket. Amikor az ember a dobozt kinyitja, megcsapja a hidraulika olaj szaga, ami eléggé geek dolognak hangzik, de jó. Elég indusztriális illat ahhoz képest, amilyen pici műhelyben dolgozom tovább velük.

- Ez beindítja a munka érzelmi részét?

- Lehet, hogy gyerekes dolognak hangzik, de amikor a futár fékez a ház előtt, az már ad egy adrenalinlöketet.toccata_leggera5bico

Ha te is büszke vagy a magyar kézművesekre, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk