/rokaland/a-garnela-es-a-szalontudo-talalkozasa-a-belvarosban-az-es-bisztroban-jartunk/
hirdetés

RÓKALAND
A Rovatból
hirdetés

A garnéla és a szalontüdő találkozása a belvárosban - Az ÉS Bisztróban jártunk

Persze anya főz a legjobban, de ha az egyik vasárnap adnánk neki kimenőt… talán nem is rossz ötlet egy olyan helyre vinni, ahol ismerősek az ízek, de elegáns és ünnepi a tálalás.
hirdetés

Az Erzsébet tér és a Vörösmarty tér környékén található éttermekre sokan pontosan úgy tekintenek, mint a Vár, vagy a Városliget környékén találhatóakra: Túl elegáns, túl drága, túl sok a külföldi!

Gyerekek! Az első kettő egyszerűen nem igaz, a harmadik ellen meg együtt kell cselekednünk!

Ezek, az úgynevezett turistaövezet környékén található helyek sokszor nyilván hasonló tematika szerint alakítják ki az étlapot, és sok rajtuk a magyar, vagy a kissé újragondolt magyar fogás, de nem hinném, hogy nekünk, helyi lakosoknak ne lenne igényünk olykor egy jó gulyásra. És persze anya főzi a legjobbat, de ha az egyik vasárnap adnánk neki kimenőt… talán nem is rossz ötlet egy olyan helyre vinni, ahol ismerősek az ízek, de elegáns és ünnepi a tálalás.

Az ÉS Bisztró csodaszép. Minden alkalommal megcsodálom a berendezést, és arra jutok, hogy nagyon ügyesen eltalálták azt a hangulatot, amiben az ember különlegesnek érezheti az alkalmat, de nem feszeng. A lokáció pedig (ami egyáltalán nem csak a turisták birodalma) szintén hibátlan. A Deák még mindig központ, és egy könnyű ebéd éppúgy kecsegtető itt a teraszon, mint egy hosszú vacsora a trükkös-tükrös fallal szegélyezett körasztalnál.

Amikor utoljára arra jártunk, eddigi leggazdagabb rendelésünket adtuk le, és szépen megdőlt az a gondolatmenetünk is, miszerint az ÉSbe csak valami jó paprikásért érdemes beugrani.

hirdetés

Mert volt itt hal és rák is a szalontüdő mellett. Nem is akármilyenek!

Ha kedvencet kéne mondanom, a sült csontvelő tonhaltatárral lenne a választottam, ami rögtön bemelegítő fogásként érkezett. Ez nekem szerelem volt első kóstolásra. Egyesíti a pimasz, masszív magyaros alapot egy könnyed és nagyon mai halas pikantériával. Annyira furcsa, hogy ez ennyire ízlik, de nincs mit tenni, ilyen amikor világok találkoznak, és jól kijönnek.

Az avokádó carpaccio füstölt paprikakrémmel és érlelt sajttal már “csajosabb" fogás, pont úgy, mint a spárgasaláta eperrel, spenóttal és friss kecskesajttal. Ezeket csúsznak talán a legjobban a nyári melegben.

A főételekkel aztán bekeményítettünk. Jött grillezett libamáj zöldborsóval, lecsóval és gombával. Ha valami hibátlan magyart mutatnál egy külföldi ismerősnek, ezt! És te is kérd csak ki nyugodtan bármikor, ha erre jársz, mert a libamáj még mindig nem gyakran látott vendég a otthonainkban (nem olcsó, na), pedig ISTENI eledel. Büszkék lehetünk rá!

A séf kedvence megjelölést viselte a szalontüdő borjúnyelvvel, zsemlegombóccal nevű költemény. Ki kellett hát próbálnunk valami ilyet is. És bár mi relatíve kevés helyen kóstoltuk eddig ezt az ínyencséget, azt merjük állítani, hogy az ÉSes verzió patent. Egy kissé savanykás ízvilágú, különlegesen puha állagú ragura számítsatok, ha elég bevállalósak vagytok hozzá.

A garnéla fettuccine koktélparadicsomraguval és spenóttal egy az egyben az én bűnöm. Én nehezen megyek el rák mellett, ha tehetem, kisírom magamnak, és most is így történt ez. Szerintem rajtam kívül senki sem akarta igazán, mert hát nem olyan izgalmas, nem olyan extra… aztán a végén összekoccantak a villák az utolsó falatokért. Még annyi mondok, hogy GIGArákok csücsültek benne. Bizony!

És ha már bűnök, meg sírás, akkor a steak nyilván a férfi kívánsága volt, és szánom-bánom, de én nem nyilatkozhatom róla, mert a mellé szervírozott szarvasgombás burgonyapürével voltam elfoglalva. Annyira klassz, amikor az unalmas köretek mellé becsúszik egy kis izgalom, nem? Én ezt csak így, magában! Bármikor!

Ennyi étel után nem kellene desszert, és nem is rendeltük volna, ha a beszélgetésben nem éppen a nosztalgiánál tartottunk volna… de így lett egy spagettifagyi a maradék helyre. 

Nem is tudom, hogy mit gondoljak erről az ételről, hiszen gyakorlatilag egy vicc, de közben meg nem tudunk ellenállni neki. Vaníliafagylalt, málnaöntet, fehér csokoládéforgács. Nyáron ez kell, és kész!

Szóval a Kempinski Hotel Corvinus aljában egy roppant kellemes étterem található, ami kicsit Bécs, kicsit Budapest, kicsit bisztró és kicsit steakhouse. Olyan, mint egy jó országimázs film, amit ha megkóstolsz, örülsz, hogy itt élhetsz.

Próbáljátok ki!

BUDAPEST, V. KER

DEÁK FERENC UTCA 12. ÉS 14.

WWW.ESBISZTRO.HU

INFO@ESBISZTRO.HU

+36 1 429 3990

NYITVA TARTÁS:

6:30-23:30


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk