/respekt/az-elso-magyar-olimpiai-bajnok/
NULL
hirdetés

Első magyar olimpiai bajnok

1878-ban ezen a napon született hazánk egyik legkiválóbb sportembere, Hajós Alfréd. Életútját és munkásságát is nehéz összefoglalni, olyannyira sokoldalú volt a „magyar delfin”.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2012. február 01.

hirdetés

1878-ban ezen a napon született hazánk egyik legkiválóbb sportembere, Hajós Alfréd. Életútját és munkásságát is nehéz összefoglalni, olyannyira sokoldalú volt a „magyar delfin”.

Az építészmérnök végzettségű Hajós sokat letette az asztalra labdarúgásban, labdarúgó-játékvezetőként, újságíróként, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitányként, de ő volt az első magyar olimpiai bajnok is.

Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. 1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blackner Vilmát, Blackner Izidor és Eisler Regina leányát. Budapesten, 1955. november 12-én tért végső nyugalomra.

hirdetés

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon, 11 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22.2) - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es (18:22) - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győztesnek). Nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok.

Sportolóként a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898-1904 között rúgta a bőrt 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, kettő mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 1 döntetlen.

Gyakorlata valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül szükségből lett gyakorló játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken majd az első bajnokságon azonnal vezethetett mérkőzéseket. Ebben a minőségében 1897-től 1904-ig szolgálta a magyar labdarúgósport eme kezdeti időszakát.

1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Ugyanabban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.

1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

Nevéhez kötődik többek között az Aranybika Szálló és a Lőcsey Gimnázium (Debrecen), a Nagy Lajos Gimnázium épülete (Vakok Intézeteként épült) (Szombathely), a Református Egyház Zsinati Központja (Budapest), az UTE Stadion, Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget), vagy éppen a Millenáris Sportpálya.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok szellemi versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában és a Komjádi uszodában áll fejszobra.

Díjai: Építész Aranydiploma, Sztahanovista oklevél, Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)

Forrás: wikipédia.hu

Ha te is büszke vagy Hajós Alfrédra, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: