Öt kontinens múmiái Budapesten
A Múmiavilág című nemzetközi vándorkiállítás 2014. október 1-től 2015. május 17-ig látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tárlaton 5 földrészről származó, 28 emberi és 10 állati testemléket láthattok, amelyek más-más időben és többféle módon mumifikálódtak.
A kiállítás ikonikus darabja, egy egyiptomi múmiafej.
A bejáratnál több egyiptomi múmiával és a mumifikálás kellékeivel találkozhatunk.
A folyamtokról és az anyagokról igen részletes leírást kapunk.
A különleges testemlékeket földrészenként állítják ki, megmutatva a mumifikálásban rejlő különbségeket is. Elmesélik az egyes múmiák felfedezését, tudományos vizsgálatát és az abból megfejtett személyes történetet.
A perui múmiabatyu, a Wari (huari) kultúrából származó, több mint 1000 éves lelet. A CT-vizsgálat felfedte, hogy a batyu egy csecsemő múmiáját rejt. Egy védelmező amulettet is találtak a kutatók, amit a szülők adhattak a gyermeküknek, hogy elkísérje túlvilági életre.
A Chancay kultúrában az asszonyokat keresztbetett lábbal temették el, ennek okát a mai napig nem tudni. A röntgenfelvételek megállapították, hogy a perui maradvány kezében két pici tejfogat szorongat – szintén rejtély, hogy miért –, ezt nem vették ki a kutatók, hanem 3D-s nyomatot készítette róla.
Egy több ezer éves chilei Chinchorro gyermekmúmia. A chinchorrók először a holttest belső szerveit távolították el, majd a csontokról lefejtették az izmot. A csontvázat ágakkal megerősítették, a belső szerveket agyaggal, láma- és vikunyaszőrrel, szárított növényekkel helyettesítették. Az izmokat vékony köteg náddal és tengeri fűvel építették újra. A testet az elhunyt gondosan lefejtett, félretett bőrével fedték be. A múmia arcát agyagmaszk, fejét emberi hajból készült paróka fedi.
A torzított fejű kisgyermek múmiája. A gyermek homlokán most is jól kivehető a szoros torzító pólyák nyoma. A múmia testén egy kopálgyantához hasonló balzsam nyomát találták meg. Ez az első bizonyítéka annak, hogy a Kolumbusz előtti Amerikában az ókori egyiptomival megegyező módszert is alkalmaztak a mumifikálás során. Jobbra a torzítás nélküli koponya 3D-s másolata.
A bemutatótér közepén, egy berendezett, működő antropológiai laboratórium várja a látogatókat. Egy vizsgálati protokollt (nem és kor meghatározása) követve, antropológusok és animátorok segítségével saját maguk is megvizsgálhatják az itt elhelyezett maradványokat.
Koponya alapján rekonstruált emberi arc.
A laborban előre meghirdetett időpontokban a múzeum antropológusai tartanak bemutatókat és végeznek méréseket. A kiállítás ideje alatt a laborban elhelyezett, tudományos módszerekkel eddig nem tanulmányozott múmiát vizsgálnak. A részeredményeket folyamatosan közlik egy interaktív táblán, valamint a kiállítás Facebook oldalán.
A kiállítás magyar vonatkozása egy véletlen feltárás eredménye. A váci Domonkos-rendi Fehérek templomának felújításakor egy befalazott boltozatos kriptát találtak 265 koporsóval. Az ide temetett testek, a halotti ruhával, ékszerekkel, kegytárgyakkal együtt természetes úton mumifikálódtak, a kripta különleges mikroklímája és a temetkezés módja - a koporsókban helyezett fenyőforgács terpenoid tartalma - miatt. A halotti anyakönyvi kivonat segítségével az elhunytakról írásos dokumentumok is fennmaradtak. A múmiákat a múzeum őrzi.
Egy váci lelet, Borsodi Terézia múmiája. Szülés közben halt meg, egyike lehetett azoknak, akin az első császármetszést végezték el Magyarországon. A gyermek a szülés után pár órával életét vesztette. Együtt temették el őket.
Egy másik váci lelet, Sándor Terézia a "szív nélküli apáca" múmiája. Nem lehet tudni, miért vágták ki a szívét halála után. Talán csak a tetszhalál kizárásaképpen, de az is lehet, hogy a szívét szülőföldjén temették el, hogy ott helyezzék örök nyugalomba.
Hollandiában feltárt lápi múmiák. A tőzeglápokban az állandóan vizes környezet mumifikálhatja a testeket. A szervezet mikroorganizmusai az oxigéntől elzártan hamar elpusztulnak. A vízben lévő cserzőanyagok és huminsavak feloldják a csontok mésztartalmát. A csontok hajlékonnyá válnak, a belső szervek elenyésznek, a bőr jó állapotban marad meg. Ezért a lápi múmiák laposak, sokszor papírvékonyak.
Kr. u. 1050-1100-ból származó buddhista szerzetes testemléke aranylemezekkel borítva. A szerzetesek megfelelő táplálkozással és meditációs állapot elérésével képesek voltak felkészíteni magukat az önmumifikálásra.
A leleteket üvegfal védi a külvilágtól, a páratartalmat és a hőmérsékletet folyamatosan figyelik a múzeum munkatársai. A műtárgyvédelem miatt a múmiákat óvják az erős fénytől, ezért is van a kiállításban félhomály.
Már a 16. században megerősödött az érdeklődés és a kereslet a múmiák iránt, ami a 18–19. századra szinte mániává alakult át. A gazdag arisztokraták teadélutánokon csomagoltatták ki őket. A művészek által használt festék, a múmiabarna múmiaporból készült.
Egy múmiaőrlő mozsár
A „Múmiamánia” idővel fokozódott és kicsit átalakult. Manapság már tudósok vizsgálják a múmiákat, hogy a lehető legtöbbet megtudjanak a múlt titkaiból.
felnőtt: 1800 Ft, diák: 900 Ft, csoportjegy diákoknak: 800 Ft/fő, nyugdíjas: 900 Ft
A kiállítás október 1-től kedd kivételével naponta 10-től 18 óráig tart nyitva.
Ha te is megnéznéd a kiállítást, nyomj egy lájkot!