Narancsos maszkok
Vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tart a hivatalos farsangi szezon, ami a nagy húsvéti böjtöt előzi meg. Ebben az időszakban intünk búcsút a télnek és a sötét, hideg időszaknak. Eredetileg pogány ünnepnek számított a farsang, de végül megadta magát a katolikus egyházi is.
Magyarországon népszokásokkal tűzdeljük meg ezt az időszakot. Nem csak játékokról kell, hogy beszéljünk, hanem ételekről is, mint például a kocsonyáról vagy a fánkról.
A fánkhoz hasonló sült finomságot ábrázoló képeket már II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (I.e 1290-1224) sírján is találtak. De a mediterrán népek is készítettek "egyenes" fánkokat még időszámításunk előtt. Viszont receptekkel, nagyobb mennyiségben, napjainkhoz hasonló édességek csak a 14-15. században indultak el európai hódító útjukra.
Mai ajánlatunk nem csak a formája miatt különleges, hanem ízesítése miatt is. Elkészítési ideje mindössze 30 perc, tehát a legelfoglaltabbak is nekiállhatnak.
25 dkg liszt
1 db tojás
1 narancs leve
1 narancs reszelt héja
5 dkg porcukor
5 dkg vaj/ margarin
csipet só
késhegynyi sütőpor
Sütéshez: étolaj vagy zsír
Befejezésként: vaníliás porcukor
Elkészítés:
Semmi ördöngösség. A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, a sütőport, porcukrot és a reszelt narancshéjat. Majd egy egész tojással, a felolvasztott vajjal, a narancs levével sima tésztát gyúrunk.
Lisztezett deszkán maximum 0,5 cm vastagságú tésztát nyújtunk és tetszés szerinti formákat vágunk ki belőle. Akár sablont is rajzolhattok, de egy éles késsel is megoldható a forma kivágása.
Kb. 3-4 dl étolajban aranybarnára sütjük mindkét oldalát a maszkoknak. Melegen tálaljuk vaníliás porcukorral meghintve! De akár lekvárt, különféle főzött édes szószokat is kínálhatunk mellé.
"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott..., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni.
Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből
Boldog Kuktával a Facebookon is találkozhattok.
Ha tetszett a recept, nyomj egy lájkot!