Mintha egy babaházba lépnénk be, olyan a Zsolnay Kulturális Negyedben található Rózsaszín Zsolnay kiállítás.

Itt tényleg minden rózsaszín… Az itt látható tárgyak bebizonyítják, hogy a pink nem csak Barbie baba óta divatos, annál sokkal régebbi múltra tekint vissza. Ráadásul mindez nálunk, Pécsen, ahol annak idején megálmodták és megvalósították a különleges kerámiákat.

A több mint ezer darabból álló gyűjteményt Winkler Barnabás építész gyűjtötte össze és adta át bemutatásra.

Több mint száz éve készültek a pink tárgyak a teáskannától a mosdótálig

Ezek a tárgyak – ki hinné – már igen régiek, már az is csoda, hogy ilyen épségben átvészelték az elmúlt századot. Az 1880-as évektől kezdődően készült, alapvetően használati tárgyak. a teás- és kávéskannák, szappantartók, süteményes- és tortatálak, zsíros- és lekváros bödönök, kancsók is készültek a nem mindennapi színvilággal. A pink-mázat Zsolnay Vilmos kísérletezte ki, és használta fel a tárgyaik szebbé tételére.

A rózsaszín konyhai és fürdőszobai kellékeket a Zsolnay-gyárban az alapítástól kezdve évtizedeken át, a századfordulóig gyártották. A folyamatos kísérletezéseknek köszönhetően egyre jobb minőségűek és egyre szebb színűek, díszítettebbek lettek.

A termékek olyan mennyiségben készültek, hogy egy hatalmas raktárra is szükségük lett. Erről Zsolnay Teréz – Zsolnay Vilmos unokája - így írta:

„Megépült a Felsővámház utca mentén húzódó emeletes raktárépület. Az emelet végestelen végig a rózsaszínedény-raktár foglalta el:

háromszázharminc különböző forma, nyolcszáznegyven nagyságban, illetve kivitelben.

Volt itt minden a játékedénykéktől a konyhaedényen át a harmincliteres zsírosbödönig, a mosdó- és étkészlettől a fényarannyal díszített vázákig és hamutartókig. Amikor a déli hosszú ablaksoron besütött a nap, még a levegő is rózsaszínűnek látszott. Ez a tökéletesen kidolgozott, egyenletes rózsaszín máz volt az 1880-as évek elején megkezdett pink-kísérletek eredménye, és hosszú éveken át ezzel mázoltak mindenféle használati edényt. A szép szín annyira megnyerte a közönség tetszését, gyártása pedig olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált egy ilyen óriási raktár építése”.

Ezt a hangulatot hozza vissza a Kezdetben volt a rózsaszín című kiállítás első terme. Belépve azonnal megfog mindenkit a csupa egyszínű, mégis teljesen más tárgy különös látványa.

A gyártás kezdetén még minden darab kézzel készült, így nem volt két teljesen egyforma közöttük. Vagy a formájuk, vagy a fülük, vagy akár a mázuk is kicsit különbözött. És ma is külön szívmelengető, hogy ezek a tárgyak ennyi éven át is megőrizték minőségüket, színüket, nem fogott rajtuk az elmúlt száz év sem, mégha néha a használattól csorbultak, vagy a cukor rájuk égett.

A pink tárgyak meghódították a hazai és a szomszédos országok vásárlóit. Elérhető volt, így ott volt a falusi és a városi otthonokban is, de az éttermek is szívesen használták.

Az első időkben még az egyszerű, népi eredetű edényformák voltak kaphatóak, melyek egyre több domborított rátéttel gazdagodtak, és folyamatosan közeledtek a dísztárgyak formájához, mívességéhez. A színe azonban maradt a rózsaszín,

amely időnként kézi festéssel kapott ünnepibb megjelenést.

A kiállításon járva láthatunk ezekből is szép példákat, a mosdótálaktól a kályhacsempéig, a tálaktól a biliig.

A keresztanyjától örökölt boroskancsó indította el a gyűjtést

A gyűjteményt az 1946-ban Szombathelyen született Winkler Barnabásnak köszönhetjük. A DLA, építész, akadémikus, a művészetek doktora címmel rendelkező Winkler építész tervezőként dolgozott hosszú éveken át az Ipartervnél, munkáját az általa alapított HAP Tervezőirodában folytatta.