Baranya megye egyik szép vidékén található Pécsvárad. A Kelet-Mecsek déli oldalán, a Mecsek legmagasabb pontján (681 méter) a Zengő lábánál fekszik.

A hely szépsége és elhelyezkedése miatt már korán lakott volt. István király itt alapította 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot. Ennek első apátja Asztrik volt, őt kérte meg István, hogy menjen el a pápához, hogy koronát kérjen számára.

1212-ben már Várad néven említik, a Pécsvárad nevet pedig 1316-ban írták egy levélben, 1333-ban pedig már városként jelzik. 1778-ban Mária Terézia rendeletével közalapítványi uradalommá vált.

A virágos, gondozott település mára kedvelt turista célpont, a vár, a katolikus templom és a városka számos látnivalót kínál. Ráadásul a környéke is gyönyörű, így túrázásra is csábítja az idelátogatókat. A környező szőlők és a szelidgesztenye-erdő is remek sétálós hely.

Koppány legyőzése után, Asztrik vezetésével. Ez volt Magyarország második bencés rendháza. A cél akkoriban a vidék pogány lakosságának megtérítése volt. Ugyanakkor fontos volt, hogy a bencés rend, mint dolgozó rend a mezőgazdasági kultúrát is terjesztette.

A monostorhoz 41 falu tartozott, és a szerzetesek vagyona később is tovább gyarapodott. Az épületet egy 12. századi tűzvész pusztítása után a helyreállításkor kibővítették. A 13. században épült egy gótikus templom, majd később egy udvar, kerengővel, étkezde és lakótorony is.

A helyet több korabeli neves személyiség is meglátogatta, többek között felkereste Szent Gellért, de élt itt Vak Béla (Álmos herceg megvakított fia, aki II. Béla néven Magyarország királya lett) is.

A monostor hiteles hely is volt, azaz számos okiratot írtak hivatalos szerveknek, de magánszemélyeknek is.

A török időkben a szerzetesek elmenekültek Pécsváradról, de mivel a vár épülete nem volt elég erős katonai célokra, a falakat a katonák megrongálták, hogy a törökök ne használhassák. A törökök elvonulása után a romos helyre németeket telepítettek a 18. században. Ők építették újjá és alakították át. Szállodaként is hasznosították, a nagyon rossz részeket pedig lebontották és az anyagát felhasználták más építkezésen.

Ugyan az apátság nem működött, de a jövedelme megmaradt. Ezért Mária Terézia úgy döntött, hogy az uradalom bevétele az akkor létrehozott Közalapítványi Uradalmat illeti, és a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. A közalapítvány központja pedig a várban kapott helyet.

Végül 1945-ben az állami erdészet központja lett a birtokközpont. 1957-ben indultak meg a régészeti kutatások, melyek harminc éven át tartottak. Számos régi emlék került elő, restaurálták a 10. századi épületet, kápolnát, kőtárat csináltak, majd 1980-ban éttermet és szállodát is kialakítottak. Végül 1988-ban adták át a látogatóknak.

Bővebb információk ITT

Ha Pécsváradon jársz, kihagyhatatlan még a 18. századi Nagyboldogasszony-templom, benne a rokokó oltárok, szószék és berendezés is szép látnivaló. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, míg a református templom 1785-ből való. A Városháza 1857-ben épült neogótikus stílusban. Szépek a német parasztházak és a régi Kossuth téri épületek.

A környékre csodás kilátást biztosít egy nemrégiben átadott kilátó: