Pécs mesélő épületei
Pécsett sétálgatva nemcsak az épületeknek van érdekes sztorija, de azok díszei vagy éppen a város szobrai is rengeteg mesélnivalót tartogatnak.
Freskó a moziban
Az Apolló mozi volt a vidék első hangosfilmszínháza, a szecessziós épület 1912-ben nyitotta meg a kapuit. Falán történelmi népcsoportokat megjelenítő freskók láthatóak a mai napig, amit Gebauer Ernő, a híres templomfestő készített. Bár templomfestőként hivatkoznak rá a legtöbb helyen, a mozi mellett ő volt az, aki a Nagycsemege párkányzatát is körbefuttatta művészetével. Az 1882-ben született művész úgy ültette át a klasszikus finomságokat a hétköznapi életbe, ahogy kevesen tudják: tervezett bélyeget, könyvborítót és az ötkoronás bankjegy is az ő keze munkája volt, miközben kiemelkedő alkotása a Belvárosi templom azaz a Gázi Kászim pasa dzsámija falfreskói. Hálásak lehetünk a szerencsénknek, hogy nem csupán templomokban láthatjuk viszont munkáit!
Kiss György szobrai
Éppen 100 éve, 1919. április 29-én hunyt el Kiss György, a magyar épület- és köztéri
szobrászat egyik jeles képviselője. Róla szól ez az anekdota. Történt 1868-ban, hogy bérmaútra indult Dulánszky püspök Troll Ferenc oldalkanonokkal. Az ekkor 16 éves pásztorfiú Kiss György pedig a hírre feldíszítette faragványaival házukat.
A kanonok - kocsijából meglátva a faragványokat és megismerve a készítőjüket, úgy döntött, vállalja a fiú kitaníttatását, így került Kiss Grazba és Rómába, így köszönhetjük részben neki, hogy Géniusz táncol a Pécsi Nemzeti Színház tetején.
Kiss György munkáját látjuk a Székesegyház főnixében, a Káptalan utcai Szent Péter és Szent Pál szobrokban, és a Széchényi téren álló Szentháromság szoborban, carrerai márványból faragott Mária szoborral.
Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Pécs egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az Imagine sétáit neked találták ki. A sétákról bővebben itt olvashatsz.
Következő alkalommal május 11-én várnak, regisztrálj Angyalok és elefántok között Pécsen – avagy az épületdíszek titkos üzenete sétára itt!
Hogyan lett végül Esztergomi-, a Pécsi mise?
Liszt Ferenc 1846. októberében járt Pécsett, hogy három nap alatt három koncertet adjon a városban. Az első helyszín, a Mária utcai régi Oertzen-féle színház, a mai Bíróság volt, a másodikat a Király utcai Hattyú fogadóban tartották, a harmadik napon a Székesegyház orgonáját szólaltatta meg Liszt. A három nap, és az az alatt szerzett élmények hatására Scitovszky püspök díszebédjén Liszt ígéretet tett rá, hogy a Székesegyház felavatására ünnepi misét komponál, és minden honoráriumról lemond. Bejelentését hatalmas ováció fogadta, később azonban a püspök Magyarország Hercegprímásaként Esztergomba tette át székhelyét, Liszt pedig a pécsi ígéretét tartva, megírta számára a - végül - Esztergomi misét. Liszt látogatását őrzi a Bösendorfer zongora, amin játszott - ma is megtalálható a Leőwey Klára Gimnáziumban, és a Püspöki Palotából kihajoló szobor is róla, a Székesegyház felé tekintve, hogy a harangjátékából ihletett merítsen.
Találkozunk a ló farkánál!
A Széchényi téren áll a Dzsámi, a Szentháromság szobor és a Nádor szálló is, mégis a Hunyadi János szobor - és leginkább annak lova lett évtizedek legkedveltebb találkozási pontja a városban. A szoborról a leplet 1956. augusztus 12-én, Hunyadi János halálának 500. évfordulóján rántották le, ebben az időszakban alakítják át a dzsámi kupoláját is, lassan, de biztosan épül az Uránváros, feláll a Mecsek Áruház előtti körhinta, s mivel égető szükség volt a lakás, a Kertváros paneltengerré nőtte ki magát. A szobor felavatása azonban nem ment a leggördülékenyebben, először Hunyadi buzogányában, majd a ló fülében akadt meg az ünnepi lepel, mintha nem adná magát a Budapestről lepasszolt szobor. Ugyanis az eredeti fővárosi elképzelés az ötvenes években végül mégsem találtatott jó ötletnek, a török megszállásra emlékeztető alkotás félő volt, hogy megidézte volna a szovjet megszállás eseményeit is, így dugták el vidékre Hunyadit. A Kossuth-díjas szobrászművész a szobrot oda helyezte, ahol a térre befutó utcákból egyaránt látni lehet, így akárhonnan is közelítjük meg a főteret, messziről látni a dicsőségesen hadba lovagló törökverő nándorfehérvári hőst.