Sokan várták már, hogy végre megérkezzen a hó, és fehérre fesse a tájat. Egészen más a didergős szürkeség után a ragyogó fehérségben élvezni a jeges időt. Pécs és környéke pedig különösen festői ilyenkor.
Pécset is belepte a hó a hétvégén. A fehér takarónak köszönhetően újra beköszöntött a korábbi, havas telek hamisítatlan hangulata. Az utcákon szánkózni lehetett, a hegyoldalból nézve pedig olyan lett a város, mint egy mesebeli makett.
Megújul a pécsi advent, idén még pompásabb az Adventi Kézműves és Mesevásár. Új programokkal, új helyszínekkel vár a város december 23-ig. Az adventi vásáron 21 gasztronómiai és 32 kézműves kitelepülő termékeiből válogathatunk.
Pécs neve a Zsolnay Fényfesztiválnak köszönhetően már összeforrt a fényfestéssel, ami az adventi programok közül sem hiányozhat. Minden nap 16.30-21.00 között egy ünnepi, animált, hetente fejlődő fényalkotást varázsol a Dzsámira a LaLuz Visual Studio. Új helyszínként debütál a Városháza épülete, ami korábban még soha nem kapott fényfestést. Ezt minden pénteken, szombaton és vasárnap a Fényszórók csapata öltözteti fényköntösbe. Emellett szintén hétvégente lesznek láthatók az Adventi Épületfestő Gyerekrajz Pályázat legszebb alkotásai a Dzsámi homlokzatán.
Minden pénteken, szombaton és vasárnap színpadi programok segítenek az ünnepre hangolódásban. Gyertyagyújtás, Betlehemes felvonulás, adventi népi játék, koncertek, hangversenyek is várják a látogatókat.
Bővebb információk ITT.
Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.
A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.
A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.
például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.
A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.
A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:
„Püspöknádasd mély völgyben van.
Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"
A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.
A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.
Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.
A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.
A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.
A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.
Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.
A Kelet-Mecsekben, egy kis elzárt völgyben, Óbányán bújik meg a sokak által "magyar Svájcként" emlegetett kis falucska. A tájvédelmi körzetben található, két domb között megbújó zsákutcás falu egyetlen utcácskája a sebesen rohanó Öreg-patak partján vezet. Kiváló turisztikai hely, több turistaút is keresztezi az erdőkkel körülvett – elsősorban sváb nemzetiségűek lakta - települést. A gyönyörű természeti adottságai télen is lenyűgözőek.
Hogy télen milyen látvány fogad, azt most megmutatjuk nektek:
