PÉCS

Különleges orgonája, harangja és története van Pécs ikonikus székesegyházának

Itt található Janus Pannonius síremléke, egyik tornyában egy kilátó, a sokat megélt föld alatti titkos alagút, híres magyar művészek alkotásai, de kiváló borok és kávék is kóstolhatók.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 20.


Link másolása

Pécs ikonikus épülete - a magasra nyúló négy tornyával, a színes kivilágítással, a különleges belső terével, az újdonságaival, és az érdekes, sokszor kalandos, viharos múltjával – a Székesegyház.

Kihagyhatatlan látnivaló a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház – amit Dóm, Bazilika és Vártemplom néven is gyakran emlegetnek. A Pécsi egyházmegye katedrálisának múltja a 11. századig nyúlik vissza. Mára a megújuló épület és a hozzá kapcsolódó többi látnivaló változatos programot, élményt kínál a látogatónak: az orgonazenétől a kilátóig, a borkóstolástól a kávézásig, a kincsektől a kőtárig.

A többször felépített Bazilika története

A székesegyház alapítását Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja, de az altemplom alapjai már a 4. században álltak. Az egyházmegyét Szent István király 1009-ben alapította, és már akkor állt itt egy székesegyház.

A második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati felén és

itt koronázták meg Salamon királyt.

1064-ben Géza és Salamon a háborúskodás befejezéseként itt ülte meg együtt a húsvéti ünnepeket, ám aznap éjjel egy tűzvész elpusztította a templomot és palotát.

A harmadik székesegyházat a 11. század végén kezdeték építeni Szent Mór püspöksége idején és 1180 körül készült el. A tatárok a dómot felgyújtották, majd a muszlim nádor is feldúlta Pécset, ekkor semmisült meg az épület tetőzete. A 14. században újjáépült és ekkor került hozzá több kápolna is. Az építkezés a 15. században is folyt, ekkor kerültek bele a gótikus emelek, a nagy ablakok, és boltozatok, több oltár is ekkor készült.

A 15. század végén a reneszánsz kultúra egyik fellegvára lett Pécset.

A törökök a 16. században az épület egyik részét dzsámiként használták, a többi részében élelmiszert és hadianyagot tároltak.

A 17. században egy villámcsapásban egy tornya megsérült, amit Ahmed aga felújíttatott, ekkor kerültek rá a török feliratok. Zrínyi ágyúzásai szintén súlyos károkat okoztak a tetőzetben. Közben a törökök több domborművet és festményt is megrongáltak, a felszabadító seregek pedig kifosztották a székesegyházat, elvitték az órákat is.

A pusztítás nem ért véget, a 18. század elején a kurucok majd a rácok is rongálták. A század első felében kijavították a sérüléseket, új bejáratot is nyitottak, majd új berendezést is kapott a székesegyház.

A főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


PÉCS
Lenyűgöző fotók: ilyen szép lett Pécs a havazásnak köszönhetően
Távolból olyan lett a város, mint egy mesebeli makett.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2022. január 24.


Link másolása

Pécset is belepte a hó a hétvégén. A fehér takarónak köszönhetően újra beköszöntött a korábbi, havas telek hamisítatlan hangulata. Az utcákon szánkózni lehetett, a hegyoldalból nézve pedig olyan lett a város, mint egy mesebeli makett.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

PÉCS
Ilyen szép a Pécsi Advent: látványos karácsonyi dekorációval, fényfestéssel és új programokkal is várnak
Több tucat kézműves termékeiből válogathatsz és sokféle finomsággal is készülnek a vendéglátók.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2021. december 13.


Link másolása

Megújul a pécsi advent, idén még pompásabb az Adventi Kézműves és Mesevásár. Új programokkal, új helyszínekkel vár a város december 23-ig. Az adventi vásáron 21 gasztronómiai és 32 kézműves kitelepülő termékeiből válogathatunk.

Pécs neve a Zsolnay Fényfesztiválnak köszönhetően már összeforrt a fényfestéssel, ami az adventi programok közül sem hiányozhat. Minden nap 16.30-21.00 között egy ünnepi, animált, hetente fejlődő fényalkotást varázsol a Dzsámira a LaLuz Visual Studio. Új helyszínként debütál a Városháza épülete, ami korábban még soha nem kapott fényfestést. Ezt minden pénteken, szombaton és vasárnap a Fényszórók csapata öltözteti fényköntösbe. Emellett szintén hétvégente lesznek láthatók az Adventi Épületfestő Gyerekrajz Pályázat legszebb alkotásai a Dzsámi homlokzatán.

Minden pénteken, szombaton és vasárnap színpadi programok segítenek az ünnepre hangolódásban. Gyertyagyújtás, Betlehemes felvonulás, adventi népi játék, koncertek, hangversenyek is várják a látogatókat.

Bővebb információk ITT.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


PÉCS
A Rovatból
Mecseknádasd: Skóciai Szent Margit szülőhelye gyönyörű vidékkel és remek túrahelyekkel vár
Fedezd fel az egyedi klímájú helyet, az igen gazdag természeti kincseit, a tájházát, a különleges történetű templomokat és a sváb telepeseknek köszönhető borospincéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 01.


Link másolása

Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.

A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.

A festői völgyben fekvő község nemcsak a természeti környezete miatt vonzza a látogatókat, hanem az épített kulturális öröksége is felfedezésre érdemes,

például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.

A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.

A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:

„Püspöknádasd mély völgyben van.

Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak.

Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"

A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.

A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.

A vidék számos turista útvonalon felfedezhető.

Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.

A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.

A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.

A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.

Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


PÉCS
Jégbe zárt csodavilág: ilyen különleges hely lett a Mecsekben megbújó Óbánya télen
Jégcsap-függöny, jégvirág, jégtorony, jéggömbök és jégzuhatag... Ezernyi alkotása a hidegnek, a víznek, a természetnek.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2022. január 10.


Link másolása

A Kelet-Mecsekben, egy kis elzárt völgyben, Óbányán bújik meg a sokak által "magyar Svájcként" emlegetett kis falucska. A tájvédelmi körzetben található, két domb között megbújó zsákutcás falu egyetlen utcácskája a sebesen rohanó Öreg-patak partján vezet. Kiváló turisztikai hely, több turistaút is keresztezi az erdőkkel körülvett – elsősorban sváb nemzetiségűek lakta - települést. A gyönyörű természeti adottságai télen is lenyűgözőek.

Hogy télen milyen látvány fogad, azt most megmutatjuk nektek:

Link másolása
KÖVESS MINKET: