hirdetés

PÉCS

Értékes bőrgyári anyaggal bővült a pécsi múzeum gyűjteménye

Jakab Antal megszállottan dokumentálta egykori munkahelye, a Pécsi Bőrgyár történetét, melyet most özvegye jóvoltából mások is megismerhetnek.

Link másolása

hirdetés

Jelentős hagyatéki anyaggal bővült a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye.

Jakab Antal (1929–2019) a legsokoldalúbban és a legalaposabban dokumentálta egykori munkahelye, a Pécsi Bőrgyár történetét.

Özvegye, Lőrincz Mária jóvoltából felbecsülhetetlen eszmei értékű eszközök (fényképezőgépek, negatívok, filmek) és iratok (levelek, okiratok, bőrgyártó receptúrák stb.) kerültek a múzeumhoz.

Jakab Antal 1929-ben született Kadarkúton. Ott nőtt fel, majd Kaposváron végezte el a négy polgárit. Édesapja nyers- és készbőr kereskedő volt, így hamar megismerte a bőripar titkait. A könyvkötést még a polgári iskolában tanulta, és nem érte be a folyamat elsajátításával, saját eszközkészletet szerkesztett, illetve szerzett be a munkához. Ahhoz, hogy a tudását tökéletesítse, antikváriumban vásárolt könyveket kötött újra. Már a katonai szolgálata során megtanult térképet olvasni, a tudását ezredírnokként kamatoztatta.

Húszévesen, 1949-ben került a Pécsi Bőrgyárba, ahol inasként kezdte, de kiemelkedő szaktudása miatt hamarosan már ő oktatta az újoncokat. Később volt vegyszeradagoló, bérelszámoló, aztán évtizedeken keresztül normásként tevékenykedett, s ennek köszönhetően a gyártástechnológiát teljes keresztmetszetében megismerhette. Bárhol, korlátlanul fotózhatott is, négy évtized alatt négyezer fotótekercset készített.

hirdetés

Jakab Antal nevéhez 18 könyv kiadása fűződik. Számos, a helyi bőripar történetében is fontos adatot gyűjtött össze és publikált ezekben a kötetekben. E könyveket saját maga nyomtatta, másolta és maga kötötte, bolti forgalomba azonban nem került egyik sem, csak jó barátok, ismerősök, szakmabeliek kaptak ajándékba tőle egy-egy példányt.

Utolsónak megjelent, „Magyarország bőrgyárai” című könyve betekintést nyújt Pécs bőrfeldolgozó ipartörténetébe, számos pécsi polgár életútját is elénk tárja. Hosszú évtizedekig a Mecseki Fotóklub aktív, megbecsült tagja volt. Több neves fotóipari cég (pl. Ilford, Kodak) kért tőle személyesen szakvéleményt új filmjeikről, a megtisztelő felkéréseknek a legrövidebb időn belül eleget tett.

A Janus Pannonius Múzeum archívuma már eddig is őrizte azokat a fényképmásolatokat, amelyeknek precíz leírását ő segítette, és egy hangfelvételt is, amelyen a bőrgyári gépekről, az ezekkel végzett műveletekről mesél. 2019-ben a gyűjtemény jelentős, felbecsülhetetlen eszmei értékű eszköz- és iratanyaggal gazdagodott. Ezek között említendők a fotózáshoz, előhíváshoz használt eszközök (fényképezőgép, nagyítógép, vetítőgép, film vágó-ragasztó gép, montázsasztal, saját tervezésű precíziós mérleg stb.), a különféle időszakokból származó hivatalos levelek, nyomtatványok, feljegyzések, Jakab Antal személyéhez kötődő okiratok, oklevelek, a bőripari szakmáról körképet adó értékes szakkönyvek, gazdag tematikát felölelő fotóanyag, valamint az 1960-as, 1970-es évekből származó pécsi filmhíradók, továbbá aranyozáshoz, könyvkötéshez használt kellékek.

Jakab Antal felesége, Lőrincz Mária az élelmiszeriparban dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Az özvegy elmondása szerint férjének sokrétű és időigényes tevékenysége miatt arra már nem jutott ideje, ereje, hogy saját életpályáját, visszaemlékezéseit megírja. A házaspár több mint négy évtizedet élt együtt, sokat utaztak. Jakab Antal zárkózott ember volt, nem beszélt magáról és azt sem szerette, ha beszélnek róla.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
PÉCS

Látványos képek az idei Zsolnay Fényfesztiválról

A belváros legismertebb épületeit útba ejtő, húsznál is több állomást érintő Fény Útján különleges élményben lehet része a látogatónak. Most te is szétnézhetsz egy kicsit.

Link másolása

hirdetés

Idén is megrendezik Pécsen a rendkívül látványos Zsolnay Fényfesztivált szeptember 30. - október 3. között. A megismételhetetlen látvány megalkotásában az ország számos vetítő csapata vesz részt, általuk kel életre a több mint 10.000 négyzetméternyi vetített felület, mely európai viszonylatban is kimagasló attrakció.

Íme néhány látványos pillanat:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
PÉCS

Mintha egy festő álmodta volna meg, olyan a Pécs-környéki vidék

Mikor egy szalmabála, a learatott gabona, a haragos fellegek vagy épp a ragyogó napsütés elvarázsolják a természetet.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2021. augusztus 17.


Link másolása

hirdetés

Aranyló sárgák, harsogó zöldek, mélykékek, rozsdabarnák - festői hatást keltenek a learatott gabonatáblák a Mecsek lábánál.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Lenyűgöző fotókon a rókák titkos élete a Mecsekben

A Mecsek egyik zugában kíséri figyelemmel fotósunk a rókák titkos életét. Kicsi koruktól örökíti meg fejlődésüket, egy-egy jellemző pillanatukat.

Link másolása

hirdetés

A játékos és kíváncsi rókakölyökből hogyan lesz ravaszdi? Talán ez is kiderül a fotós képeiből, aki a Mecsek erdeiben követi nyomon kedvenceit. A nemrégiben még nagyfülű, mókás kinézetű állatból lassan elegáns, óvatos, bátor állat válik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Mecseknádasd: Skóciai Szent Margit szülőhelye gyönyörű vidékkel és remek túrahelyekkel vár

Fedezd fel az egyedi klímájú helyet, az igen gazdag természeti kincseit, a tájházát, a különleges történetű templomokat és a sváb telepeseknek köszönhető borospincéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 01.


Link másolása

hirdetés

Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.

A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.

A festői völgyben fekvő község nemcsak a természeti környezete miatt vonzza a látogatókat, hanem az épített kulturális öröksége is felfedezésre érdemes,

például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.

hirdetés

A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.

A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:

„Püspöknádasd mély völgyben van.

Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak.

Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"

A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.

A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.

A vidék számos turista útvonalon felfedezhető.

Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.

A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.

A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.

A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.

Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: