[caption id="attachment_1228992" align="alignnone" width="1000"] 2018 Civic i-DTEC Diesel[/caption]

Közel ötven éve, egészen pontosan 1972 óta gyártja a Honda a Civicet, amely talán nem véletlenül egyet jelent magával a márkával – Európában legalábbis biztosan, ez számít ugyanis az öreg kontinensen a legkelendőbb modellnek a kínálatukból.

Tíz nemzedékkel ezelőtt egy igencsak egyszerű, ám korhű autónak számított a Civic, s a kezdetekhez képest óriási ívet járt be a típus. A tizedik generáció már négy- és ötajtós változatban is kapható, előbbit a Honda törökországi üzemében szerelik össze, utóbbi a Honda angliai gyáregységében készül.

A tizedik Honda Civic lendületes, már az alapverzióban is igencsak sportos megjelenésű, amelynél a karosszériaszerkezet, az aerodinamika és a futómű kapcsán is új gondolkodásmódot honosítottak meg annak érdekében, hogy versenyképes áron, alacsony fogyasztással és hatékony gyártási folyamat eredményeként értékesíthessék a modelleket. Az atletikus alkat egyebek mellett az alacsony és széles kialakításnak, illetve az ebből fakadó szélesebb nyomtávnak köszönhető. Az új ötajtós Civic 30 mm-rel szélesebb, 136 mm-rel hosszabb és 20 mm-rel alacsonyabb, mint a korábbi modellváltozat, míg az elődjénél szintén 20 mm-rel alacsonyabb négyajtós kivitel esetén 46 mm-rel nőtt a szélesség és 74-gyel a hosszúság. Ezek a méretek még egyedibbé és sportosabbá teszik az összhatást, egyszersmind a menetdinamikára és az utastér helykínálatára is jótékony hatással vannak.

Egymás után két hetet tölthettünk az új Civic-ek fedélzetén, először a négyajtós, utána pedig az ötajtós modell járt nálunk. Bár a kocsik orra megegyező, előbbi a konzervatív, utóbbi pedig a sportos megjelenést kedvelőknek lehet szimpatikusabb. A legnagyobb különbséget a két autó között a hátsó traktus jelenti, a négyajtós a klasszikus limuzin formát hozza mindenféle manír nélkül, az ötajtós modell viszont óriás műanyagbetétekkel, hátsó szpoilerrel díszített, szóval sokkal feltűnőbb.

Az új, szélesebb és hosszabb padlólemeznek köszönhetően a belső tér kategóriájában első helykínálattal büszkélkedhet. Az első sor válltere 10 mm-rel nőtt, valamint a két első ülés közötti távolságot is gyarapították. A hátsó válltérnél 20, a hátsó lábtérnél 95 mm növekedéssel számolhatnak az ötajtós kivitel vásárlói (négyajtós: 45 mm), és 45 mm-rel nagyobb hely várja a térdeket a második sorban (négyajtós: 55 mm).

Maga a kabin letisztult, rendezett benyomást kelt, s bár néhol hagy kívánnivalót a felhasznált anyagok minősége, összességében japán autóhoz képest kellemes a benyomás a beltérben is. A műszerfal viszont továbbra is elmarad az összes versenytárstól, az európai gyártók modelljei egyértelműen előrébb járnak a dizájn terén: a három részre osztott, részben digitális kijelző ugyanis igencsak idejét múlt. Hozzáteszem, ez a mindennapi használat során persze nem okoz problémát, csak ne azt várjuk, hogy a legmodernebb, európai autóknál megszokott megoldást kapjuk a pénzünkért cserébe. Persze a Honda Connect szórakoztatóelektronikai és információs rendszer második generációja alkalmas arra, hogy Apple CarPlay és Android Auto kapcsolatot alakítsunk ki, tehát technológiailag megfelel az elvárásoknak.

Az egyik legnagyobb különbség a kilencedik generációhoz viszonyítva, hogy a vezetőülés lejjebb került, ezáltal közvetlenebb a kapcsolat az autóval, nem mellesleg jelentősen nőtt a szabad látómező. Érzésre gyarapodott a beltér és a csomagtartó befogadóképessége, ami alapesetben 420, pótkerék nélkül 478 literes.

A 2018-as Civicben egy vadonatúj, 120 lóerős, 1.6 i-DTEC erőforrás debütált, amely 10,5 másodperc alatt gyorsítja a kocsit álló helyzetből 100 km/órára, s a gyári adatok szerint kéziváltóval akár 3,5 literes fogyasztásra is alkalmas. Ezt az erőforrást a tesztidőszak alatt két konfigurációban is vezethettük, s alapvetően pozitív benyomást tett ránk. A 300 Nm-es nyomaték 2000-es fordulaton áll rendelkezésre, s az étvágya inkább 7 liter körüli volt kéziváltóval, mely a szokásos, Hondás precizitást hozta. Az ötajtós modell esetében ehhez a motorhoz egy 9-fokozatú automatát rendeltek, a gyors, egyúttal lágy kapcsolásnak köszönhetően egyenletes teljesítményleadás, illetve gyorsulás jellemzi a modellt. Az automatával 11 másodperces a százas sprint, a gyári fogyasztás pedig 4,1 liter, ami a hétköznapokban inkább 7,5 körüli volt.

A Honda SENSING menetbiztonsági és vezetést segítő csomag minden modellváltozathoz alapáron jár, ebben benne van a  ütközés erejét mérséklő fékrendszer, a ráfutás megelőző-, a sávelhagyásra- és az útpálya elhagyásra figyelmeztető rendszer, a sávtartó asszisztens, az adaptív tempomat és az intelligens sebesség asszisztens, ami a jelzőtábla felismerő funkcióval együttműködve mindig arra a sebességre állítja be az autót, amit a legutóbbi tábla jelzett. Szintén alapfelszereltség a menetstabilizáló rendszer és a guminyomás-ellenőrző is. De a vásárlók rendelhetnek emellett holttérfigyelőt, kitolatás segítő rendszert, s több fokban beállítható külső tükröt, ami tolatásnál automatikusan állítja a látószöget.

Az ötajtós Civic az 1.6-os dízellel négy (S, Comfort, Elegance és Executive), míg a négyajtós változat három felszereltségi szinttel (Comfort, Elegance és Executive) érhető el, előbbi alapára az 1.0 literes benzinmotorral 5,85 millió forint, a dízel 6,39 millióról indul. Utóbbi esetében a belépő modellnek az 1.6-os dízel számít, mely 6,7 millióért vásárolható meg, a benzines palettán pedig csak az 1.5-ös variáns rendelhető, melynek 6,9 millió forint a legolcsóbb változata.