/multunk/vegigzsarolta-egesz-pestet-majd-miutan-lecsuktak-a-bortonben-is-folytatta-garai-mano-hihetetlen-tortenete/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Végigzsarolta egész Pestet, majd miután lecsukták, a börtönben is folytatta – Garai Manó hihetetlen története

A budapesti lakosok csak „zsarolókirály” néven emlegettek, rettegett tőle az egész város. És még a rácsok mögött sem nyugodott.

Link másolása

hirdetés
Pályi Brigitta vagyok, doktorandusz hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Történészként a 20. század eleji Budapest tanulmányozása során számos értékes és érdekes részletet találtam, amelyet szeretnék mindenkivel megosztani: anekdoták, pletykák, legendák, különös, megdöbbentő tények a főváros tereiről, utcáiról, épületeiről és emberközeli történeteiről. Ezúton szeretném megismertetni és közelebb hozni a munkámat, megmutatni a város egy új, eddig ismeretlen arcát és hétköznapjait, közös múltunkat, történelmünket. Emlékezz, hát Budapest!

Garai mesterien űzte ezt a „szakmát”, s még azután sem hagyott fel vele, hogy kiszabott börtönbüntetését leülte. (Erről bővebben olvashatunk egy korábbi cikkben.) A történetének akkor lett vége, amikor 1912-ben visszaeső bűnözőként másfél évre ítélte a törvényszék. Legalább is úgy tűnt, hogy vége… 1913 januárjában azonban egy börtönből szabadult rab hihetetlen történeteket mesélt Garai Manóról. A „zsarolók nagymestere” a börtönben sem tagadta meg önmagát, s végül odáig merészkedett, hogy még saját rabtársait is elárulta. Nem is maradt el a büntetése…

Garai Manó első börtönbeli magánakciójának célja a pénzszerzés volt. Egy levelet írt a Rothschildok irodájának, amelyben előadta, hogy ő egy szegény tönkrement kereskedő, aki csak azért került bajba, mert a családjának kenyeret akart szerezni, s inkább lemondott a becsületéről, minthogy a gyermekei éhezzenek. A levele célhoz is ért, hiszen az iroda 10 korona segélyt küldött neki a börtönbe. A dolognak csak az az egy hátulütője volt, hogy Garai ezt a levelet titokban küldte el a börtönvezetőség tudta nélkül, de mivel a pénz a vezetőséghez érkezett meg, így az ügy kitudódott. Ezért a húzásáért kétheti magánzárkát kapott.

A Törvénykezési Palota Nagy Ignác (Koháry) utcai szárnya, a Budapesti Törvényszéki Fogház folyosói (ma a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet börtöne). (1892 után) - Forrás: fortepan.hu

A magánzárka azonban sehogy sem tetszett Garainak, ezért alkut ajánlott a fogházfelügyelőnek, miszerint, ha kiengedik a zárkából, akkor olyan információkat szolgáltat neki a többi rabról, amelyek titkos tevékenységeket lepleznek le.

A felügyelő belement az alkuba, így Garai elmondta, hogy a raboknak egy titkos dohánytőzsdéje működik a börtönön belül. A dohányzás ugyanis tiltott volt a fogházban, így a rabok csak éjszakánként dohányoztak, amikor a lámpákat már lekapcsolták. A dohányt külsős ismerősöktől szerezték be, s ez a rendszer kiválóan működött is, hiszen minden rab – még a legutolsó gyilkos is – titokban tartotta. Garai Manó ezzel szemben egy pillanat alatt romba döntötte ezt a rendszert, amiért sok rabot büntetéssel sújtottak.

hirdetés




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk