hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Történelmi rejtélyek nyomában: A trójai háború

Valóban lezajlott-e a trójai háború? Erre a kérdésre keresi a választ a Kossuth Kiadó sorozatának legújabb kötete.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. március 19.

hirdetés

A trójai háború volt az ókor egyik leghíresebb eseménye, de a tudósok sokáig még abban is kételkedtek, hogy egyáltalán lezajlott-e valaha.

Nemcsak az ókorban, hanem később is, a legtöbb keményfejű görög és római elfogadta a háborúról szóló történetet. A mai tudósok azonban sokkal szkeptikusabbak. Végül is a háborúról szóló leghíresebb forrás, Homérosz Iliásza egy epikus költemény, és nem történelmi forrás. Számos természetfeletti eseményt is megénekel, és az állítólagos háború után évszázadokkal íródott.

A trójai háború, ha valóban megtörtént, Kr. e. 1200 körül zajlott le, míg az Iliász és az Odüsszeia keletkezését Kr. e. 700 körülire teszik.

A legnagyobb történelmi rejtélyek nyomában

Valóban létezett-e Trója? Létezett-e Atlantisz? Miként zajlott le a közép-amerikai indián kultúrák tragédiája? Mit hordoznak a holt-tengeri tekercsek misztikus talányai és a Húsvét-sziget ősi szobrai? Hogyan alakult a Bermuda-háromszög horrorisztikus krónikája? Hogyan alakul a Seuso-kincs elátkozott sorsa?

hirdetés

A Kossuth Kiadó A történelem nagy rejtélyei című új sorozata hatalmas távolságokat jár be térben és időben, hogy az olvasókhoz közel hozza a világtörténelem különleges emlékeit.

sorozat

A sorozat kötetei:

A fáraók titkai – Stonehenge – Trója, a megtalált város – Atlantisz, az elsüllyedt kontinens – A holt-tengeri tekercsek – A maják eltűnése – Bermuda-háromszög – A Nazca-vonalak – Artúr király legendája – Amazónia ősi városai – A torinói lepel – Az egyiptomi piramisok – A Húsvét-sziget kőszobrai – Az első emberek – A templomos lovagok – Ősi sírok – Szellemhajók – Machu Picchu – A szabadkőművesek – A Seuso-kincs

2

Trója IX. Ez volt a római kori város, amely a legjobb állapotban maradt meg.

Trója hatalmas, gazdag városállam volt

1871-ben Heinrich Schliemann megkezdte északnyugat-törökországi ásatásait egy Dardanellákhoz közeli dombon. Úgy vélte, megtalálta Trója romjait.

Ő maga amatőr volt, de az elmúlt 140 évben szakavatott régészek tudományos módszerekkel folytatták az ásatásait. Időközben a görögországi ásatások egy nagyszerű bronzkori civilizáció nyomait tárták fel: Mükénét, mely méltó otthona lehetett olyan embereknek, mint Akhilleusz vagy Agamemnón.

Az 1988 óta Trójában végzett újabb ásatások drámai felfedezésekhez vezettek. Míg a korábbi kutatások egy kicsi, szegény, és talán egyetlen erődből álló Tróját rajzoltak elénk, ma már tudjuk, hogy Trója egy hatalmas, gazdag városállam volt. Míg a korábbi kutatások szerint Trója lakói görögök voltak, a mostani bizonyítékok arra utalnak, hogy anatóliai népek laktak itt. Valószínűleg egy olyan nyelvet beszélhettek, mely közeli rokonságban állt az Anatóliát uraló másik nagy birodalom nyelvével, a hettitával.

Homérosz hőseinek mesevilága

Néhány tudós kritizálta ugyan az 1988 után végzett trójai feltárások módszereit, de legtöbben egyetértettek abban, hogy nem lehet lebecsülni a hettita nyelven íródott feliratokat. Ezek szerint a görögök folyamatosan támadták a tenger felől Nyugat-Anatólia szárazföldi területeit. Két várost említenek, Taruiszát és Viluszát – Homérosz Trójának és Ilionnak nevezi őket –, melyek beszorultak a görögök és a hettiták közé.

A lineáris B írás, melyet a korai görög időkben használtak, azt mutatja, hogy a Homérosz által említett nevek nagy része bronzkori, és nem későbbi görög nevek. Messzi vidékekről, Egyiptomból, Kánaánból, Szíriából, Mezopotámiából származó szövegek is elmesélik a Homérosznál előforduló tetteket, melyek hihetetlen pontossággal tükrözik vissza az ókori Közel-Kelet bronzkori szokásait.

Detail of  by Antonio Canova Szépségétől elragadtatva minden görög férfi próbálta Helénét meghódítani

Még az is lehetségesnek tűnik, hogy a görögök egy elrabolt hercegnő miatt indítottak háborút. Nem mintha Helené történelmi személy lett volna; abban sem vagyunk biztosak, hogy létezett-e egyáltalán. De azt tudjuk, hogy a bronzkori királyok dinasztikus viszályok és személyes sérelmek miatt viseltek háborúkat.

Egy szóval, tudjuk, hogy Homérosz hőseinek mesevilágát egy élénk, izgalmas, történelmi világ lengi körül. Néha az emberi képzelet legnagyszerűbb termékei a valóságon alapulnak.

A szerző: Barry Strauss

Barry Strauss A trójai háború: Új történet (New York: Simon & Schuster, 2006) című mű szerzője, a Cornell University Történelem Tanszékének tanszékvezető professzora.

A gazdagon illusztrált, tényszerű és szórakoztató könyvet – könyvsorozatot – a történelem iránt érdeklődőknek ajánljuk.

3

Bert Thorvaldsen domborműve. Amikor Menelaosz megtudta, hogy Patroklosz meghalt, kimentette a harci zajból a holttestét.

A harmadik kötet bevezető áron, 1.290 forintért már kapható az újságárusoknál.

További részletekért KATT IDE


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk