hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Több mint 100 évvel ezelőtt a pestiek arrébb akartak tolni egy templomot

Az akciót nagy vita övezte: nem tudták eldönteni, vajon a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomot vagy a hidat építették rossz helyre.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. december 22.

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Az Eskü téri (a későbbi Erzsébet) híd 1897-ben megkezdett építési munkálatait hosszas egyeztetések előzték meg a Közmunkatanács képviselői és a főváros között.

A hídtengely végleges rögzítésének egyik legnagyobb akadályát az „útban lévő” Belvárosi Főplébánia-templom képezte. Bár az 1893-as – a Fővám és az Eskü téri hidak megépítéséről rendelkező – törvényben úgy szerepelt, hogy az épület megtartása mellett kell kialakítani a hídra vezető utat, Budapest vezetése és a Magyar Mérnök és Építész Egylet mégis a templom lebontása mellett foglalt állást.

Preisich Gábor várostörténeti munkájában (Budapest városépítésének története II. A Kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig, Budapest, 1964) idézi is sommás véleményüket a főváros egyik legfontosabb történeti emlékéről, miszerint

hirdetés

„a belvárosi templom nem tekinthető oly elháríthatatlan akadálynak, mely a helyes megoldásnak útjában állna”.

Az egyeztetések első szakaszában a Közmunkatanács főként pénzügyi megfontolásból ellenezte a templomépület elbontását, később azonban, látva a főváros merev álláspontját a kérdésben, elfogadta a kívánt változtatásokat és a hídfőhöz vezető utat már ennek a figyelembe vételével rajzolták meg.

A végleges tervezet szerint a templom helyett újat építenek a hídtól északra, a Petőfi téren. A munkálatok elkezdése előtt azonban számos, a bontást nehezítő tényezőre derült fény, valamint az épületnek, mint műemléknek a szerepe is felértékelődött. Így végül az épület megsemmisítését elvetették, helyette tervek készültek annak eltolásáról.

A Fővárosi Tanács Középítési Bizottsága a leendő híd tengelye mentén kívánta áthelyezni a templomot, Palóczi Antal tervezete a Dunával párhuzamos elmozgatást javasolt. Az építész így érvel saját elképzelése mellett az Építő Iparban megjelent írásában:

„A tőlem javasolt hely ma szabad, (…) a templom fölemelésére és oda tolására pedig szintén teljesen szabad és elegendő hely áll rendelkezésre. Míg pedig, ha a templom az Eskű-út sarkára tolatnék el, az egész templom előbb föl volna emelendő, s terjedelmes szerkezettel a levegőben függve tartandó, hogy alatta a templom homlokzatának és jobboldali tornyának alapozását végre lehessen hajtani.” (Építő Ipar, 1902. május 11. / 19. szám)

Palóczi Antal építész által javasolt templomelhelyezési terv 1902-ből. (A templom eltolása a Dunával párhuzamosan) Forrás: Palóczi Antal: Eltoljuk-e és hová a belvárosi plébániatemplomot?, Építő Ipar, 1902. május 11. / 19. szám

A főváros középítési bizottsága részéről elfogadott templomelhelyezési terv 1902-ből. (A templom eltolása a híd tengelye mentén)

Forrás: Palóczi Antal: Eltoljuk-e és hová a belvárosi plébániatemplomot?, Építő Ipar, 1902. május 11. / 19. szám

Végül egyik terv sem valósult meg, de a plébániatemplom eltolása és környezete átalakításának lehetősége a híd átadása (1903) utáni évtizedekben is újra meg újra megmozgatta az építészek fantáziáját. A hídfeljáró végleges rendezésére 1936-ban került sor. A plébániatemplom melletti bódésort elbontották, a hídra vezető utat kiszélesítették, a gyalogjárót pedig lesüllyesztették.

Bár úgy tűnt, hogy ezek a megoldások enyhítettek a fennálló közlekedési nehézségeken, újra napirendre került a templomépület déli irányba való eltolása. A főváros, a híd forgalmának további javítására hivatkozva, ismét csak támogatta a tervezetet.

A Belvárosi Főplébánia-templom és az Erzsébet királyné emlékmű az Eskü téren 1932 szeptemberében. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Fridrich Lajos műszaki főtanácsos által készített terv a Belvárosi Főplébánia-templom környékének rendezéséről. (1935) Forrás: Fridrich Lajos: A budapest-belvárosi plébániatemplom elhelyezésének és környezetének megoldása, Városi Szemle, 1935. 4. szám

A Belvárosi Főplébánia-templom helyzete az eltolás és emelés után a Fridrich Lajos műszaki főtanácsos által készített rendezési tervben. (1935) Forrás: Fridrich Lajos: A budapest-belvárosi plébániatemplom elhelyezésének és környezetének megoldása, Városi Szemle, 1935. 4. szám

A Belvárosi Főplébánia-templom környéke a rendezés után a Fridrich Lajos műszaki főtanácsos által készített tervben. (1935)

Forrás: Fridrich Lajos: A budapest-belvárosi plébániatemplom elhelyezésének és környezetének megoldása, Városi Szemle, 1935. 4. szám




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk