MÚLT
A Rovatból

Tedd láthatóvá azt, ami nélküled minden bizonnyal nem lenne látható!

A Budapest Gyűjtemény munkatársai ez alkalommal olyan képeket válogattak, amelyek az alkotás folyamatát örökítették meg.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. június 21.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A címben szereplő Robert Bresson-idézet a fotós jelenlétének, és munkájának fontosságára is utal, amikor egy felvétel olyan (visszahozhatatlan) mozzanatot, helyzetet örökít meg, amely máskülönben számunkra láthatatlan maradna. Ez az, ami valószínűleg mindenkit magával ragad fényképek nézegetése közben.

Alkotókról és főként alkotásairól külön-külön számtalan képet láthatunk, - vagy készíthetünk akár magunk is -, de műtermek meghitt vagy épp feszültséggel teljes kezdeti, alkotás közbeni, vagy épp befejezési fázisokat bemutató pillanatait testközelből látni, azok részesévé válni, csak keveseknek adatik meg.

1915. június közepétől Sidló Ferenc műtermében (Százados úti művésztelepen) a művész mintája alapján Schmidt Miklós díszítőszobrász 14 fafaragóval és 6 asztalossal minden nap reggel 7 órától késő estig dolgozott. A szobor anyagául a tölgyet választották. A monumentális szobrot részletekben faragták ki. Először a ló feje készült el, azután a hátsó lábai, a nyaka, a szügye, az első lábai, a ló testét takaró lepel, legvégül a vitéz alakja. Ezután a szobor tulajdonképpeni favázát kezdték el ácsolni, amelyre csapokkal, csavarokkal erősítették a szobor kifaragott részeit. Két és fél ezernél több kisebb-nagyobb (van köztük 3 méteres is) csavar tartotta össze a 4 méter 18 cm magas, 4000 kg-os grandiózus alkotást. A szobor további 3 m magas posztamensét Sidló Ferenc tervei szerint Thék Endre udvari tanácsos gyára készítette, és az egész szobor faanyagát díjmentesen ajánlotta fel a jótékonysági akció javára. Müllner János felvétele. 1915.

Sidló 10 éves koráig a magyar hősiesség legendás jeleneteit festette, rögzítette krétával a török-magyar lovas párviadalokat Zrinyivel és Kinizsivel. Ellenállhatatlanul vonzotta az erő, melynek kifejezésében mesterré érett a Nyugat szobor megformálásáig.

A pillanat, amelyet Müllner rögzített nemcsak azért különleges, mert a szoborcsoportból, az elszakított nyugati vármegyéket jelképező „Ifjú” alakjának modelljét még beállítva láthatjuk, hanem mert a fotó jobb felső sarkában a szobrászművész egyik pályaösszegző csúcspontja, a Rabmagyar c. munkája is feltűnik. Ez a műve is erősíti azt a megállapítást, hogy a monumentalitásra törekvés Sidló Ferenc ösztönös tulajdonsága volt. Utóbbi műve az „Ifjú” fölé magasodó Hadúr torzójának is tekinthető. A Védő Ligák Szövetségének megbízásából készült, elszakított országrészeket jelképező szoborcsoportot 1921. január 16-án avatták fel a Szabadság tér északi, félköríves részének járdaszigetein, bár 1920. november 1-én már leleplezték azokat. A készülő Nyugat szobor Sidló Ferenc szobrász műtermében. Müllner János felvétele. 1920 ősze

Hihetetlen, hogy ezek a 3 méter körüli hatalmas szobrok mindössze 5 hét alatt készültek el, ami csak azért lehetett ilyen „kevés” idő, mert kőfaragás és bronzöntés helyett műkőből készültek. Szentgyörgyi műtermében (Százados úti művésztelepen), így is éjjel –nappal folyt a munka. A képen a szobrászművész „az utolsó simításokat” végzi a másfeles életnagyságú férfialak kardján.

Szentgyörgyi István (1881-1938) a szegedi fa és fémipari szakiskola elvégzése után Zürichben dolgozott kőfaragóként, majd a budapesti Iparművészeti Iskolában Mátray Lajostól tanulta a szobrászatot. 1905 és 1910 között a brüsszeli akadémián van der Stappennél képezte magát, majd ezután hazatért. 1925-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

Egy magyar férfi karddal és címeres pajzzsal védelmezi a Délvidéket jelképező lányt. A lábuknál levő búzakévék Bácskát és a Bánságot jelképezik, amely a Nagy-Magyarország éléstára volt.

Szentgyörgyi István szobrász műtermében a Dél című szoborral. Ismeretlen felvétele, 1920 ősze

Miután Sidló Ferenc (1882-1954) családjában mindenki katona volt, számára is ez az út kínálkozott. 5 évet el is töltött a kismartoni katonai nevelőintézetben, ahonnan végül altisztekről és tiszttanárokról készített karikatúrái miatt elbocsátották, így civilben folytatta középiskolát. Hosszas könyörgés után beíratták az Iparművészeti Iskolába, ahol Mátray Lajostól, és Strobl Alajostól tanulhatott. Ezután a bécsi Szépművészeti Akadémián Hans Bitterlichnél pallérozta tovább tudását, majd a müncheni akadémiát látogatta. Sikerrel nyert el ezután egy három éves római ösztöndíjat, ahonnan 1908-ban hazatérve először Gödöllőn telepedett le. A gödöllői művésztelepen mennyasszonyáról, a szintén itt dolgozó Undi Carla iparművészről mintázott Ébredés (1911) c. mellszobra is látható ezen a fotón, amely 1912 után készült. Ekkor már visszaköltözött Budapestre, mivel a Százados úti művésztelepen műteremhez és családi otthonhoz juthatott. A mellette lévő állványon a kisfiáról, Bandikáról mintázott bronz Dávid kisplasztikát láthatjuk, amit 1921-ben a Céhbeliek kiállításán mutatott be a nagyközönségnek.

Sidló Ferenc szobrász műtermében. Ismeretlen felvétele, 1920-as évek

A Munkácsy céh ez évi művészjóléti célokat szolgáló sorsolásán Botfai Hűvös László szobrászművész díjtalanul felajánlotta, hogy megmintázza annak portréját, ki a főnyereményt megüti. A sors különös szeszélye, hogy az idén az ifjúsági irodalom klasszikus mesterének és nesztorának, Gaál Mózesnek sorsjegyét húzták ki elsőnek. Az illusztris író portréja időközben elkészült és mint mondják, kitűnően sikerült”.(Forrás: Oszág-Világ, 1934. július 2.,6.o.)

Botfai Hűvös László szobrászművész Gaál Mózest mintázza műtermében. Ismeretlen felvétele, 1934. június

Pásztor János (1881-1945) még „apró igazításokat” végez az öntödében, a monumentális neoklasszicista stílusú, barokkos lendületű lovas szobor fején. II. Rákóczi Ferenc arca amellett, hogy felidézi a róla fennmaradt ábrázolásokat, rendkívül karakteres, fegyelmezett, és büszke. Pásztor az erdélyi fejedelem alakját, Váli Sándor, nehézsúlyú ökölvívóról mintázta, aki először aktban állt modellt, aztán szerzett a Nemzeti Színháztól kosztümöket, Rákóczi korabeli ruhákat, azokat vette magára.

Mátray Lajos növendékeként végzett szobrászati tanulmányokat Pásztor János is az Iparművészeti Iskolában. Majd 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt. 1910-től élt és dolgozott Budapesten.

Készül II. Rákóczi Ferenc hatalmas lovasszobra. Világ Miklós felvétele,1937

A római klasszicizáló stílusban készült szoborcsoport mellékalakjai már készen állnak, az ülő női akt a művészetet, az ülő férfi akt pedig a tudományt jelképezi. A miniszter alakjának modellje pedig még éppen készül.

A szoborcsoportot 1939. május 14-én avatták fel az Eskü (ma Március 15-e ) téren. Az emlékmű főalakja a II. világháborúban megsérült, így elbontották, a mellékalakokat pedig Adyligeten helyezték el, amelynek közelében egykor Klebelsberg lakott (Pesthidegkúton). 2001. szeptember 21-én a szoborcsoport újra megelevenedett a Villányi úton álló budai ciszterci Szent Imre templom mellett, Tóth Kálmán áldásos szoborrestaurátori munkájának is köszönhetően.

Gartner a válogatásban szereplő szobrászművészekhez hasonlóan Mátray Lajos tanítványaként az Iparművészeti Főiskolán kezdte 1922-ben. Tanulmányait időközben Simai Imrénél folytatta, majd 1928-ban a Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi Istvánnál folytatta. 1933 és 1935 között Rómában volt ösztöndíjas.

Abonyi Grantner Jenő Klebelsberg Kuno, vallás és közoktatási miniszter emlékművén dolgozik.

Ismeretlen felvétele, 1938-1939 körül

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET: