MÚLT
A Rovatból

Tanszervásárlási mizéria a századforduló idején Budapesten

Az iskolakezdés környékén néhány színes, érdekes dokumentumra pillanthatunk a múlt század első harmadából. Úgy tűnik, a tanszervásárlás akkor sem volt egyszerű feladat.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: ilyen volt egy papírbolt 1932-ben - szmo.hu
2022. szeptember 05.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Az oktatásban, a kommunikációban, a munkavégzés során életünk természetes részévé vált a digitalizáció. Száz éve azonban mindezen tevékenységek elengedhetetlen feltételei voltak a papírgyárak termékei és az ezeket árusíró üzletek. Posztunkban a Budapest Gyűjtemény néhány, a témát érintő dokumentumával szeretnék pillanatképeket felvillantani.

A kisnyomtatványok (reklám- és számolócédulák) és fotók többsége Rigler József Ede (1847-1909) és Szénásy Béla (1854-1935) papírgyárosok és papírkereskedők tevékenységéhez kapcsolódik, akik meghatározó szereplői voltak a korszak magyar papíriparának.

Rigler 1871-ben alapított üzletében többségében importált papíráruval, íróeszközökkel kereskedett. A későbbiekben saját üzemeinek termékeivel váltotta a külföldi árucikkeket és ezeket az 1894-ben már Részvénytársaságként működő Rigler József Papírneműgyár állította elő.

Szénásy az 1890-es évek végén lett a Trifonovics Simon által 1810-ben alapított, a későbbiekben többször is tulajdonost váltott, papírkereskedés tulajdonosa. Fontos szereplője a papíripar szakmai fórumainak, kiállítások, vásárok szervezésének. Az 1906-ban először megrendezett Márciusi Vásár, a későbbi BNV jogelődje, egyik ötletgazdája volt, az 1910 márciusában megnyílt Országos papiros-, tanszer és iskolaszer kiállítás fővédnökének pedig József főherceget illetve Auguszta főhercegnőt sikerült megnyernie. Elnöke volt a Magyar Papír- és Írószerkereskedők Országos Egyesületének, mely tisztet haláláig betöltötte.

Chaplin bácsi kérem szépen; Rónai irka reklám

Szénásy vászonpapírfedelű, elnyűhetetlen irófüzetét reklámozó kisnyomtatványok

Kérjük minden könyv és papírkereskedésben! - számolócédula

Magyar gyártmányú iskolakörzők - számolócédula

Holló levélrendezők - számolócédula

Özv. Witriol Józsefné papírkereskedése… - számolócédula

Iskolaszereket Paukernél vegyen! - számolócédula

Csak Paukerhez megyünk vásárolni - számolócédula

Hiába töprengek! - számolócédula

A Gizella-telepi Fanemű Rajz- és Irószergyár termékeit szintén Riglernél lehet megtalálni - számolócédula

Szénásy Béla Papírnemű Telepe és Rajzeszköz-Gyára a Molnár u. 35. szám alatt, 1906-ban

Irka és füzetgyártás a Szénásy-féle Rajzeszköz-Gyárban (V. ker. Molnár u. 35.). 1906.

Körzőgyári műhelybelső; Szénásy Béla Papírnemű-Telepe és Rajzeszköz-Gyára. 1906.

A Rigler József Ede papíráru részvénytársaság Gróf Tisza István (ma József Attila u.) utcai, teljesen újjáalakított áruháza 1932-ben

A Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca kereszteződésénél még látszik a Szénásy-féle papírbolt neonfelirata, de alatta már más üzletek működnek. Járai Rudolf fotója 1946-47-ből

Az előző áruház belső tere

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
38 évvel eltűnése után találták meg egy indiai katona holttestét a Himalájában
A katonát és 19 bajtársát lavina temette be 1984-ben. A megtalált katona családja közölte: katonai tiszteletadással temetik el a holttestet.

Link másolása

Két holttestre bukkant egy katonai alakulat a himalájai Sziacsen-gleccseren, egyiküket, egy 38 évvel ezelőtt eltűnt indiai katonát sikerült azonosítani.

A katonát és 19 bajtársát lavina temette be 1984-ben, amikor az indiai-pakisztáni határ mentén, a világ legmagasabban fekvő csataterén járőröztek. Tizenöt holttestre korábban rábukkantak, ötöt azonban nem találtak meg.

A megtalált katona családja közölte: katonai tiszteletadással temetik el a holttestet.

Sziacsen vitatott terület India és Pakisztán között. A két atomhatalom tárgyalásokat folytatott a zóna demilitarizálásáról, de az nem vezetett eredményre. 1984-ben rövid csatát vívtak a területért, amelyet India tart ellenőrzése alatt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk