MÚLT
A Rovatból

Szaftos kávéházi sztorik az előző századfordulón

Eltévedt névjegy, rossz embernek címzett arculütés és szatírába fordult bírósági tárgyalás is szerepel gyűjteményünkben, mely remekül megidézi a kor hangulatát és erkölcsi viszonyait.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: 1900. Fortepan/Budapest Főváros Levéltára - szmo.hu
2019. február 22.


Link másolása

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A XIX. század végének kávéházi életéről sokan emlékeztek már meg a legkülönbözőbb irományok keretein belül. Nem csoda, hiszen ebben az időszakban az emberek jó részének élete ezekben az intézményekben zajlott. Itt szövődtek barátságok, szerelmek vagy éppen ezekről a helyekről indultak ki világmegváltó gondolatok is. Persze az ilyen központi szerepet betöltő fórumok nem lehettek mentesek a botrányoktól sem, és talán éppen ezek azok az esetek melyek a leginkább megmutatják, hogy milyen erkölcsi értékek mentén éltek az akkori Budapest lakói.

Vajon mit tartottak lenyelhetetlen sértésnek vagy éppen elfogadható elégtételnek. Nézzünk hát néhány szaftos kávéházi botrányt, melyek közül némelyik egy Rejtő könyv lapjain is megállná a helyét.

Amikor még a becsületbíróság döntött

1891-ben történt a város egyik tömött kávéházában, hogy Dr. Weisz Károly orvos a helyiségbe lépve nem csukta be maga mögött az ajtót. Ma valószínűleg észre sem vennénk egy ilyen dolgot, ám akkoriban azonnal ráripakodtak a fiatalemberre. Ő először védekezni próbált mondván, hogy az ajtó már a belépése előtt is nyitva volt, ám magyarázata süket fülekre talált. Sőt egy arcpirító sértést vágtak a fejéhez. Ő ezt nem hagyhatta annyiban és ütésre emelte a kezét, amikor a sértegető mellett két másik férfi is felé indult. Az orvos azonban nem esett kétségbe, hanem több arculütéssel jutalmazta a kötekedőket, míg maga semmilyen ütlegben sem részesült.

1913. Fortepan

Nem sokkal a távozása után a fiú atyja felkereste a három férfit a kávéházban és közölte, hogy Weisz orvosi hivatása mellett tartalékos hadnagyként szolgál és az esetet a sereg becsületbírósága elé vitte. A testület majd eldönti, hogy szükséges-e párbaj formájában is elégtételt kérnie a sértésért.

Még a rendőrt is kinevették

Egy 1895-ös esetben nem a botrány maga, hanem az azt követő bírósági tárgyalás mond el sokat az időszak viszonyairól. Ekkor egy orfeumi primadonna, Reinzi Marietta és lovagjai okoztak botrányt a Monopol kávéházban. A perirat szerint a társaság egy előadás után tért be a helyre és többek között azzal mulattak, hogy csúful elvertek egy detektívet. A bíróságon feljegyezték, hogy a tárgyalóterem széksoraiban annyian voltak (Orfeum látogatók, kikent táncosnők és hasonló alakok), hogy ilyen korábban soha nem fordult elő és úgy mulatták végig az ülést, mintha most is egy frivol kabarét élveznének éppen. Mivel a társaság tagadta az ütleg tényét, így a vád és védelem is tanúkat szólított.

"Igazságügyi palota, központi előcsarnok. A felvétel 1890 után készült." Fortepan/Budapest Főváros Levéltára.

Az első közülük Szigeti Gizella énekesnő volt, aki hosszan és kéjesen taglalta miként teperte a földre és hogyan rugdosta Marietta a detektívet. Az ügyvéd azonban megkérdőjelezte a tanú szavahihetőségét, mivel tudomására jutott, hogy a nő szerelmét a primadonna korábban elcsábította, és azóta többször is botrányos veszekedés tört ki emiatt közöttük. Ekkor az ügyvéd a helyszínre érkező rendőrt szólította, aki hasonlóan írta le a történteket, mint az énekesnő. A vád kérdésére, hogy vajon miért nem tartóztatta le őket ebben az esetben, a poszt úgy válaszolt, hogy megpróbálta, de egyszerűen kinevették.

A bíróság végül mindössze két fiatalembert talált bűnösnek könnyű testi sértés(!) cselekményében (a detektívnek eltépték az igazolványát, kidobták az üveg portálablakon, majd hetekig ápolták kórházban) és őket jelképes pénzbírsággal sújtotta. Talán érdemes megemlíteni, hogy a társaság tagjai a kor gazdasági elitjének aranyifjaiból állt össze...

Budapest, Oktogon, Abbázia kávéház terasza. 1917. Fortepan/Magyar Bálint

A csábító palatáblagyáros

1901-ben az Abbázia kávéház adott otthont egy szaftosabb botránynak. Ekkor Sváb Rezső palatáblagyáros pillantott meg az utcán egy csinos, fiatal hölgyet. Az iparos egy névjegyet vett elő és néhány frivol sor kíséretében találkát kért rajta írásban. A papírost egy hordárral küldte ki a hölgynek, ám időközben feltűnt a nő férje, aki csak szivart ment el venni és az iromány az ő kezében landolt.

A miniszteri fogalmazóként dolgozó férj azonnal berontott a kávéházba, arcul ütötte, majd botjával ütlegelte a gyárost. A kávéház közönsége kitörő örömmel és közhelyesléssel fogadta a történteket és senki sem hívott rendőrt.

Tévedések vígjátéka a teraszon

Hasonló okból tört ki botrány 1916-ban, a Teréz-körúti Nippon kávéházban is. Az ügy főszereplői itt Dr. Faith Alfréd, az Automobil Betegszállítási Vállalat vezető orvosa, felesége valamint két úriember (apa és fia) voltak. Az orvos és neje a kávéházzal szembeni épületben laktak és a nő egy napon azzal fogadta férjét, hogy vendéglátóhely teraszáról egy férfi folyamatosan őt fixírozza, ráadásul erkölcstelen mozdulatokkal is kíséri ezt a megbotránkoztató tevékenységet. A férj megtudakolta, hogy melyik asztalról van szó és azonnal átrohant a kávéházhoz. Odaérve az asszony által megjelölt asztalhoz lépett és az ott ülő idősebb férfit kérdezés nélkül felképelte.

Budapest, VI. Andrássy út, a Magyar Állami Operaház épülete (Ybl Miklós, 1884.) a Hajós utca felől, előtérben a Drechsler Kávéház terasza. 1900. Fortepan/GGAABBOO

Ekkor azonban a felesége átkiabált a lakásuk teraszáról, hogy tévedés történt, a megbocsáthatatlan bűnt az aggastyán mellett feszítő angolbajszos ifjú követte el. A férj ekkor elnézést kért az esetről mit sem sejtő férfitól és a fiát is alaposan felpofozta. Az ügynek ebben az esetben sem lett utóélete, de a kávéház közönsége olyan élvezettel nézte végig a történteket, mintha csak egy színházi előadáson ülnének.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET: