Sub Bass Monster: Rege a csodaszarvasról - tudományosan
A magyar történelmet tulajdonképpen nagyon könnyedén végig lehet venni három dal végighallgatásával. A három szám három különböző korszakról szól (eredetmonda, királyok, XX. század), és ahol az egyik véget ér, kvázi ott folytatódik a másik. Az eredetmondával Sub Bass Monster foglalkozik Rege a csodaszarvasról című számában, a királyság korszakát a Belga tekinti át a Királyok a házban számával, míg végül a Beatricében Nagy Feró énekelt egy számot XX. század címmel. Ugyanakkor egyik számot sem szabad készpénznek venni - éppen ezért cikksorozatunkban kielemezzük ezeket a számokat. Nem időrendben haladunk, elsőként a Belga slágerét szedtük ízekre történész szempontból, most pedig folytassuk az eredetmondánkkal!
Sub Bass Monster, vagyis Máté Szabolcs a magyar rap egyik legkedveltebb szereplője, különösen azok számára, akik a kilencvenes és a kétezres évek elején voltak fiatalok. A Gyulafirátót, a Nincs nő, nincs sírás, a 4 ütem (naiv fiatalok sora hitte azt, hogy az autókról szól a szám) és a többiek szerves részei voltak sokak gyerekkorának. Most a Rege a csodaszarvasról című klasszikust vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy mennyi lehet benne az igazság. Mivel elsősorban mondá(k)ról beszélünk ennek a számnak a kapcsán, fontos leszögezni, hogy történelmileg egyáltalán nem tekinthetjük ezt mérvadónak - nyilván azt sem gondolja senki, hogy az Olümposzon valóban istenek laktak. Mindennek ellenére sajnos Szabi téved itt-ott.
1. „Mennek utánad, mert nem tudják, hol is van az otthon”
Ha kötözködni akarunk (és mért ne akarnánk? :), akkor máris beleköthetünk a refrénbe, mert ugye Hunor és Magor éppen hogy otthonról indult el, ráadásul 100 lovassal (akik azért feltűnnek a szám klipjében). Majd amikor meglátták a szarvast, hosszú napokig üldözték azt, egészen addig, amíg már eltévedtek, úgyhogy inkább letelepedtek. A nőket viszont Szabi meg sem említi a számban, ami ismerve a munkásságát, azért nem olyan meglepő.
2. „Zagyva a Hunorok hogy is lettek elhagyva”
Na igen, ez egy kardinális kérdés. Elhagyva maximum a magyarok lehettek, mivel éppen a hunok voltak azok, akik jó négyszáz évvel hamarabb értek a Kárpát-medencébe. Örök kérdés, hogy a hunok azok magyarok-e egyáltalán, két népről beszélünk-e vagy egyről. Erről annyit lehet elmondani, hogy nincs bizonyíték arra, hogy konkrétan ugyanarról a népről van szó, de azt is kár tagadni, hogy nagyon közeli rokonságban állhatott a kettő. A nomád népek egymás között nem tettek nyelvi, származási különbséget, mivel kulturálisan egynek számítottak, és ők is rokonként tekintettek egymásra. Attila ugyan összehozta az összes nomád lovas népet egy hatalmas birodalommá, ettől még nem feltétlenül lesz annak minden résztvevője azonnal hun. Kétségtelenül „zagyva” történet.
3. „De a szarvas csak futott, és mivel egyre messzebb jutott, az iramot nemigen bírták ezek a birkák, meg a juhok”
Ezt kissé önkényesen választottuk ki, mivel ennél a pontnál egy, az egész számot átfogó problémára hívnánk fel a figyelmet: Sub Bass Monster az egész vándorlást a szarvashoz köti. A szarvas ugyan valóban fontos jelképe a magyarság őstörténetének, de egy szó sem esik például a turulról. Pedig a turul azóta is meghatározó fogalma a magyarságnak, elég csak a Tatabánya felett magasodó turulszoborra gondolnunk. Szóval a szarvasmotívum kiterjesztését nem tekinthetjük mondahűnek. Érteni benne a metafora-jelleget, amely végigkíséri a számot, de akkor se. A monda szól valamiről, amitől viszont nagyon eltér a szöveg.
4. „Álnok álmok hálózták be Árpádot, beszélő szarvas képében tört rá az átok”
Árpád vezérről nem szól olyan monda, amely álmokat emlegetne, az Emese, aki Álmos anyja volt, még csak nem is Árpádé. Ráadásul abban az álomban sem szarvas jelenik meg, hanem a turulmadár, aki szól Emesének, hogy a fia fogja új hazába vezetni a népet.
5. „Ezt addig ismételgették, amíg eltévedtek”
A monda szerint Hunor és Magor valóban eltévedtek, de ennél a sornál már régen nem róluk, hanem a honfoglaló magyarokról van szó, néhány száz évvel későbbről. Mivel már maga Sub Bass Monster is megemlíti egy versszakkal korábban, hogy a magyarok áthágtak a Kárpátokon, amolyan „kósza portyák” keretében, ebből és még sok egyéb dologból is lehet következtetni, hogy a honfoglalás tudatos tervezés következménye volt. A portyák során felmérték a Kárpát-medencét, majd szépen, több hullámban átjött a nép, tehát senki sem tévedhetett el.
6. „Minden esetben csak ugyanahhoz a hágóhoz értek”
Klasszikus hiba, a magyarság nem egy hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe, hanem a Kárpátok délkeleti, keleti és északkeleti hágóin keresztül. Ezek közül a fontosabbak egyike természetesen a Vereckei-hágó, de nem szabad elfeledkezni a Berecki-szorosról és a Tatár-hágóról vagy a Gyimesi-szorosról sem. Ezt, amellett, hogy egy ekkora tömeget (kb. 600 ezer fő) egy hágón keresztül áthozni nettó időpazarlásnak tűnik, az Erdély szerte feltárt korabeli sírok is alátámasztják.
7. „Gyorsan államot alapítottak, na meg a szokásos dolgok”
A nagyjából 894-900 között lezajló honfoglalás után azért még száz évig nem volt szó államalapításról, ugyanaz a törzsszövetség maradt a magyarság, mint korábban. Az államalapítást majd Géza és István csinálja, de az már a Belga ügye.
Nézzétek meg az eredeti videót:
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!