Seuso kincsek - az egyik legnagyobb magyar rejtély
A Seuso-kincs nevét az egyik tálról kapta, amelyen egy felirat olvasható (szabad fordítása): „Századokig, Seuso, néked tartson e néhány érdemes fémtál, szolgálja utódaidat is”.
Egy könyv, amiben minden benne van, amit a IV. századból származó Seuso-kincsek eredetéről, történetéről, magyarországi kapcsolódásáról, kalandos, krimibe illő eltulajdonításáról, külföldre viteléről, visszaszerzésének főbb állomásairól tudni lehet és érdemes.
Kiderül, ki volt Sümegh József, aki az 1970-es évek közepén Polgárdi közelében rátalált a római kori leletegyüttesre – de rejtély marad, hogyan halt meg. Kiderül, hogy milyen palotát rejt Szabadbattyán földje, de rejtély marad, hogy itt élt-e Seuso, a kincs feltételezett tulajdonosa. Itt olvasható, hogy ki vásárolta fel az ezüstöket Londonban, de rejtély marad, hogy ki csempészte át azokat a magyar határon. Kiderül, hogy mennyire hasonlítanak a tárgyak a Nemzeti Múzeum kincséhez, a 4 lábú ezüstállványhoz, de még nem tudjuk, hogy tényleg összetartoznak-e.
Mi az a Seuso-kincs? – Megoldatlan gyilkosságok – Felvásárlás és hamis papírok – Kincsek árverésen – A kincs és Magyarország – Szabadbattyán – Pannonia Valeria –A per New Yorkban – Kislexikon
Részlet a könyvből: a Dionüszosz kancsó és az Amfora
A kötet szeptember 17-től 1.290 Ft-os áron kapható az újságárusoknál és a könyvesboltokban.
A Seuso néven ismertté vált, felbecsülhetetlen értékű római kori ezüstlelet dísz- és kisebb részben használati edényekből áll.
A kincs minden bizonnyal nem egy időben, nem egy helyen, és mai értelemben nem egy megrendelő számára készült. A tárgyakat azonban valamennyi ideig együtt használták vagy díszítették vele az étkezések színhelyét, s néhány darabjukat tudományos bizonyíték szerint is együtt rejtették el.
A Seuso-tál közepe
Azt, hogy ki volt Seuso, nem tudjuk. Neve a legbecsesebb műtárgy, a kilenc kilogrammos Seuso-tál állatos jeleneteket ábrázoló medalionjának köriratában olvashatjuk.
Csak abban lehetünk bizonyosak, igen gazdag, előkelő ember lehetett, hiszen ajándékba nagy és súlyos ezüsttálat kapott, családos volt és minden bizonnyal emeletes villában lakott a Pelso tóhoz, azaz a Balatonhoz közeli birtokán. Nevét csak a róla elnevezett, vadászjelenetekkel díszített tálon olvashatjuk, egyéb írásos emléket nem ismerünk róla.
A Szabadbattyánban részben feltárt villa elméleti rekontrukciója
A kutatást érdemes folytatni, hiszen Seuso feltételezett lakhelye, a III. században Szabadbattyán határában épült – és 374-ben a barbárok támadásában elpusztult és 1993-ban részlegesen feltárt – római kori villa pompás termeivel és falfestményeivel császári fogadásra is alkalmas volt, így lehet, hogy mint a Római Birodalom egyik határvidékének ura, felbukkan még valahol.
Szakemberek szerint a kincs magyar eredete eléggé megalapozottnak tűnik. Mert itt, ennek a helynek a közelében került elő az az állvány, amelyet 1874-től őriznek Magyar Nemzeti Múzeumban. Az állványra pontosan ráillik az egyik Seuso-tál, és anyagában, díszítésében, feliratában nagy hasonlóságot mutat az ezüstkinccsel.
Hogyan épültek a piramisok? Milyen célok motiválták az egyiptomi fáraók döntéseit? Létezett-e Atlantisz? Miként zajlott le a közép-amerikai indián kultúrák tragédiája? Mit hordoznak a holt-tengeri tekercsek misztikus talányai és a Húsvét-sziget ősi szobrai? Hogyan alakult a Bermuda-háromszög horrorisztikus krónikája? Hogyan alakul a Seuso-kincs sorsa?
A történelem nagy rejtélyei című, 20 kötetes sorozat hatalmas távolságokat jár be térben és időben, hogy az olvasókhoz közel hozza a világtörténelem különleges emlékeit. Sajátos módon éppen a legtöbbet emlegetett fordulatok, botrányok rejtik egyben a legtöbb nyitva maradt kérdést, és éppen a legvitatottabb események hordják magukban máig a legtöbb homályos, megfejtetlen részletet.
Pedig az utókor makacsul újra és újra keresi az igazságot sok-sok olyan momentum kapcsán, amely meghatározó jelentőségű az emberiség egyetemes történetében. Kérdőjelek sorával szembesülünk, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy ma, a XXI. század elején ugrásszerűen javult a helyzet: kutatók, fölfedezők, tudósok ezrei a technika vívmányainak segítségével korábban elképzelhetetlen válaszokra jutottak.
Hajdú Éva, újságíró, a Seuso-kincsek volt miniszteri biztosa a könyv bevezetőjében ezt írja: „Londonban, a Lordok Házának egyik kis tanácstermében, az angol parlament impozáns épületének második emeletén, 2006. december 12-én mintegy két tucat képviselő előtt beszéltem a Seuso-kincsről. Az Egyesült Királyság parlamentjébe, a régészeti bizottság ülésére kaptam meghívást, s e meghallgatás után éreztem először, hogy a kincs előbb-utóbb haza fog térni Magyarországra. Ekkor már tizenegy éve foglalkoztam a páratlan ezüstlelettel.”
2014. március 26-án azután a kincsek egy része valóban hazatért. A Seuso-kincset Londonban 30 éve felvásárló Sir Peter Wilson két fiától vette meg Magyarország a kincs 8 darabját, 15 millió euróért.
Lord Northampton angol főnemes alapítványa birtokolja a kincs ismert részének másik felét. Vele még folynak a tárgyalások.
A gyilkosság helyszíne Kőszárhegyen, és Sümegh József sírját díszítő érettségi fotója
Dionüszos és a táncoló szatír - részlet az amfora fő frízéről és az amfora párducos fogója
A könyvről még több infót találtok IDE KATTINTVA
Ha te is kíváncsi vagy a kincsek rejtélyére, nyomj egy lájkot!