MÚLT
A Rovatból

Rettenthetetlen harci pilóta volt az első amerikai űrhajós – 60 éve kerülte meg John Glenn a Földet

Minden idők legidősebb kozmonautájaként tért vissza az űrbe, és egészen 2021-ig tartotta ezt a rekordot.

Link másolása

Nyolc hónappal azután, hogy a Szovjetunió megnyerte az első Föld körüli űrutazás versenyét az Egyesült Államokkal szemben, a szuperhatalmi rivális egyenlített, ráadásul úgy, hogy az első amerikai űrhajós nem egyszer, hanem háromszor kerülte meg bolygónkat, és több mint háromszor annyi időt töltött a kozmoszban, mint szovjet kollégája. Mindketten vadászpilóta múlttal kerültek be hazájuk első űrhajós csapatába, de míg az alig 27 éves Jurij Gagarin már korából adódóan is csupán hadgyakorlatokon bizonyíthatta képességeit, a 41 esztendős John Glenn mögött kemény harci tapasztalatok voltak mind a II. világháborúból, mind pedig a koreai háborúból.

John Herschel Glenn jr. 1921. július 18-án született az Ohio állambeli Cambridge-ben. Nyolcévesen ült először apjával repülőgépre és onnantól kezdve a repülés lett a szenvedélye. Feljegyezték róla, hogy a sport mellett legszívesebben repülőgép-modelleket készített. Húszévesen már megszerezte a magánpilóta-engedélyt. Közben kitört a II. világháború, és Glennt 1943-ban már a tengerészgyalogság vadászpilótái között találjuk. A Csendes-óceáni hadszíntérre vezényelték, ahol 57 bevetésen vett részt, amelyekért később számos magas katonai kitüntetésben részesült. Tapasztalatára, bátorságára még a koreai háborúban is szüksége volt az amerikai légierőnek: közel 100 bevetésen vett részt, főleg a szárazföldi egységek támogatójaként. Az egyik alacsony magasságban végrehajtott küldetéséről úgy tért vissza, hogy gépén 250 lövedéknyomot számoltak meg.

John Glenn az újabb háborút követően sem ült a babérjain, hanem tesztpilótának jelentkezett, és 1957. július 16-án neki jutott az a dicsőség, hogy megdöntse az amerikai transzkontinentális szuperszonikus repülés rekordját. Az F8U Crusader fedélzetén 3 óra 23 perc alatt tette meg a kaliforniai Los Alamitos és New York közötti, 3935 km-es távolságot, 943 km/órás sebességgel. Fedélzeti kamerájával ő készítette el az Egyesült Államok első transzkontinentális panoráma fotókörképét.

Bár amikor 1958-ban, a szovjet Szputnyik műhold fellövése után Dwight D. Eisenhower elnök elindította az amerikai űrprogramot, és megkezdődött az első űrhajós-jelöltek kiválasztása a tesztpilóták közül, Glenn már 37 éves volt (a felső korhatárt 40 évben állapították meg), ráadásul nem rendelkezett az elvárt tudományos diplomával.

Óriási tapasztalata, erős személyisége, fizikuma, a repülés iránti elkötelezettsége, a tökéletesen végrehajtott tesztek azonban lenyűgözték a válogatókat. Így bekerült a héttagú Igazi Csapatba (The Right Stuff) - ahogyan Tom Wolfe regénye és a belőle készült film nyomán elhíresültek.

Az író még azt is hozzátette, Glenn volt a legfotogénebb, és a megjelenés, akárcsak Gagarin esetében, nem volt elhanyagolható, ha valaki ilyen hősi szerepre készült. Glenn egyébként egyáltalán nem volt elragadtatva a Philip Kaufman 1983-as filmjétől, amelyben őt Ed Harris személyesítette meg: „Szórakoztató filmnek jó, de dokumentumnak egyáltalán nem” – mondta róla.

Az amerikai Mercury űrprogram 1961-ben még csak az „űrugrásig” jutott el, előbb május 5-én Alan Shepard-del, majd július 21-én Virgil Grissommal. Az „űrugrás” vagy szuborbitális repülés azt jelentette, hogy az űrhajók elérték a világűrt, de nem álltak Föld körüli pályára. (Grissom hat évvel később szörnyethalt az Apollo 1-et elpusztító tűzvészben, Shepard viszont 1971-ben az Apollo 14-gyel eljutott a Holdra). Glenn mindkét esetben első számú tartalék volt, őt már az „igazi” űrutazásra tartogatták. Friendship 7 nevű űrhajójának indítását 1962. január 20-ra tervezték, de vagy technikai problémák adódtak, vagy pedig az időjárási viszonyok voltak kedvezőtlenek. Úgy tűnt, hogy a február 20-i indítást sem fogadják kegyeikbe az égiek, mert összesen 11-szer kellett leállítani a visszaszámlálást, végül 3 óra 44 perc késéssel, egyetemes idő szerint 13:47-kor történt meg a kilövés a floridai Cape Canaveral űrtámaszponton.

Glenn első útja nem volt zavartalan. Az első Föld körüli keringés során meghibásodott az automata ellenőrző rendszer, így a pilótának kézi vezérléssel kellett végrehajtania a második és a harmadik kört, valamint a Föld légkörébe való visszatérését. Ráadásul a földi irányítóközpontból azt is észlelték, hogy az űrhajó hőpajzsa meglazult, és ez azzal fenyegetett, hogy a Friendship 7 utasával együtt szénné ég a visszatéréskor. Ezért úgy döntöttek, hogy a fékezőrakétát a helyén hagyják, hogy az tartsa meg a hőpajzsot. Glenn-nek nem árulták el pontosan, hogy mi a baj, az űrhajós sejtette, hogy valami nem stimmel, de jó katonaként végrehajtotta a parancsot. Később elmondta, hogy amikor a visszatéréskor látta a kabin ablakából a fékező rakéta lángoló darabjait, azt hitte, hogy a hőpajzs volt.

A Friendship 7 végül 4 óra 55 perces keringés után az Atlanti-óceánra szállt le Cape Canaveral-től 1290 km-re délkeletre. (Gagarin 1 óra 48 percet töltött a kozmoszban). De felkészültek arra is, hogy az űrhajó a Csendes-óceánra érkezik, ezért Glenn egy több nyelvű írást vitt magával a következő szöveggel: „Idegen vagyok, békével jöttem. Vigyetek a vezetőtökhöz, és örökké hálásak leszünk nektek.”

„Mit is lehet mondani egy olyan napon, amikor az ember négy gyönyörű naplementét lát egymás után” – áradozott az első amerikai űrhajós. És bár a két szuperhatalom a hidegháború kellős közepén volt – néhány hónap múlva jött a kubai rakétaválság – az egymást követő, egyre hosszabb és vakmerőbb űrutazások a szovjet-amerikai vetélkedés békés, az egész világ által izgalommal és rokonszenvvel figyelt mozzanatai voltak.

John Glennt természetesen azonnal nemzeti hőssé vált, John F. Kennedy olyan „értékké” nyilvánította, aki nem kockáztathat még egy űrrepülést. Maga Glenn sem hitte, hogy ez még egyszer bekövetkezhet, de nem is akart 41 évesen hátra lévő életében „emlékmű” lenni. Mivel az elnök nemcsak az első űrhajósnak járó „különleges szolgálati érdemrenddel”, hanem személyes barátságával is kitüntette, leszerelt a NASA-tól és a tengerészgyalogságtól, majd politikai karrierjét kezdte építeni.

1968-ban még az elnökjelölt Robert Kennedy mellett kampányolt, 1974-ben azonban elnyerte Ohio állam demokrata párti szenátori székét. Ezt a tisztségét 1998-ig töltötte be. 1978-tól a külügyi bizottság tagjaként a konzervatív szárnyat erősítette, azok közé tartozott, akik ellenezték a szovjet-amerikai SALT-II fegyverzetkorlátozási szerződést, mert úgy vélte, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a szovjet vállalások betartásának ellenőrzésére. 1985-től nyolc éven át a belbiztonsági bizottság elnöke volt. Ez idő alatt vált fő érdeklődési területévé az amerikai atomfegyver-gyárak biztonsága és azok környezeti hatása. 1976-ban még az is felmerült, hogy alelnök lesz Jimmy Carter mellett, 1984-ben pedig egyenesen a Fehér Házat célozta meg, de az előválasztások „szuperkeddjén” elszenvedett veresége után visszalépett.

....

John Glennt idős kora és tudományos érdeklődése vitte vissza az űrbe. Egy, a NASA orvosai által írt könyvben olvasta ugyanis, hogy az űrben a test ugyanolyan változásokon esik át, mint az öregedéssel: csökken a csontok és az izmok tömege, valamint a vérplazma. Így támadt az az ötlete 1995-ben, hogy jelentkezzen, mint orvosbiológiai alany, egy újabb űrutazásra. Így 1998. november 29-én, 36 évvel a Friendship 7 után, 77 évesen a Discovery űrsikló fedélzetén ismét kilépett a földi atmoszférából. A biometrikus tesztek mellett ő lett a csapat fotósa és videósa is.

A mélyen hívő Glenn így beszélt újabb kozmikus élményéről: „Ahogy elnézem ezt a teremtést, nem lehet nem hinni Istenben” – mondta. Ugyanakkor számára összeegyeztethető volt a hit és az evolúciós elmélet, sőt, meggyőződése volt, hogy ez utóbbit minden iskolában tanítani kellene.

Egészen 2021-ig Glenn volt a legidősebb ember, aki valaha a világűrben járt. Az első amerikai űrhajós 2016-ban halt meg 95 éves korában és már nem érte meg, hogy a 90 éves William Shatner, az Űrszekerek egykori Kirk kapitánya megdöntötte ezt a rekordot Jeff Bezos Blue Origin-jével a New Shepard nevű űrrepülőgépen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk