Radnóti nyomában Szegeden
Radnóti Miklós 1930 és 1935 között járt az Egyetem utcai, akkor még a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet viselő intézmény bölcsészettudományi karára, magyar-francia szakra. Ez idő alatt jónéhány albérletben megfordult a költő.
A cikkemben felsorolt címeket Bogoly József Ágoston irodalomtörténész tanulmányában találtam.
1930 ősz - 1932. február: Jerney-ház, Széchényi tér 8.
1932. február - február vége: Bartók tér 11.
1932. március 1. - 1933 karácsonya: Zrínyi utca 8.
1934. február 1. - 1934. nyara: Bokor utca 2.
1934. augusztus: Bánomkert sor 7.
1934. szeptember 1. - december: Dózsa György utca 8.
1935. május: Kölcsey utca 5.
1936. szeptember: Kölcsey utca 10.
A Jerney-ház igen jelentős helyszín Radnóti szegedi tartózkodásában. Itt élt a legtöbbet és ezt utálta a legjobban. A ház városképi jelentőségű, statikus homlokzatú, eklektikus épület, Bachó Viktor tervei alapján épült 1883-ban.
Lépcsőházainak mennyezetén mitológiai jeleneteket ábrázoló díszítőfestés van. Itt Radnóti Miklós egy első emeleti lakás (1. emelet 15.) ablaktalan, kályhátlan cselédszobáját bérelte. Csupán egy pici szellőzőablak nyílt a lichthófra.
A szoba berendezése is igen szegényes volt, mindössze egy vaságyból és egy szekrényből állt. Nem csoda, hogy a költő lényegében csak aludni járt ide haza, és szabadidejét inkább kávéházakban töltötte.
A 15-ös számot keresve egy lakóval találkoztam össze, akitől megtudtam, hogy a harmincas évek óta már átszámozták az ajtókat. Az itt élők sem teljesen biztosak abban, hogy melyik lakásban élhetett a fiatal költő, mert két első emeleti lakás is rendelkezik pici, ablaktalan szobával, ám csak az egyik néz világítóudvarra.
Így szinte teljesen biztos, hogy ebben a gangos, a lépcsőházból nyíló első emeleti lakásban volt albérlő Radnóti:
Itt több verse is született, például az Októberi vázlat vagy a Tápé, öreg este. 1931 tavaszán ebből a kis helyiségből kobozták el második könyvének, az Újmódi pásztorok énekének példányait. Ennek a rendőri házkutatásnak az emlékét elevenítette föl Tört elégia című versében.
Innentől kezdve kissé zavarossá válnak a források, ugyanis a helyszínek és a dátumok nem egyeznek a kutatásokban. Az biztos, hogy 1932 és 1934 között huzamosabb ideig élt a Zrinyi utca 8-as szám alatt. A földszintes épületet sajnos mára lebontották és helyén egy kollégium áll. Ugyanúgy ahogy a Bánomkert sor 7. helyén is.
A város perifériájára épített ház egykor éjjeli mulatóként, bordélyházként működött, majd később, 1928 után bérszobákat alakítottak ki diákok számára. A bordélyházakra jellemző hatalmas tükrös szalon azonban megmaradt, mintegy a múlt árnyékaként. Sajnos idővel az épület sorsa egyre mostohábbra fordult, míg végül csövestanya lett, 1990-ben pedig lebontották.
Az Angyal-ház néven emlegetett épület így nézhetett ki annak idején:
1934 és 1935 között költözött be a Bánomkert sor sarkán található Bokor utca 2-be, ez az egyetlen ház Szegeden, amelynek falán emléktábla őrzi a költő emlékét.
Radnóti a ház magasföldszintjén bérelt szobát, a tábla szerint 1933-tól 1934-ig (más források szerint két évig, illetve fél évig). Nem csoda, hogy ezt az albérletet kedvelte a legjobban, a ház már kívülről is barátságos és különleges a székelykapunak köszönhetően.
Az épületet Wolf Károly, a különc életvitelű szegedi tisztifőorvos kérésére tervezte Smith Lajos. A szecessziós stílusban megálmodott épület az eredetileg a Tisza-hídra felvezető vasúti pálya töltése mellett, fákkal és bokrokkal benőtt terület szélén állt.
A bejárati ajtóhoz lépcső vezet fel, ami szokatlan. Erre azért volt szükség, mert a szegedi nagy árvízt követően úgy határozott az újjáépítési bizottság, hogy az utca szintjét 1,6 méterrel meg kell emelni. Azonban a feltöltés nem valósult meg, így lett az eredetileg pincének szánt szint a ház földszintje és az eredetileg földszintnek épült szint az első emelet.
Az első emeleti szobát barátja és diáktársa, Tolnai Gábor lakta, aki később így emlékezett a költő szobájára:
„Miklós kicsiny szobájában mindig rend honolt, akár egy patikában. Mint ahogy előbb és később is, legalább maga körül igyekezett rendet tartani, rendet teremteni: a fasizmus végső elaljasodása idején tragikus ellentmondásként a fenekestül felfordult világgal. Rend volt körülötte itt is, a Bokor utcai albérleti szobában, ahol jól érezte magát: szerette ezt a házat, az erdélyi építészetre emlékeztető konstrukcióját. Kedvelte a környék csendjét…”
Ezt követően Radnóti a Kölcsey utcába költözött, erről azonban nem találtam részletesebb információt.
Radnóti egykori jelenléte igen fontos momentummá nőtté ki magát Szeged történelmében, számos könyv jelent meg ezt az időszakot vizsgálva. Sőt, 2010-ben a költőt és feleségét, Gyarmati Fannit ábrázoló szobrot avattak a városban.
Hasonló cikkekért katt: Maison Blog oldalára!
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!