/multunk/orvostanhallgatok-voltak-az-elso-mentosok-ingyen-dolgoztak-a-sima-betegszallitas-viszont-penzbe-kerult/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Orvostanhallgatók voltak az első mentősök, ingyen dolgoztak, a sima betegszállítás viszont pénzbe került

Eleinknek még nem sok fogalmuk volt az elsősegélynyújtásról, egészen a 19. század végéig. Kresz Géza és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület volt az első, akik változatattak ezen.
hirdetés
Pályi Brigitta vagyok, doktorandusz hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Történészként a 20. század eleji Budapest tanulmányozása során számos értékes és érdekes részletet találtam, amelyet szeretnék mindenkivel megosztani: anekdoták, pletykák, legendák, különös, megdöbbentő tények a főváros tereiről, utcáiról, épületeiről és emberközeli történeteiről. Ezúton szeretném megismertetni és közelebb hozni a munkámat, megmutatni a város egy új, eddig ismeretlen arcát és hétköznapjait, közös múltunkat, történelmünket. Emlékezz, hát Budapest!

Kresz Géza (1846-1901) magyar sebészorvos volt, aki először felfigyelt az elsősegélynyújtás elhanyagoltságának problémájára. 1880-ban kezdett egy elsősegélynyújtó szervezet létesítésével foglalkozni, s tanulmányozta is a kérdést pl. az 1881-iki londoni orvosi kongresszuson, majd ennek érdekében 1883-ban Berlinben meglátogatta a „közegészségi kiállítást” is. Ezután felvette a kapcsolatot, többek között, a főváros tiszti főorvosával, dr. Gebhardt Lajossal, és kezdeményezte az egyesület létrejöttét.

Kresz Géza (1846-1901) - Forrás: Wikipédia

Így 1887-ben alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (rövidítve BÖME), amelynek az elnöke gróf Andrássy Aladár, az igazgatója pedig Kresz Géza lett. Sőt, az egyesület fővédnökének sikerült megnyerni József főherceget. Emellett az egyesületnek több orvosi tagja is volt, különböző pozíciókban. Az egyesület jelmondata: „Mindnyájunkat érhet baleset!”

Az egyszerű mentőknek 1893-ig 757-re nőtt a számuk, ebből 184-en tettek sikeres vizsgát elsősegélynyújtásból. Egyébként mind orvostanhallgatók voltak. A mentők szolgálata önkéntes és ingyenes volt, vagyis fizetést nem kaptak. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy maga a betegszállítás nem volt ingyenes, csak a BÖME első működési évében. 1888-tól az egyesület anyagi gondok miatt rákényszerült, hogy a betegszállításért fizetséget kérjen, csak az elsősegélynyújtással kapcsolatos betegszállítás volt térítésmentes.

A BÖME épülete a Markó utcában (1890-es évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu

hirdetés

Először csak egy ideiglenes épületük volt, de 1890. augusztus 1-én be tudtak költözni egy állandó épületbe a Markó utca 22. szám alá (Itt székel ma az Országos Mentőszolgálat). A BÖME központja egy kétemeletes főépületből, egy emeletes kocsiszínből és egy istállóból állt (mivel a kocsikat lovak húzták). Több fontos helyiséget is meg kell említeni a főépületen belül. Például az őrségtermet, amelynek a középső része szolgált a felekkel való érintkezésre, de ezen kívül volt egy ráccsal elválasztott része, amely az őrség hálóhelyisége volt, s még egy része szintén ráccsal elválasztva volt az őrsvezető fülkéje. Ott helyezték el a telefonokat és a szolgálati könyveket. A telefonokon érkeztek a segélykérő hívások, valamint a kórházak ezeken keresztül tájékoztatta az állomást, hogy hány szabad ágya van.

A másik fontos helyisége a központnak a műtőterem volt. Ez a sebészet követelményeinek megfelelően volt felszerelve. Volt benne elkészített antiszeptikus (fertőzésellenes) kötszer 200-300 esetre, az elsősegélyhez szükséges gyógyszerek, egy ellenméreg-szekrény, a legújabb rendszerű gyomormosó (ezt havonta kb. 30-33-szor használták, leginkább a mérget bevett öngyilkosságot kísérlőkön). Ezen kívül a tökéletes fertőtlenítés segédeszközei is itt voltak elhelyezve: egy teljesen vasból készült, tolható műtőasztal, egy légmentesen zárt, üveg kötszer-szekrény, egy teljesen vasból készült mosdó-asztal, rajta egy homokórával, amely 3 percre volt beállítva, mivel ez mutatta, hogy egy-egy sebkezelés előtt mennyi ideig kell a mentőnek kezet mosnia. Vagyis akkor már erre is figyeltek.

A BÖME őrségterme (1890-es évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu

A BÖME központja. A Millenniumi kiállításhoz kapcsolódó bemutató: Weszely István és Társa által gyártott orvosi eszközökkel berendezett helyiség. (1896) - Forrás: fortepan.hu

Az épületben volt még egy betegszoba, egy ellenőrző orvosi szoba, egy vendég-, és társalkodóterem és egy ülésterem is. Az épületen található volt még egy vészharang, amelyet kizárólag tömeges szerencsétlenség esetén húztak meg, hogy az egyesület egész személyzetét egyszerre tudják értesíteni.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk