Négy császármetszést is túlélt ez a nő a 18. században
A császármetszés még a 18. században is rendszerint egyenlő volt a biztos halállal. Nem csoda hát, hogy Anna Margaretha Adametz asszony történetét orvosi csodaként tartják számon. A nő ugyanis négy császármetszést is túlélt az 1700-as években.
A császármetszés a mai napig vitákat vált ki, az azonban tény hogy mára biztonságos rutin-műtétnek számít az elmúlt évszázadok ilyen jellegű beavatkozásaihoz képest.
Ezt a műtétet hosszú évszázadokon át csak haldokló, vagy halott nőkön végezték el a magzat megmentése érdekében.
Asclepius születését ábrázoló fametszet Alessandro Benedetti De re medica (1549) című művének borítójáról
A források szerint élő asszonyon először 1610-ben végeztek sikeres császármetszést. Persze közel nem olyan körülmények közt, mint manapság. Ekkor még szó sem volt érzéstelenítésről. Az anyák fájdalmát esetleg némi alkoholos itallal tompították.
Kevés kivétellel azonban még a 18. században is halállal végződtek ezek a beavatkozások.
Az egyik kivétel volt Anna Margaretha Adametz asszony, aki csodával határos módon négy császármetszést is túlélt.
Julius Caesar születésének fiktív ábrázolása a 15. századból.
A régi időkben a császármetszés leggyakoribb oka az angolkór volt. A betegség következtében ugyanis súlyosan deformálódott a medence, ami lehetetlenné tette a magzat természetes úton való megszülését.
A 18. század második felében élő Adametz asszony szintén angolkórban szenvedett. A betegség miatt csak tizenkét éves korában kezdett járni, és harminc évesen esett teherbe első gyermekével. Medence-deformitása azonban olyan súlyos volt, hogy semmi remény nem volt arra, hogy természetes úton szülje meg gyermekét.
A Császármetszést Gustav Adolf Michaelis professzor végezte el, és bár a műtét sikeres volt, a magzat holtan született. Az orvos a műtét során semmit sem varrt össze, csak egy tapasszal rögzítette a külső sebet. Ennek ellenére
egy hónap múlva Adametz asszony már ismét mosott, és vezette a háztartást.
Adametz asszony második császármetszésére három év múlva került sor. Az asszony 90 kilométert utazott szekéren zötykölődve a professzorhoz, aki ez alkalommal gyertyafény mellett operálta meg. A műtét öt percig tartott, és ezúttal három öltéssel össze is varrta a hassebet. A sikeres műtét szomorú folytatása, hogy az egészségesen születő kislány csupán egy hónapot élt.
Sikeresen végződött az asszony harmadik császármetszése is. A sors azonban ekkor is tartogatott tragédiát. Adametz asszony kisfia fél éves korában, skarlátban meghalt.
A sok lelki és testi fájdalmat átélt asszony 41 évesen ismét gyermeket várt. S noha az orvosa biztos volt abban, az újabb operáció páciense életébe kerül, a nő vállalkozott a negyedik műtétre is. Szerencsére az orvos tévedett.
Adametz asszony túlélte a negyedik műtétet, és ez alkalommal kislánya is megérte a felnőtt kort.
Nagyanyjuk hihetetlen bátorságáról még Adametz asszony unokái is tudtak, akik nem születhettek volna meg, ha az elszánt nő nem vállalkozik az életveszélyes, fájdalomcsillapítás nélküli műtétekre.
Az első sikeres császármetszés Magyarországon
Magyarországon az első sikeres császármetszést Tauffer Vilmos végezte 1890-ben. A műtét után az anya és gyermeke is egészségesen mehetett haza.
A császármetszést végül a steril körülmények megteremtése és az antibiotikumok felfedezése tette biztonságosabbá, amelyekkel már elkerülhetők a fertőzéseket. Az egyre tökéletesebb érzéstelenítési eljárások bevezetése pedig, talán mondanunk sem kell, mekkora fordulatot jelentett.
Forrás: Dr. Szabó András: A császármetszések története és ikonográfiája, Wikipédia, Nol.hu, Liliputi.hu/