/multunk/milgram-eichmann-milgramkiserlet/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Tévedés volt a világ legkegyetlenebb, áramütéses kísérletének eredménye?

Úgy tűnik, Milgram áramütéses kísérlete vérszomjasabbnak mutatja az embert, mint amilyen.

Link másolása

hirdetés

"Minden idők egyik leghíresebb és legellentmondásosabb pszichológiai kísérlete túlzottan leegyszerűsítő, az adatokkal nem összhangban álló következtetésekre jutott, amelyek kitörölhetetlenül beleégtek a köztudatba" - írja a Magyar Tudományos Akadémia a Facebook-oldalán.

Mi volt ez a kísérlet? Stanley Milgram áramütéses, engedelmességet vizsgáló - hátborzongató - kísérletsorozata.

A Yale Egyetemen folytatott vizsgálatok eredményei az 1960-as években tudományos körökben és a közéletben is felzúdulást okoztak, a kísérlet után tett megállapításokat sokan vitatják.

A kísérlethez a végső lökést egy háborús bűnös pere adta

Adolf Eichmann német SS-főtiszt, SS-Obersturmbannführer (alezredes), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja volt a náci uralom alatt, Németországban. Eichmann volt a zsidók deportálásának egyik fő szervezője, emiatt a Harmadik Birodalom egyik hóhérának is nevezték.

A Náci birodalom összeomlása után Eichmann évekig rejtőzködött Németországban, majd 1949-ben hamis papírokkal Argentínába utazott, és Ricardo Klement néven élte az életét. Pár évvel kiutazása után a családja is követte.

hirdetés

Az egyik legkeresettebb háborús bűnös volt, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad folyamatosan nyomozott utána, végül több éves szervezőmunka után fogták el 1960. május 11-én. Izraelbe szállították, Jeruzsálemben az Izraeli Legfelsőbb Bíróság bíráiból összeállított bírói tanács előtt folyt a pere.

1961-ben az Egyesült Államokban is figyelemmel kísérték a perét, a tévében is közvetítették.

A per alatt Eichmann azzal védekezett, hogy parancsot hajtott végre,

ő csak azt tette, amire utasítást kapott, ezért nem felelős a történtekért.

A fiatal kutató azt akarta megtudni, meddig mennek el az emberek a parancsok végrehajtásában

A Yale Egyetem 26 éves kutatójának, Stanley Milgramnek, aki a disszertációját írta, felkeltette a figyelmét a per. Magyar és román zsidó ősei révén érzelmileg is érintette a holokauszt.

Milgram arra kereste a választ, hogy képes lehet-e az átlagember arra, hogy parancsra olyan dolgokat tegyen és olyan utasításokat hajtson végre, amelyek legalapvetőbb erkölcsi meggyőződésének mondanak ellent. Ezért alkotta meg a híres (és hírhedt) áramütéses kísérletét.

Milgram kísérletének lényege

A kísérletben részt vevőknek egyre nagyobb áramütésekkel kellett büntetni egy személyt, ha az rosszul válaszolt a kérdéseikre.

Az áramütéssel büntetett emberek színészek voltak, akik eljátszották, hogy kellemetlen, majd fájdalmas számukra az áramütés. Kiabáltak, könyörögtek is (ahogyan a szerepük megkívánta), hogy hagyják abba. A kísérletvezető azonban minden alkalommal azt mondta, a résztvevőknek, hogy folytassák, és a rossz válaszokért adjanak áramütést.

A vizsgálatban résztvevő 40 önkéntes 65 százaléka vakon követte a kísérletvezető parancsát, és elment egészen a 450 voltos - halálos - áramütésig.

A nyilvánosságra hozott eredmények lényege az volt, hogy a legtöbb ember hajlandó megkínozni, akár meg is ölni a többi embert, ha arra egy felettesétől utasítást kap.

Mi a probléma Milgram vizsgálatával?

"Az eredményeket már eddig is sokan vitatták" - írja az MTA, "köztük Gina Perry pszichológus, aki az elmúlt években alaposan átvizsgálta a kísérletek eredeti hangfelvételeit és nem publikált adatait.

A New Scientist március 17-ei számában is leírja, hogy a kísérleti személyeket sokszor inkább kényszerítették, mint utasították az áramütések végrehajtására. Sokan számos módon próbálták szabotálni a parancsokat, vagy visszautasították azokat, akár erőszak árán is.

Ennél is fontosabb, Milgram által eltitkolt tény, hogy a kísérleti alanyok közel fele el sem hitte, hogy a kísérlet valós áramütésekkel és fájdalommal jár, és főleg közülük kerültek ki azok, akik a maximumra is feltekerték a feszültséget. Perry szerint Milgramnak az adatokkal való manipulációja hosszú évtizedekre megfosztott bennünket egy jóval árnyaltabb és reménytelibb képtől, mely szerint az ember nem arra született, hogy vakon parancsokat hajtson végre."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk