/multunk/mi-elol-menekult-fantaziavilagba-a-zsenialis-magyar-festo/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Mi elől menekült fantáziavilágba a zseniális magyar festő?

Gulácsy Lajos skizofréniájának kialakulása több okra is visszavezethető.
hirdetés

133 éve ezen a napon, október 12-én született Gulácsy Lajos, a magyar festőművészet legrejtélyesebb alakja. Sokat szenvedett szkizoid lelkiállapota miatt, ám igazi géniusz volt. Nem egyszerűen csak remekműveket köszönhetünk neki, hanem egy egész kitalált világot, Na’Conxypant is.

De vajon milyen okok játszottak szerepet Gulácsy skizofréniájának kialakulásában? Utána jártunk, és feltártuk mi elől menekült a festőművész Naconxipan fantáziavilágába.

Na’Conxypan

Na’Conxypan Gulácsy Lajos által kitalált világ, ahová a művész szkizofréniája előrehaladásával egyre inkább elvágyódott. A képzelete által teremtett meseországot nem csak megfestette, hanem novellákban is megírta. Na’Conxypan nyelvéhez még szótárt is szerkesztett. Az észak-olasz kisvárosra emlékeztető környezetet groteszk emberalakok népesítik be.

“Piripiri nagyherceg, Nol-Hoy unokaöccse, Édesfagyökér ország ura vígan piruettezett a pogácsából épített kastély előtt. Háromszögletű kalapocskáját emelgette. Holdkifli kisasszony vígacskán üdvözölte a paprikapiros torony mögül.

hirdetés

nagykep

Az ópiumszívó álma

Gulácsy Lajos skizofréniájának kialakulása több okra is visszavezethető. Mentális állapotának romlását sajnos édesapjával és édesanyjával való kapcsolata is szerencsétlenül determinálta.

Édesapja, idősebb Gulácsy Lajos, mai szóhasználattal élve, egy örök vesztes volt. Még abba is belement, hogy második felesége erőszakos unszolására eltávolítsa otthonukból az első házasságából született két leányát. Az öccséhez kerülő két kislány azonban betegen érkezett meg új családba, és diftériával fertőzték meg új nevelőszüleik két gyermekét, akik ebbe bele is haltak. Ráadásul az idősebb Gulácsy Lajos az örökbefogadás fejében öccse javára lemondott a kislányok elhunyt édesanyja után járó örökségről, ami végül a három főre fogyatkozó család teljes elszegényedéséhez vezetett. Ez a létbizonytalanság szintén szerepet játszhatott az ifjabb Gulácsy szkizoid hajlamának kórossá válásában. Az éhség és az erőtlenség bizonyára kedvezőtlenül hatott lelkiállapotára.

Lajos_Gulácsy_(1882-1932)_Magic_Varázslat_(1906-1907)

Varázslat

Ráadásul az idősebb Gulácsy által hátrahagyott zavaros kéziratokból tudjuk, hogy a festő apja szintén excentrikus, szkizoid személyiség volt. Örömmel támogatta azonban fia festőművészi pályafutását. Sőt,

apja kifejezetten bátorította az ifjú Gulácsyban kialakuló zseniségtudatot, amit azzal is kiemelt, hogy fiát különleges ruhákba öltöztette.

Gulácsy, a különleges különc

Gulácsy felnőtt korában is hangsúlyozta öltözködésével különcségét. Gyakran hordott kosztümöket és jelmezeket. Állítólag Munkácsy temetésén is elmaszkírozta magát, és a temetési kocsin ő tartotta a gyeplőt a kocsis helyett. Nem polgárpukkasztásból különcködött. Ő saját különleges személyiségéhez méltóan valóban különbözni akart a többi embertől.

Gulácsy erőszakos, zsarnokoskodó édesanyja ellenben nem támogatta fia festői pályaválasztását, és nem lelkesedett extravaganciájáért sem. Ennek ellenére nagyon elkényeztette egyetlen fiát, erőszakos természete révén pedig uralkodni is akart felette. Gulácsy ebből kifolyólag szélsőségesen szerette anyját. Leveleiben szinte negédes szeretettel ír hozzá, ugyanakkor rendszeres külföldi útjaival tulajdonképpen menekült az anyai uralom elől.

Gulácsy_Lajos_Önarckép_1903

Önarckép

Ugyanilyen ambivalens érzései voltak a szerelemmel és a szexszel kapcsolatban is. Képeiből és írásaiból világosan kiderül mennyire vágyott a nők után, ám e természetes vágya kielégítetlen marad. Ebben szerepet játszott neveltetése, anyjával való szoros kapcsolata, valamint Gulácsy különc jelleme és kinézete is. Ugyanis a himlőhelyes, szatírarcú Gulácsy után nem igazán bomlottak a nők.

Szexuális gátlásai pedig idővel egyre szélsőségesebb indulatokban nyilvánulnak meg.

Olykor még magát a nemi aktust is ábrázolta képein és versein. Máskor pedig a teljes aszexualitásba menekül. Ezt Na’Conxypan világa is tükrözi ahol „csak a legutolsó ember rabja ily aljas ösztönnek”.

0d9b6241eeb8ca80d83567db5238c55a

Extázis

Gyulácsy szkizoid elmeállapota 28 éves kora körül hajlott el a kóros skizofrén irányba. Pár évvel később szinte teljesen visszavonult a közélettől, és emberekkel is alig érintkezett. Egyre inkább Na’Conxypan mesevilágába zárkózott.

Skizofréniája kialakulásában döntő szerepet játszott az is, hogy Olaszországban, választott második hazájában hirtelen ellenségként tekintettek rá az I. világháború kitörésekor. Tulajdonképpen e súlyos lelki megrázkódtatás lökte át a skizofrénia küszöbén. A paranoia tünetei is jelentkeztek nála, zavarodottan viselkedett, többször kísérelt meg öngyilkosságot és hallucinációi is voltak.

Miután visszatért Magyarországra, gyakorlatilag ki-be járt az elmegyógyintézetből. Elmeállapota egy ideig javulni látszott, festegetett is, ám e képei már tükrözték háborodott lelkét. Később betegsége kiújult, képeit átfestette, felszabdalta. A korábbi Rococo lovag című festményének egyik alakja mint Rózsalovag, középső figurája pedig az Ópimuszívó álma című képen jelenik meg újra.

rozsalovag

Rózsalovag

Sejtelmes, halvány, szétfolyó alakjaiból árad a melankólia. Utolsó tizenhárom évét már az elmegyógyintézetekben töltötte. Utolsó képe az Arte vita natura már lényegében búcsú az élettől. A festmény közepén ott sötétlik Gulácsy sírboltjának a bejárata. Végül 1932. február 21-én halt meg tüdőgyulladásban.

150314_1

Arte vita natura

Néhány művésznek távoli helyekre kell utaznia, hogy ihletet kapjon, mások az alkoholhoz, vagy drogokhoz nyúlnak. Gulácsy Lajosnak azonban a skizofrénia várományosaként elég volt leszállnia saját háborgó lelkébe ahhoz, hogy fantasztikus dolgokat alkosson.

Forrás: Czeizel Endre: Gulácsy Lajos, a regényes maskara, mek.oszk.hu, Wikipédia

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk