KÉK HÍREK

Meghalt Fidel Castro

Kilencven éves korában meghalt Kuba egykori kommunista vezetője, Fidel Castro.

Link másolása

A kubai állami televízió jelentette be, hogy az ország egykori vezetője 90 éves korában meghalt. A hírt testvére, Raoul is megerősítette. „A kubai forradalom vezetőjét 22:29-kor érte a halál otthonában.” - közölte.

Castro testét várhatóan már szombaton elhamvasztják, Kubában pedig több napos nemzeti gyász veszi kezdetét.fidel_castro1

Fidel Castro 1959-1965-ig volt Kuba miniszterelnöke, majd az Államtanács és a Miniszterek Tanácsának elnöke. 1965-ben lett a Kommunista Párt első főtitkára és 2008-ig vezette az országot. Miután lemondott, öccse Raul Castro lett Kuba irányítója.

Castro a világ egyik legismertebb politikusa volt, de még a születési dátumáról sincs pontos információ. Egyes források szerint 1926-ban, más források szerint 1927. augusztus 13-án született. Apja sikeres cukornádtermesztő volt. A fiatal Castro Kuba legelőkelőbb, jezsuita gimnáziumába járt, ahol nyers stílusa miatt hamar ráragadt az El Loco (Az őrült) név. Tanárai tehetségesnek tartották, de őt főleg a sport érdekelte. Már diákként belekóstolt a politikai harcokba. 1945-ben a Havannai Egyetemre ment jogot tanulni.

Ezután az Ortodox Párt radikális szárnyát vezette. A párt élén állt akkor is, amikor 1952. március 10-én Batista katonai puccsal átvette a hatalmat az országban, majd Amerika-párti katonai diktatúrát vezetett be.

Castro ellenállásra készült. Movimiento néven földalatti mozgalmat hozott létre, ahol 15-20 fős kis csoportokban harci kiképzést tanultak.

1953. július 26-án, a santiagói karnevál idején megtámadta Kuba második legnagyobb katonai támaszpontját, a Moncada laktanyát. Bár a támadás nem sikerült, ez volt a kubai forradalom kezdete.

VIDEÓ: Fidel Castro, a gerillavezér

A laktanya megtámadásában résztvevőket megkínozták, majd tárgyalás a többségüket tárgyalás nélkül kivégezték. A vezetőket 13, a közkatonákat 10 évi börtönre ítélték. Castro perét a santiagói kórházban tartották, a legnagyobb titokban. Ennek ellenére négy órás védőbeszédet mondott, "La historia me absolverá!", vagyis "A történelem fel fog menteni" címmel. A szónoklat egész Kubában kézről-kézre terjedt, és tulajdonképpen a Batista-rezsim elleni politikai programmá vált. Castro 15 évet kapott.

A következő években rengetegen csatlakoztak a mozgalmához, köztük katonai csoportok is.

Castro 1955-ben amnesztiával szabadult, majd rögtön elhagyta Kubát. Öccsével Mexikóba ment, hogy az ügyének támogatást szerezzen. Bejelentette, hogy expedíciós hadsereget indít Kubába, de ekkor még megsemmisítő vereséget szenvedett. Ezután sztrájkra, munkalassításra kérte a kubaiakat, amivel a mérsékelt ellenzéket is felsorakoztatta maga mögé.

1957. júliusában aláírták a Sierra Maestrai Nyilatkozatot, melyben Batista lemondását és új választások kiírását követelték. 1958 márciusában Batista szükségállapotot hirdetett és elhalasztotta a választásokat.

Válaszul Castro, Che Guevarával az oldalán totális gerillaháborút hirdetett. Tönkretették a városokat összekötő utakat, hidakat, így Batista csapatai nem jutottak utánpótláshoz. Batista 1958. decemberében elmenekült az országból, Castro csapatai pedig 1958 szilveszterén, a Santa Clara-i rohammal döntő győzelmet arattak, majd bevonultak Havannába. A Moncada-laktanyát január 2-án egyetlen puskalövés nélkül foglalták el. Ezzel győzött a forradalom és 1959-ben Castro Kuba elnöke lett.

VIDEÓ: Castro bevonulása Havannába

A hatalomátvétel során legalább 2500 katonát végeztek ki, és tízezreket küldtek munkatáborba.

Az Egyesült Államok végig Batistát támogatta, és kezdettől fogva gyanakvással szemlélte Castrot. Ez csak erősödött, amikor központosította a gazdaságot, és államosította a bankokat, valamint az ültetvényeket.

1961. április 17-én a Disznó-öbölnél amerikai támogatással, és a CIA segítségével partra szállt 1300 kubai emigráns, de a támadás alig három nap alatt összeomlott. 1962 februárjában Washington kereskedelmi embargót rendelt el Kuba ellen, válaszul Castro Moszkva támogatását kérte, és a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába, mindössze 150 kilométerre Florida partjaitól. Nagyon kevésen múlt az atomháború.

Kennedyt a CIA és a katonai vezetők megpróbálták meggyőzni, hogy indítson támadást Kuba ellen. Az ország köré az amerikai haditengerészet blokádot vont. Kennedy azonban az ENSZ közvetítésével tárgyalni kezdett. Végül Amerika garantálta, hogy nem nyúl Kubához, és leépíti a török rakétabázisait, cserében pedig Hruscsov kivonta a szovjet atomfegyvereket a szigetországból.

Castro kórházakat és iskolákat nyitott, de üldözte az ellenzékét, és szó sem lehetett semmiféle szabadságjogról. Százezrek menekültek el az országból.

Kuba a szocialista világrendszer 1989-es összeomlása után is a saját útját járta. „Szocializmus vagy halál” - hangzott Castro jelszava. Ugyanakkor nyitott a kapitalizmus felé, korlátozott gazdasági reformokat vezetett be. A kubai állam megtűrte a magánvállalkozásokat és külföldi tőkét vont be.

Castro végig kemény kézzel irányította országát, meg volt győződve a tévedhetetlenségéről. Legendásak voltak órákig tartó szónoklatai. Ő volt a nyugati világ utolsó kommunista vezetője, és a világ egyik legrégebben hivatalban lévő államfője. Csak a thaiföldi király és II. Erzsébet brit uralkodó előzte meg. Tíz amerikai elnököt, és egy sor ellene szervezett merényletet túlélt. Hiába próbálkozott a CIA robbanó szivarral, gombafertőzött búvárruhával, vagy épp maffiaszerű leszámolással, az amerikaiak egyszer sem jártak sikerrel.

VIDEÓ: a 90 éves Fidel Castro

2006. július 31-én öt évvel fiatalabb öccsének, Raúl Castrónak adta át a hatalmat, miután súlyos bélműtéten esett át. Azóta csak ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Utoljára nyilvánosan áprilisban, a kubai kommunista párt kongesszusán beszélt. Azt mondta, a kubai forradalom eredményei ma is érvényesek.

Forrás: Wikipédia

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
Egy 11 éves kisfiú szájába akarta tenni a nemi szervét az egyik iskolatársa Borsodban
Az áldozat az eset óta nem volt iskolában és az utcára sem mer kimenni. A támadó másokat is bántalmazott már korábban, most előzetesbe került.
Fotó: TV2 - szmo.hu
2023. június 05.


Link másolása

Egy buszmegállóban akarta megerőszakolni egyik 11 éves iskolatársát egy 14 éves fiú a Borsod megyei Ricsén - számolt be róla a Tények.

A fiúra többen is rátámadtak, egyikük a földre lökte, rátérdelt a mellkasára és megalázta azzal, hogy a szájába akarta tenni a nemi szervét. Az eset óta a 11 éves fiú nem volt iskolában és az utcára sem mer kimenni.

Édesanyja arról beszélt a Tényeknek, hogy a településen korábban is történt már ilyen, ugyanez a 14 éves fiú már másokat is bántalmazott, ezért büntetőeljárás van folyamatban ellene. A támadó szülei ráadásul megfenyegették őket Facebookon keresztül, miután a rendőrök letartóztatták az elkövetőt.

Majoros Tünde, a Miskolci Törvényszék szóvivője az eset kapcsán elmondta, hogy a bíróság egy hónapra elrendelte a támadó letartóztatását, miután fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, illetve tartani kell attól is, hogy befolyásolná a sértettet, ezzel veszélyeztetné a bizonyítást. Emellett

egy korábbi szexuális cselekmény miatt már folyik vele szemben egy büntetőeljárás,

amely a bűnismétlés lehetőségét is reálissá teszi.

Az előzetes letartóztatásról szóló végzés még nem végleges, mert fellebbezést nyújtottak be ellene.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÉK HÍREK
„Mindent elvettek tőlem, beleroppantam” – mondta az egykori Fidesz-közeli milliárdos
Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kér Töröcskei Istvánra és feleségére.

Link másolása

A gyanúsítottak kihallgatásával kezdődött a bizonyítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken a Széchenyi Bank-perben - írja a Blikk.

Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kér Töröcskei Istvánra és feleségére, mivel számos gazdasági bűncselekménnyel vádolják a korábbi Fidesz-közeli üzletembert.

A lap beszámolója szerint a 73 éves Töröcskei kilenc év fegyházat kapott volna, ha már az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét. De ezt nem tette meg, így akár 25 évet is kaphat.

Amikor a bíró a vagyoni helyzetéről kérdezte, azt mondta:

"Mindent elvettek tőlem (...) A pénzügyi csődbe magam is beleroppantam".

Nincs ingatlan a tulajdonában, nincs megtakarítása, de félmilliárd forint feletti tartozása van. A ház ahol él, a gyerekei nevén van.

A vallomásában azt mondta, hogy - noha ő próbálkozott - az állam nem volt érdekelt a Széchenyi Bank megmentésében. Szerinte “Az életemet tisztességesen éltem, a jövőben is tisztességesen fogom élni”.

Felesége, a másodrendű vádlott T. Zs. a védekezése egy részét sírva adta elő. Egyszer még a bíró meg is kérdezte, tartsanak-e rövid szünetet, de ezt az asszony nem kérte.

“A férjemmel mindig is tisztességesen éltünk, igyekeztünk a szabályok szerint vállalkozni. (...) Sem a bankból, sem a bank vállalkozásaiból családunk nem jutott vagyonhoz. Ellenkezőleg, gyakorlatilag tönkrementünk” - mondta el.

Szerinte “hiba volt a munkaszervezetet teljesen magára hagyni”, de bízott az ott dolgozó szakemberekben.

A milliárdos korábban résztulajdonosa volt a Hír TV-nek és a Magyar Nemzetnek, 2011-ben pedig a Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója is volt. Állítólag jó kapcsolata volt Simicska Lajossal is.

A bíróság hétfőn a 15 vádlottnak csak egy részét tudta meghallgatni. A többiek a következő tárgyalási napon, szeptemberben beszélhetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
Négy gyereke meggyilkolása miatt ítélték el, 20 év után most kegyelmet kapott „Ausztrália legdurvább női sorozatgyilkosa”
Kathleen Folbigget 40 év börtönre ítélték 2003-ban. Újabb vizsgálatok azonban igazolták ártatlanságát, így szabadon távozhatott.

Link másolása

20 év börtön után szabadon engedték az "Ausztrália legrosszabb női sorozatgyilkosának" nevezett nőt, miután Új-Dél-Wales állam kormányzója kegyelemben részesítette ártatlanságának igazolódása után.

Kathleen Folbigget 2003-ban börtönözték be négy gyermeke halála miatt, akik 1989 és 1999 között hunytak el.

Az első gyermek, Caleb mindössze 19 napig élt, a második Patrick pedig nyolc hónapos korában halt meg. A két évvel később született Sarah tíz hónapos volt, amikor elhunyt, míg a negyedik gyermeket, Laurát 18 hónapos korában érte a halál.

Folbigget végül 40 év börtönre ítélték a gyerekek meggyilkolása miatt 2003-ban. A nő végig tagadta bűnösségét és azt állította, hogy természetes okok miatt haltak meg a gyermekei.

Újonnan elvégzett vizsgálatok pedig végül őt igazolták: két gyermeke egy szívleállást okozó genetikai rendellenesség miatt halt meg, a harmadik pedig egy neurogén betegség miatt.

Michael Daley főügyész szerint ezek után kérdésessé vált az is, hogy a negyedik gyermek gyilkosság áldozatává vált volna, ezért arra kérte Margeret Beazley kormányzót, hogy adjon kegyelmet Folbiggnek, aki ezt a kérést teljesítette is, így azonnal távozhatott a nő a börtönből.

„20 éves megpróbáltatás volt ez számára. Jó egészséget kívánunk neki élete végéig"

- mondta a főügyész.

Egy 90 fős szakértői csapat korábban már szintén arra kérte levélben az ausztrál hatóságokat, hogy engedjék szabadon a nőt, miután az általuk elindított fellebbezést elutasították 2021-ben. Ebben ők is azzal érveltek, hogy valószínűleg genetikai rendellenességek okozták a gyerekek halálát.

(Forrás: Unilad)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
Egy kétéves kislány is meghalt a gép lezuhanásakor, amit F16-osok üldöztek
A gép Tennesseeből a New York-i Long Islandre tartott, fedélzetén a legnagyobb amerikai fegyverlobbi-szervezet elnökének lányával és unokájával.

Link másolása

Korábban írtunk róla, hogy négy ember meghalt, miután lezuhant egy kisrepülő az Egyesült Államokban, Virginia állam északnyugati részén. A gépet előtte F-16-os vadászrepülők kísérték, többek között Washington D.C. térségében is, mert a pilóta nem volt hajlandó reagálni a légügyi hatóságok felszólítására, és letért eredeti útvonaláról.

A legfrissebb információk szerint a legnagyobb amerikai fegyverlobbi-szervezet, az Országos Fegyverszövetség (NRA) elnöke, Barbara Rumpel is megerősítette a hírt, hogy az ő lánya és az unokája is a kisrepülőn utazott, ami lezuhant.

„Elvesztettem a lányom, az unokám, nincsenek szavak”

- mondta egy helyi lapnak Barbara Rumpel.

Hatalmas hangrobbanást hallottak a helyiek Virginia állam felett, amikor néhány amerikai vadászgép egy Cessna típusú magánrepülőgép elfogására indult.

Vasárnap délután végül Washington közelében lezuhant az a kisrepülő, amit az amerikai légierő vadászgépei próbálták meg elkapni, mert a Cessna letért az útvonaláról, a pilóta pedig nem reagált.

A hivatalos közlemény szerint az F-16-os gépek csak üldözték a Cessna 560 Citation V típusú gépet, de nem lőttek rá.

A New York Post cikke frissebb cikke szerint az F-16-osokat azután vetették be, hogy a Cessna magánrepülőgép berepült a főváros feletti korlátozott légtérbe, mielőtt lezuhant Virginia délnyugati részén.

A lap szerint a repülőn négy ember utazott, a gép Tennessee államból, Elisabethtownból a New York-i Long Island-be tartott, és amikor a Flight Aware repüléskövető weboldal szerint elérte New York környékét, közel 180 fokos fordulatot vett, és Virginia felé kezdett repülni.

„Úgy tűnt, hogy a Cessna robotpilótán repült” – mondta a Reutersnek egy névtelen forrás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk