BUDAPEST

Láttad már? Itt van Budapest antivárosnéző füzete!

Mi történik, ha saját otthonunk utcáin szeretnénk turistáskodni egy kicsit, méghozzá rendhagyó módon – elfogultság- és ömlengésmentesen? Ebben segít nekünk Gáspár Balázs antivárosnéző füzete
Mayer Kitti cikke HYPEANDHYPER oldalon - szmo.hu
2022. február 08.


Link másolása

A HYPEANDHYPER egy közép- és kelet-európai design- és életmódmagazin, amely a régió innovációi és kreatív projektjei mellett üzleti, stratégiai és közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Célunk összegyűjteni és bemutatni azokat az egyedi történeteket, vállalkozásokat és kezdeményezéseket, amelyek nemcsak a világnak ezt a részét alakítják, hanem globálisan is relevánsak lehetnek.

Az útikönyvekben bemutatott turistalátványosságok szinte kivétel nélkül „csodásak”, „különlegesek”, és gyakran még „a világért se hagyjuk ki!” felszólítás is szerepel a nevezetességek mellett. De mi történik, ha saját otthonunk utcáin szeretnénk turistáskodni egy kicsit, méghozzá rendhagyó módon – elfogultság- és ömlengésmentesen? Ebben segít nekünk Gáspár Balázs antivárosnéző füzete, ahol – többek között – a Parlament és a Városliget is célkeresztbe kerül.

Archív felvételek gyengéd iróniával vagy épp keserű humorral fűszerezve. Vigyázz, Budapest, jövünk!

Gáspár Balázs kiadványával, a „Budapesti por és sár” névre hallgató antivárosnéző füzettel a DIALOG fotókiállításunk megnyitójának estéjén ismerkedtünk meg, s rögtön tudtuk: ezt a Hype&Hyper olvasóinak is látniuk kell. Az aprócska kiadvány már első ránézésre elárulta, hogy komoly kutatómunka rejlik mögötte, a téma kapcsán pedig azonnal eszünkbe jutott Góg Emese „Többet vártam” projektje is (erről korábban itt írtunk – a szerk.). A tavaly novemberben megjelent kiadvány egyszerre szolgál tanulságos és megmosolyogtató részletekkel Budapest fénykorát illetően. A projekt háttértörténetéről magát Balázst kérdeztük.

– Balázs, mivel foglalkozol és hogyan jött a „Budapesti por és sár” ötlete?

– 2011 óta élek Budapesten, 2014-ben végeztem az ELTE magyar-filozófia szakán. Eleinte fényképezőgéppel jártam a fővárost, Budapest történelmére és történeteire a Budapest100 önkénteseként kezdtem el tudatosabban figyelni. Több cikkben és tanulmányban foglalkoztam a fővárossal és annak történelmével, dolgoztam a Mai Manó Házban, jelenleg a Capa Központ munkatársa, a Capa blog szerkesztője és a Heti Fortepan szerzője és a Budapest100 önkéntese vagyok, illetve rendszeresen írok a Fotóművészet folyóiratba.

A „Por és sár” ötlete több, különböző élményből állt össze. Egyfelől régi könyvekben, újságokban találkoztam olyan kritikákkal, amelyek megragadták a figyelmemet: például Eötvös Károly a Balatoni utazásban azt írta a tihanyi visszhangról, hogy „nincs benne semmi különös”, Szinyei „nagy dög”-nek nevezte a Badacsonyt, Lyka Károly szerint pedig a dunaparti rácsrendszer olyan, mint amilyet a marhavásártereken látni… És persze ott van a névadó, Széchenyi Pest-budai por és sár című könyve, meg Podmaniczky Frigyes naplója, amiben arról panaszkodik, hogy a fővárosban „kairói por és szolnoki sár” miatt szenved a lakosság.

Másfelől egyszer részt vettem egy túrán az Országházban, és a vezető minden állomáson arról áradozott, hogy milyen szép. De vajon tényleg szép az Országház? Vagy csak azért gondoljuk így, mert azt mondták nekünk, hogy az?

Ha nem is jobban vagy rosszabbul, de biztosan őszintébben láthatták ezeket az építményeket, azok, akiknek a szemük előtt épültek fel, mint mi, akiket elárasztott a turisztikai- és városimázs-propaganda, és ez a komoly rosszallással, maró gúnnyal és gyilkos iróniával átitatott régi kritikákon is érződik. Illetve még meg kell említeni az olyan különleges budapesti útikalauzok inspiráló hatását, mint amilyen Szerb Antalé vagy Török Andrásé.

– A kiadványban 1873 és 1918 között megjelent szövegek szerepelnek az archív fotók mellett. Miért épp ezt a korszakot választottad?

– Szinte minden építmény, amit a budapesti turisztikai kiadványokban megtalálunk, amit a külföldi barátainknak mutogatunk, amit a főváros imázsépítéséhez felhasználnak, ebben a négy és fél évtizedben épült fel: ez a fénykor. Van néhány korábbi épület is a füzetben, de Budapest hivatalosan 1873-ban jött létre, ezért ez a kezdőpont, 1918-ban pedig felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és egy eléggé más világ jött, ezért ez a vége.

Habár nem vagyok a korszak kutatója, szakértője, mai szemmel nézve több szempontból is érdekesnek tűnik. Mondok egy példát.

A füzetben is szerepel Bartha Miklós országgyűlési képviselő, publicista írásából egy idézet, miszerint az Országház kontármunka. Ez a majdnem egész oldalas bírálat 1902 márciusában jelent meg a Magyarország című napilap címoldalán. Három hónappal később egy képviselő interpellációt intézett az akkori miniszterelnökhöz, Széll Kálmánhoz az Országház ügyében, mondván, az kontármunka – talán éppen Bartha nyomán mondta ezt, vagy egyszerűen csak sokan gondolták így. Mindenesetre Széll a képviselőházi ülésen hosszú beszédben válaszolt: határozottan visszautasította, hogy az Országház kontármunka lenne, ugyanakkor számos hibáját elismerte (túl drága lett, a fenntartása túl költséges, bizonyos helyeken kényelmetlen, az ülésterem kicsi). Szóval, úgy tűnik, akkor még volt tétje és jelentősége egy-egy kritikának.

Ma már bárki bármiről elmondhatja a véleményét, ami jó is, meg nem is, mindenesetre akkoriban megszűrték, hogy kinek jelenhet meg a véleménye nyilvános felületen. Így jó nevű, ma is (el)ismert emberek igazán szellemes kritikái szerepelnek a füzetben: Gerő Ödön, Henszlmann Imre, Lyka Károly, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc és Szini Gyula véleményei, hogy csak néhányat említsek.

– Ez a kis kalauz (ahogy a neve is mondja) inkább füzet, sem mint egy vastag útikönyv. Ez szándékolt volt?

– A mérete (A/6) szándékosan pont akkora, mint a Budapest Guide, a főváros hivatalos kiadványáé. Részben egyébként éppen ebből válogattam, hogy mely helyek, témák legyenek benne, mivel az is szempont volt, hogy csak olyan látnivalók szerepeljenek, amelyek ma is nagyjából ugyanúgy néznek ki, mint akkor, amikor a bírálatot írták róluk.

Szóval direkt erre rímel, ennek egyfajta ellentételezése, alternatív változata. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy ha valaki esetleg végig járná a füzetben említett helyszíneket, vagy csak megnézne néhányat közülük élőben is, akkor ne kelljen nehéz, nagyméretű könyvvel sétálgatnia, hanem könnyen zsebre tudja vágni (a kivitelezésben pedig ezúton is köszönöm Gellér Judit, Koronczi Endre és Puszti Zoltán segítségét).

– Ha jól értem, akkor a Por és sár előbb egy Instagram, illetve weboldalként indult, utána jött maga a fizikai megnyilatkozás, a könyv. Hogyan és mennyi ideig zajlott a kutatás?

– A Por és sár Facebook– és Instagram-oldalként indult 2019 januárjában. A füzet és a honlap pedig egyszerre, egy időben jött ki, az utóbbi az előbbihez készült egyfajta kiegészítésként. A honlapra tettem fel mindazt, amit fontosnak gondoltam, hogy meglegyen mint egyfajta háttérkutatás, de a füzetbe nem fért bele: néhány alapvető információt az épületekről, a kritikusok rövid életrajzát, pár szót az újságokról.

Mikor végre kész lett (2021 november végén), megnéztem, hogy mikor készítettem el az első vázlatot hozzá: 2020 januárjában. Persze, a közel két év során nem folyamatosan ezzel foglalkoztam, jót is tett neki, hogy alkalmanként hetekig ki se nyitottam, mert így mindig friss szemmel tudtam ránézni. Igazán intenzíven 2021-ben dolgoztam vele, volt épület, amihez könnyen találtam idézeteket, más helyszíneknél viszont akár több ezernyi találatot végigböngésztem, mire sikerült találni legalább egyet. Végeredményben a füzetben található 80 idézetből közel 60 nincs és nem is lesz fent az Instagram/Facebook-oldalon.

– Korábban tartottál valós antivárosnéző túrát, lesz még ilyen a jövőben? Illetve milyen további terveid vannak a könyvvel kapcsolatban?

– Igen, már régóta tervezek újabb sétát. Ha minden jól megy, idén tavasszal lesz egy, amiről a Facebook- és Instagram-oldalon lehet majd értesülni. A füzetbe csak egy-egy rövidebb idézet kerülhetett bele, a sétán viszont hosszabb részletek, illetve olyan írások is hallhatóak lesznek majd, amik egyáltalán nem szerepeltek a kiadványban.

Vannak még tervek, a következő kiadvány például már készülőben van. Veszprémben születtem és nőttem fel, úgyhogy vidékiként eddig is igyekeztem legalább annyi vidéki, mint fővárosi posztot megosztani.

A tervek szerint idén fog megjelenni az antiországnéző füzet: megyeszékhelyek utcái és épületei, kastélyok és fürdők, a Balaton és az Alföld, na meg persze por és sár is szerepelnek majd benne.

A füzetet közvetlenül Balázstól, vagy az ISBN könyv+galéria boltban tudjátok beszerezni.

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Bajban van a BKV, rengetegen mondanak fel, és már a menetrendet sem tudják tartani
Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából

Link másolása

A buszsofőrök és trolivezetők soha nem látott ütemben mondanak fel a cégnél, gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények kiszolgálása - értesült a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy először idén májusban, aztán rögtön júniusban is rekordot döntött a járművezetői létszám csökkenése: tavasz végén 48, a nyár első hónapjában 55 sofőr hagyta ott a BKV-t. A csökkenés 2021 óta tapasztalható.

Az elmúlt másfél év alatt eltűnt 300 busz- és trolivezető a cég állományából.

A járművezetők száma mostanra a 2017-es szintre zuhant vissza. Miközben 2021 elején a 2700-at közelítette a munkavállalók száma, ma már 2400-an sem dolgoznak a BKV-nál.

A kialakult helyzetet már az utasok is megérezhetik. Az alacsony létszámot valameddig túlórával, illetve a pihenőnapok elvonásával lehetett ellensúlyozni, de a kieső járművezetők miatt az ígért menetrend már nem teljesíthető hiánytalanul.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy júliustól jelentősen megszaporodtak a személyzeti okokra visszavezethető kimaradások.

Átlagosan napi 50-60 esetben történt meg, hogy a BKV nem tudott járművezetőt biztosítani. Ezek az autóbuszok értelemszerűen kiestek a menetrendből, és a telephelyeken maradnak.

A lap információi szerint a kilépő BKV-s sofőrök háromnegyede öt éven belül hagyta ott a céget, az összes távozó járművezető negyede pedig már egy éven belül felmondott, ami az alacsony béreknek és a járműpark állapotának is köszönhető.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Új Kolodko-szobor Budapesten: Az oroszok már a spájzban vannak
A szobrász videón mutatta meg, hogyan készült az új alkotás, és néhány fotón pedig közelről is megcsodálható az újabb mestermű.

Link másolása

Újabb miniatűr szobrot készített Kolodko Mihály. Ezúttal Budapesten, a Duna partján kell keresni. Annyit elárulunk, hogy a budai oldalon. A pontos helyszín is gyorsan kideríthető a szobrász filmjéből, ha alaposan figyelsz.

Kolodko Mihály egy videón megmutatja azt is, hogyan készült el az újabb miniszobor.

VIDEÓ: Az oroszok már spájzban vannak

És néhány fotón pedig közelről is szemügyre vehető az alkotás, melyhez Kolodko Mihály - ismét csak A Tizedes meg a többiek című filmre utalva - annyit írt:

"Nincs kompót".

A lelkes Kolodko-rajongók pedig megnézhetik azt a pillantot is, amikor a szobrocska elfoglalja helyét:

Bár a fotók és a videók csak nemrégiben kerültek ki a közösségi oldalra, máris többen fotókkal is igazolták, hogy rábukkantak a spájzban keresgélő orosz katonára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Hétfőtől drágább lesz a parkolás Budapesten
A főváros belső részein hatszáz forintot kell majd fizetni óránként, reggel 8 és 22 óra között.

Link másolása

A Fővárosi Közgyűlés még június 29-én döntött arról, hogy a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.

Az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.

Parkolási zónák a fővárosban szeptember 5-től

Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Tűzfalra került Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye Budapesten
Nemcsak a fővárosban, de országosan is egyedülálló, hogy egy híres festmény hiteles reprodukciója kerüljön fel egy tűzfalra. Az alkotók elárulták, hogyan készítették és honnan jött az ötlet.

Link másolása

Az idén 125. tanévét kezdő Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai mostantól a névadó egyik legismertebb alkotásának hatalmas méretű változatát láthatják majd nap, mint nap.

„A léghajó szimbóluma az emberi gondolatok szárnyalásának és a művészi szabadságnak, mely mégsem távolodik el kozmikus magasságokba, hanem az emberiség élettere, a föld közelében marad”

– olvasható Szinyei Merse Anna, a dédnagyapja életét és munkásságát feldolgozó könyvében a művész „talán legeredetibb, hetyke-tréfás”, 1882-ben készült festményéről.

A középiskola vezetősége régóta fontolgatta a belső udvaron lévő óriási tűzfal felület megfestését, dekorálását, amire a kerek évforduló tökéletes alkalmat adott. A VI. kerületi Önkormányzattal folyatott egyeztetések után pedig zöld utat kapott az elképzelés megvalósítása.

A Neopaint csoport festőművészei egyértelmű ajánlása volt a Léghajó megjelenítése. Ezt megelőzően több ötlet is volt arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön fel a falra, de végül az iskola vezetősége teljes egyetértésben döntött a Léghajó mellett.

Óriási kihívás volt a 42x39,3 cm-es festmény megjelenítése egy ekkora felületen, mert az amúgy kisméretű kép számtalan apró részletet tartalmaz, amelyek felnagyítva előkerülnek, illetve Szinyei egyedi ecsetvonásait is ábrázolni kellett úgy, hogy az óriás festmény végül visszaadja a Léghajó valódi hangulatát.

Első ránézésre nem tűnik egy bonyolult alkotásnak, de jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy egy igen aprólékos és teljesen egyedi ábrázolású képről van szó.

Az 500 m2-es falfestmény 2 hét alatt készült el a legnagyobb kánikula közepette, 5 festőművész közreműködésével.

A Neopaint Works csoport tagjai bíznak benne, hogy ez egy jó példa lehet arra vonatkozóan, hogy még több hasonló jellegű alkotás készülhessen országszerte, hiszen egy-egy ilyen falfestmény nemcsak turisztikai látványossággá, de egyfajta kultúrmisszióvá is válhatna.

„Ha tehetnénk, mi csak ilyen képeket festenénk, mert ennek célja és értelme van. Számunkra a legnagyobb dicséret az lenne, ha Szinyei láthatná, és azt mondaná rá: Ez igen, szép munka!”

– mondta el a Neopaint vezetője, Jankovits Barnabás.

A Neopaint Works csoport:

A festőcsoport 17 éves fennállása óta több 10.000 m2 falfelületre készített dekoratív falfestményeket, megteremtve ezzel hazánkban a tűzfalfestészet, a legális köztéri falfestészet kultúráját.

Az olyan monumentális alkotások, mint a Rubik-kocka, a 6:3 - Az Évszázad mérkőzése, a Sissy, Róth Miksa emlékfal, a Nemzet Színészei vagy a Klauzál téren lévő „zöldséges” mára Budapest nevezetességeivé és turisztikai célpontjaikká váltak, számuk meghaladja a 60 darabot. A grafikák témaköreinek megválasztásánál fontos szempont, hogy a vizuális élmény mellett a festménynek legyen tartalma is, hiszen így lesz teljes egy városdíszítő faldekoráció. Tevékenységük tehát nem sorolható be sem a graffiti sem a street art kategóriákba, mert nem saját stílusukat akarják megjeleníteni falfestményeinken, hanem figyelembe véve a felület környezetét, elhelyezkedését alakítják ki koncepcióikat majd legálisan, engedélyezések után valósítják meg terveiket.

Számtalan felkéréseik közül a Léghajó volt a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is, mert egy olyan projektet bíztak rájuk, ami nem mindennapi: egy kivételes festőművész alkotását lemásolni, megjeleníteni nagy kihívás, amihez maximális bizalom szükséges a megrendelők részéről.

A sok száz kisebb-nagyobb munka alatt szerzett tudásnak és gyakorlatnak, valamint az egyedi technikának köszönhetően jóformán bármilyen elképzelést, grafikai tervet meg tudnak valósítani.

A festőcsoport elsődleges célja, hogy minél több minőségi falfestmény készülhessen országszerte köztereken, valamint különböző közintézményekben.

VIDEÓ: A Léghajó készítéséről

Még több információ ITT

Íme egy régebbi alkotásuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk