Koncerttel búcsúzott Bartók
Bartók Béla és felesége az októberi búcsúkoncert után együtt hagyták el Magyarországot 1940-ben. Kettejük közül csak Pásztory Ditta tért haza élve, de csak évek múlva.
A világhírű zeneszerző és zenetudós Bartók huszonkét évvel volt idősebb második feleségénél. Első házassága Ziegler Mártával zátonyra futott, tizennégy évi együttélés után elváltak. Néhány hónappal később, 1923. augusztus 28-án elvette tanítványát, a fiatal Pásztory Editet – vagy ahogy becézték, Dittát.
Illusztráció: Szalai Attila
Ditta egy rimaszombati módos családban született. Szülei nem sajnálták a pénzt arra, hogy lányuk magas fokú műveltségre tehessen szert; különös hangsúlyt fektettek a zenei tanulmányokra, főleg amikor kiderült, hogy Ditta tehetséges zongoristának ígérkezik. Első nyilvános fellépése 1921-22 telén volt Losoncon.
A következő évet a fővárosi Zeneakadémia növendékeként kezdte, itt ismerkedett meg Bartókkal. Egyenesen hozzá kérte magát, a mester pedig egyből a második osztályba vette fel. A kezdetben szakmai kapcsolatból hamarosan szerelmi viszony lett, miután pedig Bartók elvált, semmi akadálya nem volt, hogy összekössék és mindenki előtt felvállalják szerelmüket.
Ditta a továbbiakban otthon folytatta tanulmányait, újdonsült férje növendékeként. Nemcsak a magánéletben, de a szakma nyelvén is kiválóan megértették egymást. Méltó társa volt férjének, aktív figyelemmel kísérte tudományos munkásságát – ezt bizonyítja például, hogy kézírásos megjegyzései több helyen felbukkannak Bartók szintén kézzel írt jegyzeteiben.
1924-ben fiuk született, de az 1927-es év nem sok jót tartogatott Ditta számára. Megbetegedett, szanatóriumban kezelték, de még onnan is támogatta és bátorította férjét. Miután felgyógyult, rövidesen kétzongorás munkába fogtak együtt, lényegében ez fémjelezte közös művészi pályafutásukat.
VIDEÓ: hallgassátok meg közös játékukat
1938-ban már művészpartnerként utazott Bartókkal Svájcba. Ekkor mutatták be először a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című darabot. A premiert a férj így értékelte: „Feleségem játszotta a második zongorát és nagyon jól megállotta a helyét”. Az idill és a közös sikerek azonban nem tartottak sokáig. Az 1938 után történt események hatására a család egyre inkább az emigráció felé hajlott.
A legsúlyosabb érv a menekülésre Ditta zsidó származása volt. Bartók barátjával, Kodállyal közösen eldöntötte, hogy nem asszisztálnak a fajvédő törvények megszületéséhez és alkalmazásához. Egy levelében Bartók így írt erről: „Éppen tegnapelőtt kaptam meg a hírhedt kérdőívet nagyapákról és egyebekről szóló kérdésekkel, továbbá: ’Ön németvérű, fajrokon, vagy nem árja?’. Természetesen ezt a kérdőívet sem én, sem Kodály nem töltjük ki: a mi álláspontunk az, hogy az ilyen kérdezgetések jog- és törvényellenesek.”
Egyébként Kodály felesége, Sándor Emma is zsidó származású volt, és noha a katolikus hitet gyakorolta, 1944-ben neki is bujkálnia kellett. Ezt az időszakot Kodállyal vészelte át egy apácazárdában. Bartókék azonban nem várták meg a végjátékot: 1940-ben az USA-ba emigráltak. Bár Ditta 1946-ban hazaköltözött a Krisztina körútra, férje sosem látta többé Magyarországot: 1945 szeptemberében belehalt leukémiájába.
Ha te is szereted Bartók zenéjét, nyomj egy lájkot!