/multunk/innen-vasaroltak-regen-a-pestiek-mikulas-ajandekokat/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Innen vásároltak régen a pestiek Mikulás-ajándékokat

Postakocsik, Árkád Bazár, Margitsziget és Sportuszoda. Ezekről is láthatsz régi-régi képeket válogatásunkból.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2014. december 08.

Link másolása

hirdetés

Megint fellapoztuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének születésnapi évkönyvét, hogy bepillantsunk a régmúlt pesti embereinek életébe. A Gyűjtemény munkatársai úgy válogatják a fotókat, hogy a budapestiek minden társadalmi osztályát megismerhessük.

A mai kínálatból megtudhatjátok, hogy miben jeleskedett hajós Alfréd az úszáson kívül, elolvashattok egy pékregényt és a postakocsi utazási feltételeit. Kiderül még az is, hogy mi lett a pestiek kedvenc játékáruházából, ahol a legtöbben szerezték be a Mikulás és karácsonyi ajándékokat.

Napról napra Budapest

Az idén száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából a következő száz napon (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemelünk a könyvtár polcairól egy-egy budapesti „ínyencséget” (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tesszük. Bízunk benne, hogy rendhagyó megemlékezésünk értő és kíváncsi szemekre talál.

A „magyar delfin” és uszodája

hirdetés

hajosalfred1949

Hajós Alféd 1949-ben átveszi arany diplomáját a Műegyetem rektorától. Megjelent a „Hungary” c. lap 1955. évi 6. számában.

84 évvel ezelőtt a mai napon adták át a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát a budapesti Margitszigeten. Tervezője a legendás Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold, 1878-1955) volt, aki nem csupán azt mondhatta el magáról, hogy ő hazánk első olimpiai bajnoka (és egyúttal a második is, hiszen az 1896. évi első újkori olimpián, Athénban a 100, és az 1200 méteres gyorsúszószámot is megnyerte, ezzel is rászolgálva a „magyar delfin” becenévre), de az úszás mellett a labdarúgásban is jeleskedett - nem csupán játékosként, de játékvezetőként is, később pedig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedve.

Nem mindennapi sportpályafutása mellett újságíróként is hallatott magáról, továbbá építészmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen, s olyan mesterekkel büszkélkedhetett, mint Alpár Ignác, vagy Lechner Ödön. 1907-ben nyitotta meg saját építészirodáját, és sorra sikerrel vett részt különféle pályázatokon.

sportuszoda_1931

Sportuszoda, 1931.

sportuszoda_1937augusztus

Sportuszoda, 1937.

Így volt ez a Magyar Mérnök- és Építészegylet pályázatával is, amelyet a margitszigeti fedett uszoda megvalósítására írtak ki: Hajós terve nyerte el a bírálók tetszését, így az ő elképzelései alapján épülhetett meg és nyitotta meg kapuit 1930. december 3-án a ma már az ő nevét viselő Nemzeti Sportuszoda. Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy mint építész is majdnem olimpikon lett: az 1924-ben megrendezett szellemi olimpián, Lauber Dezsővel közösen készített stadion tervével második helyezést ért el.)

sportuszoda_földszint

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda földszinti alaprajza. Megjelent a „Tér és forma” c. építőművészeti folyóirat 1931. évi 1. számában.

sportuszoda_emelet

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda emeleti alaprajza. Megjelent a „Tér és forma” c. építőművészeti folyóirat 1931. évi 1. számában.

sportuszoda_uszocsarnok

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda úszócsarnoka. Megjelent a „Tér és forma” c. építőművészeti folyóirat 1931. évi 1. számában.

hajosalfred1924

Hajós Alfréd stadionterve díjat nyert a szellemi olimpián 1924-ben, Párizsban. Megjelent a „Hungary” c. lap 1955. évi 6. számában.

A Hajós által megálmodott fedett uszoda az elmúlt évek során többször is bővült (pl. külső medencékkel és a műugró-létesítménnyel), utoljára 2006-ban, a Budapesten megrendezett úszó EB kapcsán gyarapodott újabb 50 és 25 méteres külső medencékkel, műugró fallal és további lelátókkal (az új létesítmény a "Széchy Tamás uszoda" nevet kapta).

Az intézmény a világ élvonalába tartozó magyar úszó- és vízilabdasport egyik fellegvára, számos bajnokunk nevelkedett és nevelkedik napjainkban is a falai között (vagy inkább a vizében), vizes sportjaink nagyjainak mind a mai napig ez az uszoda a "második otthona".

„… várhatsz rám kedvesem, postakocsin érkezem…”

Két korszak határán váltottuk meg jegyünket Eperjesről Pestre, amikor még delizsánszok, személyszállító postakocsik szállították az utasokat, a leveleket, s egyéb küldeményeket az ország települései között. A XVIII. század közepétől menetrendszerszerűen közlekedő postakocsi járatokkal el lehetett jutni például Budáról Bécsbe, Pozsonyba esetleg Temesváron át Nagyszebenbe.

Közel egy évszázadon át ezek a gyorskocsik biztosították az utazás lehetőségét az emberek számára. Szerepüket az 1836. évi XXV.tc, a vasúti törvény elfogadása után meginduló vasútépítés fokozatosan háttérbe szorította.

postakocsi1

postakocsi2

postakocsi3

1846. július 15-én nyitották meg a Pest és Vác közötti vasútvonalat, s ezt a napot tartjuk a magyarországi vasúti közlekedés kezdetének. Az utazás gyorsabbá, kényelmesebbé, s nem utolsó sorban biztonságosabbá vált a közönség számára.

Pékregény

Özvegy Somorjainé hajnalban kelt, hosszan sóhajtozott, férjére gondolt, kiről semmit nem tudott, pedig a háborúnak már három éve vége. Eltűntnek nyilvánították, de ő még reménykedett. Szerencsére Laci segéd megmaradt, nélküle semmire sem menne. Mire leért a pékségbe, a kemence már jó forró volt, a segédúr sűrűn törülgette izzadó homlokát, miközben vigyorogva üdvözölte.

Töltött neki is a fekete maláta kávéból, majd munkához láttak. Hamarosan a parázs melege, a sülő kenyér illata és az emberi izzadtság erőteljes keveréke töltötte be a műhelyt. Mire kivilágosodott, készen voltak a hajnali sütéssel: a kész kenyerek, kiflik, zsömlék gőzölögve pihentek a hosszú asztalon. Hat órakor Laci felkapta a kiflikkel megrakott kosarat, és átszaladt vele a szemközti étkezdébe.

pekregeny

Megjött a Mikulás!

A városi Mikulások (apák és nagypapák) hajdanában, úgy száz évvel ezelőtt, Pesten az Árkád Bazárba jártak, hogy puttonyukat teletömjék mindenféle jóval, babával, hintalóval, szánkóval, mackóval.

A Vágó László és József által tervezett, s 1909-ben megnyílt gyönyörű, szecessziós épület Európa egyik legnagyobb játékáruháza volt. Valóságos „földi paradicsom” a gyermekek számára.

Később a beat zene paradicsoma lett. Az 1970-es években itt működött az azóta már kultikus helynek számító Metró Klub.

arkad1

arkad2

arkad3

Ha tetszettek a történetek, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk