/multunk/igy-valtak-nagy-divatta-az-ujevi-udvozletek/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Így váltak nagy divattá az újévi üdvözletek

A 19. században a polgárság az újesztendő ünneplésének gazdag és szabályozott szertartásrendjét alakította ki, melyet egyre többen utánoztak.

Link másolása

hirdetés

"Mindennemű gratulációk között, melyeknek oly nagy bővében vagyunk, a legelterjedtebb, legáltalánosabb az újévi, mely már valóságos társadalmi nyűggé változott. Nem említve azt a sok ajándékot, melyet e napon különösen a fővárosban szét kell osztani, a társaságban élő ember ilyenkor százával küldi szét az idvezlő iratokat; orvosok, ügyvédek, kereskedők külön nyomtatnak névjegyeket e célra. Nálunk maga a miniszterelnök küzd e kegyeletes, de túlhajtása által terhes formalitás ellen, de még mindig kevés sikerrel, s csaknem bizonyos, hogy az újévi üdvözletek nagyon soká fennmaradnak még" - panaszkodott a Vasárnapi Ujság tárcaírója százharminc éve a fáradságos és jelentékeny kiadással járó szokás miatt.

ujev1

Vasárnapi Ujság,1904

Mindennapok története

Hogyan laktak az emberek korábban? Hogyan öltözködtek és mivel táplálkoztak? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Banális kérdések, amelyeket a történészek sokáig nem tartottak méltónak a tudomány komolyságához. Pedig a hétköznapok történetét kutatva saját életvilágunk gyökereire csodálkozhatunk rá Fónagy Zoltán segítségével.

hirdetés

Időről időre portálunkon is találkozhattok a fenti kérdésekre talált válaszokkal.

Az újévi köszöntés rituáléja

"Minden rétegben divattá lett az üdvözölgetés e napon inkább, mint névnapokon, ünnepnapokon, május elsején vagy bármely más nevezetes évfordulón".

Nem veszítette el ugyan egészen az ünnep azt a hagyományos szerepét sem, hogy alkalmat adjon a családi-rokoni kapcsolatok felelevenítésére és ápolására, de a modern nagyvárosban az egyéb - üzleti, hivatali, politikai - nexusok erősítése került a középpontba. Az újévi rituálé egyik legjellemzőbb elemévé az alá-fölérendeltségi viszonyban állók tisztelgései váltak.

ujev2

Vasárnapi Ujság, 1914

ujev3

Ma nem komoly, nem zord senki,

Boldogságod fújja, zengi

Ma mindenki

S gratulál

[…]

Nincs ki zsebed ma megmenti

Száj nem nyílik ma ingyen ki,

Ma mindenki

Gratulál - és kalkulál

Vasárnapi Ujság, 1904

A tisztelgő látogatások skálája a miniszterelnököt és a házelnököt felköszöntő képviselők küldöttségeitől a főnökeiket meglátogató hivatalnokokon keresztül a számtalan egyesületi elnök előtti "udvarlásig" terjedt.

A különböző rendű-rangú vezetők előtti újévi tisztelgésekkel tulajdonképpen évszázados hagyományokat folytattak a polgári korszakban. Már Galeotto Marzio megörökítette, hogyan fogadta Mátyás király újesztendő napján a nála tisztelgő budai céheket.

A céhlevelek 1848-ig szokásszerűen rögzítették, hogy ezen a napon a céh köteles ajándékot adni a városbírónak és a szenátoroknak. A budai magisztrátus viszont 1703-ban határozatban tiltotta meg a városi szolgáknak, hogy a tanácsurakat "végigsarcolják" újévi üdvözleteikkel - helyette közpénzből kaptak újévi prémiumot.

Költséges évkezdet

Még szélesebb kört érintettek a patrónus-kliens típusú látogatások. Ezen a napon a közép- és felső osztályhoz tartozókat felkeresték mindazok, akik rendszeresen vagy alkalmilag személyes jellegű szolgálatokat teljesítettek körülöttük, s akiknek ilyenkor borravalóval illett viszonozni a jókívánságokat.

ujev4

Újévi üdvözlőlap 1880-ból a gyulai Ladics-család hagyatékából

"Mindjárt korán reggel mélabúsan, de határozott hangon szólal meg a csengő, s egymás után előkerülnek, akik minden áron boldog új évet akarnak kívánni. ... Sorra jönnek a levélhordó, a borbélylegény, a hordár, akit az év folytán egyszer küldtünk valahová, a pincér, aki mindig pontosan megkapta a maga borravalóját. Tehát nem csoda, ha most csordultig tele a szíve jókívánsággal. Nem marad el az újságkihordó asszony sem, aki nagyobb hatás okáért kis gyerekét is magával hozza, habár talán csak ez alkalomra is kérte kölcsön a szomszédtól.

A suszterinas, kéményseprő, természetes, hogy szintén megjelennek. De beállít a házi főhatalmasság: a házmester is, akinek egész évben szigorú ábrázatát most csudálatos nyájasság lepi el. Jön aztán még utána egy sereg alak, akikről most tudjuk meg először, hogy egyáltalában léteznek e világon. ..."

ujev5

Újévi üdvözlet, 1899

ujev6

Hivatalszolgák üdvözlete a 20. század elejéről

Néhol még más meglepetés is készül: az előzékeny női szabó most rukkol elő takaros számlájával, melyről eddig a jámbor férjnek fogalma sem volt. Az asszonyka kedvesen, békéltetőleg mosolyog, hiszen öröm napja, új esztendő van most, amit különösen a szabó másik kezében szorongatott cifra üdvözlőkártya is bizonyít. Éppen most vette a kártyát útközben a sarki kofánál, aki ez idő szerint gyümölcs helyett ilyesmiket árul. A Vasárnapi Ujság - nyilván főleg felköszöntöttként érintett - újságírója 1904-ben ironizált így a "járandóságukért" jelentkező kisembereken.

Az újévi üdvözlőlap divatja

Az ünnep fontos kelléke volt az újévi üdvözlőkártya. Ez Nyugat-Európában szinte egyidős volt Gutenberg találmányával, s kezdettől valami rajzot is nyomtattak rá. A lapok eleinte leginkább a kisded Jézust ábrázolták, többnyire az új pályáját kezdő évet jelképező felröppenő galambbal. Később már csak közvetetten tartalmaztak bibliai vagy mitológiai utalásokat, ugyanakkor rendes tartozékká váltak a - többnyire helyi rímfaragók által összeszerkesztett - üdvözlő versek, esetleg szállóigévé vált mottószerű idézetek. A versezetbe csak az üdvözlendő nevét kellett beírni az üresen hagyott helyre.

Magyarországon a német nyelvterületről terjedt el a szokás: a 19. század elején, újév környékén Pest-Budán már tömegével árulták az ilyen lapokat. Már 1800 körüli útleírások is megemlékeznek a pesti kávéházban kalendáriumos újévi köszöntőt átnyújtó, s ezért borravalót váró pincérről. Az előkelők az üdvözletek anyagával (selyem) vagy a színes képekkel igyekeztek megkülönböztetni lapjaikat a közönséges halandókétól. A 19. század vége felé már igen elterjedt, hogy a felső- és középosztálybeliek névjegyüket küldték el újévi üdvözletként.

ujev7

Vasárnapi Ujság, 1904

A 19. század nyomtatott újévi köszöntői tükrözték Pest-Buda társadalmi változásait is. A modernizáció és az urbanizáció eredményeként megjelenő új szakmák művelői (pl. lámpagyújtogatók, gázóra-leolvasók, távirat-kézbesítők) is megalkották a maguk verses-képes üdvözleteit.

Leolvashatók az alkalmi lapocskákról a főváros magyarosodásának nyomai is. A versezetek eleinte kizárólag német nyelven készültek, az 1830-as évektől azonban megjelentek a magyar rigmusok, bár még évtizedekig jellemző maradt a kétnyelvűség. A Honművész című lap 1837 elején örömmel tudatta, hogy "új esztendei köszöntő jegyek magyar felírással és csinosan festett allegóriai képekkel készültek Pesten e folyó évre Engelmann képnyomtató úr műhelyében nyomtatva".

"Ma mindenki gratulál és kalkulál" - Újévköszöntők a boldog békeidőkben

Milyennek látta a pestieket Mikszáth Kálmán újév napján?

Mit kapott a városkapitány és felesége a pesti kávésok céhétől újévre?

Mit várt az újévtől a szervezett munkások lapja 1889-ben?

Mi volt a vélemény az újévi üdvözlőlapokról a nyomdászok lapjának újságírója?

Ha a fenti kérdésekre szeretnéd tudni a választ, olvasd el a TELJES CIKKET!

Oszd meg barátaiddal is, ha tetszett a cikk!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk