/multunk/igaz-e-a-vastuskos-haz-legendaja/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Igaz-e a Vastuskós ház legendája?

A győri Vasfába állítólag még vándorló céhlegények verték be a szögeket. Utánajártunk, igaz-e?
Link másolása

hirdetés

A győri Széchenyi tér azon kevés barokk városmagok egyike, amely épségben maradt meg Magyarországon. Az apátúr háza mellett, a négyes szám alatt álló épületet Vastuskós háznak nevezik.

4

2

A Vastuskós ház. Fotó: wikipédia

hirdetés

A kétemeletes barokk épület keskeny homlokzatával néz a térre. A ház, amelynek sarkán hengeres zárterkély látható, a 17. században még egyemeletes volt. Általában a városbírók tulajdonában állt a ház. Az egyik bíró, Gindl Orbán építtette rá a kissé alacsonyabb második emeletet az 1600-as évek végén. Ennek a háznak a sarkához láncolva egy vastuskó áll, egy a főbb ágaitól megszabadított fa, amelyet vasszögekkel vertek ki.

5

Vasfa. Fotó: blog.xfree

Természetesen a győrieket mindig is foglalkoztatta különleges, szögekkel kivert fájuk eredete. Így aztán - ahogyan az lenni szokott - egy legenda is szárnyra kapott.

A Vasfa legendája

A győri legenda szerint egykor egy fa állt itt, és a városon átutazó vándorló céhlegények ennél a fánál találkoztak, itt osztották meg élményeiket, beszélték meg tapasztalataikat, és hogy emléket állítsanak maguknak, bevertek egy szöget a fába – tartósabb volt, mint a falfirka.

A legényeknek ugyanis nem volt elegendő, hogy megtanulták szakmájuk mesterfogásait, elkészítették a mestermunkájukat, még nem voltak kész emberek. Ahhoz, hogy saját műhelyt nyithassanak, az iparosokat tömörítő céhek megkövetelték tőlük, hogy külföldön is tanuljanak. Fogni kellett a vándorbotot, a tarisznyát, útra kellett kelniük. El kellett szegődniük egy külhoni mesterhez, el kellett lesniük a fogásait, hogy minél megbízhatóbb tudással térhessenek haza, biztos lábakon álljon vállalkozásuk. A város emlékezete szerint ezeknek a vándorlásoknak az emlékét őrzi a vasfa.

9

Vastuskós ház 1940-ben. Fotó: fortepan

10

Vastuskós ház 1965-ben. Fotó: fortepan

Utánajártunk, igaz-e a legenda. A valóság azonban sajnos prózaibb a mítosznál. Több Győrrel foglalkozó honlapon is az olvasható, hogy a szögek nem az idelátogató vándorlegényektől származnak.

A vasszögekkel kivert tuskót csupán a „Vastuskóhoz” címzett kereskedés tulajdonosa készíttette hírverés céljából: 1833-ban Zittrisch Mátyás vette meg a tér négyes számú házát, és fűszerüzletet nyitott a földszinten, üzleti cégérnek pedig a ház sarkához vastuskót állított a bécsi Stock im Eisen mintájára.

6

Bécsi Stock im Eisen 1895-ben. Fotó: wikipédia

7

Bécsi Stock im Eisen Vasfája védőbúra mögött

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Bécsi Stock im Eisen Vasfája közelről. Fotó: wikipédia

Ha ellátogattok Győrbe a Vastuskós házhoz, akkor nem csak a legendás Vasfát csodálhatjátok meg. Az épületben láthatjátok a Patkó Imre-gyűjteményt, 20. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotásokat, valamint a 16-20. századi afrikai, óceániai kultúrák és természeti népek művészeti gyűjteményét is.

Ha érdekes volt a történet, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés

Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk