MÚLT
A Rovatból

Hogyan érkezett meg a hamburger Magyarországra?

Sokan azonnal rávágják: puffancsban és csalamádéval. De ennél jóval színesebb a történet.

Link másolása

Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

1. A hamburger feltűnik a színen

Már túl volt világhódító útján, mire a ’80-as évek elejére megérkezett Magyarországra a hamburger, a ’80-as évek nyugati világának egyik első hírnöke. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem az Egyesült Államokban találták fel, bár valóban ott haraptak rá a leginkább, és emiatt onnan indultak az első gyorsétteremláncok is.

Hogyan született meg az első hamburger?

A legenda szerint a hamburger húspogácsát egy a Római Birodalom idején élő római étterem-tulajdonos találta fel. A középkorban aztán a tatárok terjesztették el a nyers, vagdalt, fűszerezett hús (mai tatárbifsztek) fogyasztását, ami a német kereskedővárosokba, innen pedig más európai városokba is eljutott.

De még hiányzott a húspogácsát körbeölelő szendvics ötlete!

Meglepő módon ezt a szendvicset John Montagu, Sandwich grófja fedezte fel, aki kenyerek közé tett húst. Ez a megoldás aztán elképesztően népszerű lett Németországban és Ausztriában, ahol zsemléket használtak erre a célra. A 19. századi nagy kivándorlási hullámmal együtt a zsemlés hús is átutazott az újvilágba, és mivel Hamburg volt a kivándorlók legforgalmasabb kikötője, neve összeforrt a városéval.

Nézze meg ezen az 1903-ban készült filmen, hogyan érkeznek meg a kivándorlók a kikötőbe. Itt pedig a halpiac forgatagába tekinthet bele ugyanabben az évben!

1938. Hamburgeres stand Lousianában. Fotó forrása itt.

Eközben nálunk. A gyorsétteremek elődje: Csirke Grill a Rákóczi út 5. szám alatt 1960-ban. Forrás: Fortepan/Bauer Sándor

2. Magyaros hamburger: csak csalamádéval!

A körúti kapualjakban, a ligetben, a parkok szélén megszaporodtak a hamburgeres, hot-dog-os pavilonok, bódék, mozgó kiszolgáló egységek. A bisztrókban, önkiszolgáló éttermekben persze már a hatvanas évektől reneszánszukat élték a grill ételek, a frissen sült kolbászok, lángosok és palacsinták.

A vendéglátók villámgyorsan reagáltak a helyi igényekre, fél év leforgása alatt kiépült az első kezdetleges magyarországi street food hálózat, amelyekben az alap-hamburger a puha puffancs buciba rejtett húspogácsás, hagymás, mustáros, csalamádés burger volt - utóbbi egyébként azóta sem ment ki a divatból, gondoljunk csak a gyros erőspistás-csalamádés változatára.

Íme a Pest Megyei vendéglátóipari vállalat mozgó vendéglátó egységei: egytálételt a lakókocsiban, hot-dogot, hamburgert és virslit a napernyős pultban készítettek. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Hamburgi darált hús + só + hagyma + marhatenyésztés = közkedvelt vásári szendvics

New Yorkban már a 19. század második felében megjelent tehát a hamburg steaknek nevezett étel, amit sóztak, füstöltek és hagymával, valamint kenyérrel szolgáltak fel. A marhatenyésztés növekedése csökkentette a hús árát, így a kenyérbe csomagolt steak a vásárok kedvelt étele lett, azzal a plusz fejlesztéssel, hogy a könnyebb hordozhatóság érdekében elkezdték lapítani a húsgolyókat és zsemlébe rakták őket.

Legendásak voltak a Rákóczi úti büfépavilonok, ahol állítólag már 1983-ban árultak Big Mac néven emeletes hamburgert. Fotó: Varga László. Kép forrása: Gerő András-Pető Iván: Befejezetlen szocializmus. Képek a Kádár-korszakból. (1985.)

3. Az első gyorsétterem Magyarországon: megnyílt a City Grill!

A nyolcvanas évek elején aztán egy olyan éttermi lánc jött létre, ami nagy tömegek gyors és olcsó kiszolgálására volt hivatott, korszerű körülmények között: ez volt a City Grill.

És hogy mi kellett ehhez? Egységes választék, egységes árak és egységes berendezés. Bármennyire is hihetetlennek tűnik napjainkban, annak idején ez az elgondolás vonzó volt az embereknek, mert garantálta a termékek és a helyszín tisztaságát. Az egyentermékek és egyenruhák nem riasztóan, éppen ellenkezőleg, csábítóan hatottak.

„A kínálatnak azért kell egységesnek lennie, hogy a vendég mindig a megszokott ízeket kapja, és biztos lehessen benne, hogy azt a néhány féle ételt bármikor megveheti. Ezért a hamburgert, a kolbászt gyárilag készítik, az üzletben csak kisütik, csakúgy a rétest felmelegítik" - szólt a gyorséttermi javallat.

VIDEÓ: City Grill Flipper Öcsivel

VIDEÓ: Hamburgeeer...

"Budapesten, a Pozsonyi út és a Szent István körút sarkán már folyik az üzletlánc első egységének építkezése. Várható tehát, hogy az év végére megnyílik az első City Grill gyorsétterem" - számolt be 1983-ban az Esti Hírlap.

A cityburger volt a klasszikus amerikai hamburger magyar ízesítésű változata. Összesen négy féle hamburger közül lehetett választani: marhahúsból, sertéshúsból, sajtszelettel vagy anélkül - a nyitás idején egységesen 16 forintba kerültek. Mindezen túl, figyelemmel a hazai szokásokra, kapható volt kétféle sült kolbász és egy új ízesítésű hot-dog is. Desszertnek pedig rétest szervíroztak.

A hagyományos és az újonnan kreált ételeket, továbbá az üdítőket is - külföldi mintára - eldobható csomagolásban nyújtják majd át a vendégeknek - adták hírül az akkori lapok, és ez az egyszer használhatóság ténye szintén különlegessé tette ezeket az étkezdéket.

4. Emlékeznek még a Paprikára?

A City Grill sikerén felbuzdulva - a leiratok szerint ekkora már mintegy évi 54 milliós bevételt és 1,5 milliós forgalmat realizált - létrehozták a Paprika önkiszolgáló étteremhálózatot, ami magyaros gyorsétterem volt amerikai stílusban. Hatfajta főétel, négyféle köret, ötféle ízesítésű palacsinta közül választhattak a betérők, így volt babgulyás, lecsó, marhapörkölt tarhonyával.

„Halk zeneszó, hangulatos belső térkialakítás, kulturált környezet; piros muskátli az ablakokban, paprikafüzérek a falon; paprikaembléma a piros szoknyás, csinos, fiatal kiszolgálólányok fehér blúzán, fejüket diszítö pártáján, a poharakon, szalvétákon. Új színfolttal gazdagodott a közelmúltban a főváros" - harangozta be a nyitást a Népszava 1987-ben.

1988-tól aztán nem volt megállás, megnyitottak az első amerikai gyorséttermi láncok is, a vonzerő kikerülhetetlen volt. Az újfajta étkezési kultúra, kísérőajándékkal ellátott menük és napi akciók a mindennapok részei lettek, és ezzel együtt szép lassan elvesztették varázsukat is. Olyannyira, hogy most, amikor ezeket a sorokat írom, inkább gondolok nosztalgiával a Paprikás időszakra, mint a rövid élvezetet nyújtó sültkrumpli-hamburger-shake korszakra.

5. Kézműves hamburgerek és burgerek renszánsza, avagy a streetfood hódító útja

Szerencsére nagyot fordult a kulináris világ az elmúlt évtizedben! Az a sztereotípia, hogy a „hamburger egészségtelen" eltűnni látszik. Sőt! A kézműves burgereket készítő bisztrók kifejezetten figyelnek a burgerekbe kerülő hús minőségére csakúgy, mint a köret alapanyagaira. Mára az igényes burgerkészítők nemcsak kacérkodnak a gourmet gasztronómiával, hanem egy az egyben megvalósítják.

Hiszen nem csak húspogácsa kerülhet a szendvicsekbe; a lazactól kezdve a csirkemellen át a kéksajtos különlegességig bármit elbírnak a burgerek. Nem csoda, ha sokan vagyunk úgy - köztük magam is -, hogy bizonyos időszakokban "burgerfüggők" leszünk. Viszont csak tökéletesen finom húsokat, egészségesre sütött sültkrumpli hasábokat, roppanósan friss vagy éppen ízletesre párolt zöldségeket tudok elfogyasztani.

VIDEÓ: Nézzenek bele az alábbi videóba! Idei válogatás, garantáltan addiktív!

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET: