Valamit találtak a Kossuth tér alatt
Kevesen tudják, de a Kossuth tér helyén valamikor kutak álltak, amelyek a főváros vízellátását biztosították. Akkoriban még Tömő térnek nevezték a területet, és a parlament építésekor csakugyan az egyik legelső feladat a rengeteg kút betömése volt. A legtöbb kút fölé aztán két méter vastag alapot húztak, hogy szilárdan álljon a fölé felépített országház.
A zseniális Steindl Imre akkoriban egyedülálló fűtő- és hűtőrendszert tervezett. Míg a fűtést egy pár háznyival odébb felépített kazánházzal oldották meg, a hűtéshez egy alagútrendszert és két szökőkutat építettek, nagyjából oda, ahol egészen mostanáig a Rákóczi-szobor, illetve a Kossuth-szoborcsoport állt. A párás levegő a szökőkutak túlfolyóján keresztül áramlott be az alagútrendszerbe, majd 80 métert tett meg a föld alatt, mielőtt elérte a parlamentet. Ezalatt tovább csökkent a hőmérséklete.
A kép jobb oldalán láthatjátok az egyik hajdani szökőkutat:
A másik szökőkút:

Forrás: Tumpek Zoltán magángyűjteménye, A nemzet főtere oldal
Az országház alatt sejtelmesen kanyargó, íves, téglaburkolatú alagútrendszerben folytatódott a levegő útja. A „légutcák” mellékágakra bomlottak, és bevezették a levegőt az épület minden részébe. Ha épp fűtésre volt szükség, akkor az ülésterem alatti keverőtérben összeeresztették a csövön érkező meleg gőzzel, ami azután a padló szellőzőrésein, bronz, sárgaréz vagy öntöttvas rácsokon át jutott be az országház tereibe.
Az elhasznált levegő a csillároknál áramlott vissza a fűtő-hűtő rendszerbe, majd az útja ismét a pincerendszerbe vezetett, hogy azután egy hatalmas méretű aknán keresztül eltávozzon a Duna felőli oldalon.
1927-ben aztán átalakították a Kossuth teret, és lerövidítették az alagútrendszert. A két szökőkút helyett egy-egy kovácsoltvas díszfélgömbbel és vasráccsal fedett kutat építettek, jóval közelebb a parlamenthez. Ide csöveken vezették a vizet, és ezen a könnyű vízfüggönyön keresztül lélegzett az épület. A módszert ma is használják, sőt, a forró nyári napokon jeget tesznek be ide, hogy kellemes hűvös levegő árassza el az épületet. A légáramlás még ma is olyan erős a föld alatt, hogy odabent tisztán érezni, ha a Kossuth téren füvet nyírnak.
VIDEÓ: a Fókusz az alagútban forgatott
Az eredeti szökőkutakat tehát 90 éve elbontották, és ezalatt szinte mindenki elfelejtkezett róla, hogy valaha is léteztek. A Kossuth tér mostani átépítésekor azonban keresni kezdték, hol lehetnek a kútház maradványai.
És amint arról elsőként az Urbanista blog beszámolt, sikerült is megtalálniuk a 13 méter átmérőjű, 6 méter mély, téglával kirakott építményt, amely mögött ott húzódnak az alagútrendszer maradványai is, amit a másik oldalon egy vasajtó választ el a még ma is használt szellőzőrendszertől.
A képen látható boltívek tartották a szökőkút medencéjét. A szemben lévő íves fal mögött van a parlament felé vezető alagút. A kútház közepén oszlop állt, ami a fotón középen látható nagy zárókőben végződött.
Nézzétek a képeket:
Forrás: Wachsler Tamás Flickr oldala
A Kossuth tér átépítéséért felelős Wachsler Tamás azt mondja, szeretnék a kútházat megőrizni. "Legvalószínűbb, hogy födém kerül fölé, és az alagúttól elválasztó falat fogjuk megnyitni. Mivel az alagút az elfogadott tervek szerint a tér felől közvetlen lejáratot kap, ez a tér is megközelíthető lesz. Kőtárnak, és a Parlament építéstörténeti kiállításának ad majd otthont, többek között a homlokzatról lekerült figurákat lehet majd itt megtekinteni." -írja Flickr-oldalán.
Ha mindezt érdekesnek találod, nyomj egy lájkot!