/multunk/felesege-vegezte-ki-a-putnoki-farkasembert-legendas-lenyek-nyomaban-magyarorszagon/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Felesége végezte ki a putnoki farkasembert - legendás lények nyomában Magyarországon

A történet egy rossz házassággal indul, de nem olyan átváltozással fejeződik be, ahogyan az rendszerint megesik. A mátranováki fanyűvő viszont tényleg egy jeti, vagy csak a helyi Gyula bácsi riogatja a környéket?

Link másolása

hirdetés

Minden valamirevaló népnek vannak saját legendás lényei: nekünk ugyan nem egy Loch Ness-i szörny jutott, de azért akad néhány izgalmas hazai história.

A putnoki farkasember

Borsodban, a Sajó partján fekvő Putnokon kering egy régi történet egy vadállatról, amely rettegésben tartotta a környéket. Ez a történet egy rossz házassággal indul, de nem olyan átváltozással fejeződik be, ahogyan az rendszerint megesik: itt nem a feleségből lett házisárkány, hanem a férjből vált farkas. No de ne szaladjunk ennyire előre: az asszony naponta tűrte a megalázó bánásmódot, amikor egyszer a közeli mezőn pásztorként dolgozó urának vitt ebédet. Ekkor egy hatalmas, szőrös vadállat támadta meg a nőt, akit nem olyan fából faragtak, hogy sírva hazaszaladt volna, hanem dacosan folytatta tovább – megtépázott szoknyával, véresen is – az útját.

Odaérve meglátta, hogy a férje egy fa alatt bóbiskol, ezért gyorsan felverte, hogy segítséget kérjen tőle. Ekkor pillantotta meg, hogy a férje szájában az ő szoknyájából hiányzó ruhafoszlány lóg ki.

A sokkot kapott asszony gyorsan kapcsolt, és megelőzve egy nagyobb tragédiát, egy pillanat alatt meggyilkolta hites urát, mielőtt az felébredt volna. Az egyik verzió szerint bicskával metszette át a torkát, egy másik változatban pedig egy nagy kővel zúzta be párja fejét.

A mészárlást követő események azonban minden leírásban egybevágnak: a nő kövekkel takarta be a holttestet, és hazatérve minden falubélinek elmesélte a férjéből lett farkasember tanmeséjét, hozzátéve, hogy mindenki tegyen rá még egy követ a biztonság kedvéért, aki arra jár.

Máig kering az a legenda, hogy aki nem így tesz, azt megkísérti a putnoki farkasember, akinek a sírja is megtalálható néhány kilométerrel odébb, Pásztorhányás fedőnéven. Egy idő után már több kőrakás is felhalmozódott a környéken, úgyhogy turistaként nehéz kitalálni, melyik lehetett az első. A monda olyannyira sziklaszilárdan tartja magát, hogy 2009-ben Kónya István művésztanár elkészítette a farkasember szobrát bronzból ivókút tetejére, oldalán a történet rövid elírásával.

hirdetés

A sztori időtlenségéhez mondjuk hozzátett Tompa Mihály: Szakálas farkas című, 1846-os elmesélő verse is, amelyben részletesen kifejti az eseményeket. Íme egy vérfagyasztó részlet belőle:

„A nő magához térve lassan,

Szivében ilyen gondolat van:

- Gonosz, mindig irtóztam tőled,

De olyat mégsem gondolék,

Hogy szakálas farkas vagy, s véled

Cimborálnak a feketék!

Várj, csak várj!... és saját késével,

A férj nyakát gégén metszé el.”

Akit felcsigázott a farkasember legendája, és maga is tenne egy követ a sírra, könnyedén beiktathatja a programot egy kirándulásba. Arrafelé vezet át ugyanis – Bódvaszilas és Putnok között – az Országos Kéktúra 24-es útvonala.

A mátranováki fanyűvő

A mindössze 1600 lelket számláló Mátranovák rászolgált arra, hogy észrevegyék a térképen: itt észlelték sorozatosan a magyar jetit, azaz a Mátra fanyűvőjének keresztelt lényt. A legenda szerint egy nagyjából két méteres, fehér szőrű majomemberről van szó, aki a fák közt él, és vékony karjaival szedi áldozatait. Vagy legalábbis riogatja őket éjszaka mindaddig, amíg egy zseblámpa fénye el nem riasztja.

Az észlelések a ’80-as években kezdődtek a bányászok körében, aztán 1998-ban egy egész iskolai csoport látta a közelben, három évvel később pedig éjszakai táborozók látták meg egy fán, ahonnan leugrott és elszaladt, amint rávetődött a zseblámpa fénye. Utána pár év csend következett, de 2007-ben egy herédi kukoricás mellett tűnt fel, és a rá következő évben is arrafelé hallották, sőt, egy félig elfogyasztott emlős tetemet is találtak egy fa tetején.

Egy mátranováki férfi állítása szerint négyszer is találkozott a fanyűvővel, sőt, kutyája le is teperte, így közelről is szemügyre vehette csapzott és hiányos, szürkésfehér szőrzetét, hosszú végtagjait, valamint sötét, szőrtelen arcát. 2008-ban viszont úgy tűnik, Pécel felé vette az irányt, mert abban az évben ott figyeltek fel rá, illetve még 2011-ben is ott látta a jetiszerű teremtményt egy sátrazó csoport egy fasor végén, ekkor is az erős fény riasztotta el.

A mítosz slusszpoénja, hogy amikor az egyik legnépszerűbb kereskedelmi tévéműsorban riportot készítettek a kriptozoológiával, azaz titokzatos lényekkel foglalkozó blog szerzőjével, a kamerák kereszttüzében az derült ki, hogy egyesek szerint a fanyűvő nem más, mint az ott élő megbecsült fafaragó, Gyula bácsi.

Egy meginterjúvolt helybéli arra a kérdésre, hogy ismeri-e a fanyűvőt, nemes egyszerűséggel közölte, hogy igen, hiszen „itt lakik az utcában”. Miután kinevették és továbbálltak, egy másik megszólított is hasonlóan reagált, hozzátéve, hogy elvezeti a riportert Gyula bácsihoz. Aki egy betegség miatt valóban görnyedten jár, ősz szakálla van, magas, vékony és fák közt járkál, hiszen abból él. Azonban a kézenfekvő megoldás nem magyarázza meg azt, hogy hogyan ugrálna a fákon és futna éjszaka. Hacsak nincs benne is egy kis putnoki vér…

Források: Farkasember, Tompa-vers, félelmetes helyek, a magyar jeti, a fanyűvő.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk