?> /multunk/ez-volt-petofi-sandor-utolso-lakhelye/ Ez volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye | szmo.hu
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Ez volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye

A Rákóczi út 12. szám alatt álló házban lévő lakást Petőfi 1849. július 3-án hagyta el. Örökre.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2015. szeptember 15.


Link másolása

hirdetés

Nemrég huszonöt kartonokra ragasztott, kisméretű fényképet vásárolt a Budapest gyűjtemény. Az akkurátusan feliratozott, itt-ott megrendült megjegyzésekkel is kísért amatőr fotók Petőfi utolsó pesti lakhelyét, a Rákóczi és a Síp utca sarkán egykor állott Marczibányi-házat mutatják. 1936-ban készültek, többségük néhány héttel a ház lebontása előtt, néhány pedig a munkálatok megindulása után.

Vélhetően Vasberényi Géza (1894-1981) könyvtáros, helytörténész felvételei, aki a húszas évektől kezdve gyűjtötte a költő emlékéhez kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat. Nevezetes Petőfi-relikviagyűjteményét haláláig dunavecsei házában őrizte, mely maga is emlékhely volt: az ifjú poéta 1844-ben ennek egyik szobájában vett kvártélyt magának, és – ahogy a ház későbbi gazdája egy tévériportban fogalmazott – „egy kedves, szép nyarat töltött szerelemmel fűszerezve”. A Petőfi-kutató hagyatékát az örökösök eladták, szétszóródott. Egy részét az Ecseriről mentette meg súlyos pénzekért egy magángyűjtő, 2012-ben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum is vásárolt néhány darabot az értékes tárgyakból.

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.

Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..

hirdetés

A Marczibányi-házban Petőfi először 1845-ben vett szállást, barátjánál, Egressy Gábornál. A Nemzeti Színház jeles színésze ekkor és itt készíthette róla azt a dagerrotípiát, amit ma a költőről fennmaradt egyetlen hiteles fényképként ismerünk. Másodszor 1849. május 29-én költözött ide feleségével és kisfiával. Lakásuk a második emeleten volt, két szoba a Dohány utcára, a harmadik pedig az udvarra nézett.

A szüleit gyászoló, honvédtisztként meghurcolt költő a közéleti csalódásokból itt a családi élet békéjébe szeretett volna visszavonulni. Ám erre alig jutott idő: az oroszok betörésének hírére felbolydult várost, hogy szeretteit vidékre menekítse, már július 3-án el kellett hagynia. Mint köztudott, örökre. Hátrahagyott ingóságaikat a hatóságok elkobozták, elárvereztették, özvegye csak nagy nehézségek árán tudott azokból valamennyit 1850-ben visszaszerezni.

petofi1

Rákóczi út 12., Marczibányi-ház, Petőfi Sándor utolsó pesti lakása

petofi2

Dohány utcai front

petofi3

Balra: Petőfi Sándor utolsó pesti lakása.

petofi4

A bontás idején varroda működött benne. Képriport részlete a a Pesti Naplóból.

petofi5

Dohány utcai front

Az átjáróházat 1812-ben Kronberger János kőfaragómester építtette Kasselik Fidéllel. Történetével kapcsolatban feljegyeztetett, hogy az 1838-as árvíz idején Egressy Gábor a kapu egyik kiemelt szárnyán tutajozott a nemzet új teátrumába. Az épület helyén Wälder Gyula tervei alapján 1936-1937-ben emelték a ma is álló vörösesbarna téglaborítású üzlet- és lakóházat. Alsó szintjein az elszakíthatatlan ruházattal reklámozó Guttman-cég, később a Verseny Áruház kirakatüvegei és neonfeliratai csillogtak, ma könyveket árulnak ugyanott. Az egyik vitrinben emléktábla figyelmeztet a hely nevezetességére.

1936-ban, a bontás idején, még nem volt megjelölve a ház. Igaz, Hódisz Pálné, a lakás akkori tulajdonosa, így is tudta, hogy milyen nevezetes falak között működteti varróműhelyét. A ház végnapjairól tudósító újságírónak búsan sóhajtozva mutatott Petőfinek a falon függő arcképére, mondván „…költöztetik a Sándort.”. A cikket – álnéven – Hatvany Lajos író, irodalomtörténész írta. Ugyancsak ő járt közbe, hogy legalább a két eredeti cserépkályhát és az udvar márvány kútját mentsék meg a bontócsákányok elől, és azok a mai irodalmi múzeum elődjébe, a Petőfi-Házba kerüljenek. A kályhák odavesztek az ostrom alatt, de a kút ma is látható a Bajza utcai épület falánál.

petofi6

a Dohány utcára néző ablakok

petofi7

A nevezetes Petőfi-dagerrotípia és feltételezett készítőjének, Egressy Gábor színésznek önarcképei. Előbbi valószínűsithetően a Marczibányi-házban készült, 1845 táján. A szerzőséggel kapcsolatos korábbi feltevéseket technikatörténeti érvekkel Flesh Bálint fotográfus és fotótörténész erősítette meg.

petofi12

Rákóczi út 12., a Marczibányi-ház helyére emelt bérház és áruház. Kozelka Tivadar felvétele, 1937 körül.

Petőfi Sándor utolsó pesti lakása, a bontás megkezdése után:

petofi8

petofi9

petofi10

petofi11

A szerencsésen megmaradt fényképek java mellé néhány egyéb idevágó érdekességet is válogatott a Budapest Gyűjtemény


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Egyetlen titkos hangfelvétel készült csak Hitler valódi hangjáról

A náci vezér rikácsolós szónoklatait mindenki ismeri, valódi beszédhangját viszont szinte senki, azt ugyanis Hitler tudatosan rejtegette a nagyközönség előtt.

Link másolása

hirdetés

Egyetlen titkos hangfelvétel őrizte csak meg az utókor számára Adolf Hitler valódi beszédhangját. A német vezér több mint 5000 nyilvános beszédet tartott életében, jellegzetes stílusát pedig még az is ismeri, aki csak fél percet látott valamelyik fellépéséből. Nem véletlen, hogy Charlie Chaplintől kezdve egészen napjainkig előszeretettel figurázzák ki a filmekben a jelenséget.

Hitler rendkívül jó szónok volt, és jól tudta, hogy szenvedélyes beszédei a náci propaganda fontos részét képzi, így nagyon tudatosan építette fel azt a karaktert, aki kiállt a nép elé.

A beszédek által megismert Hitler szinte rikácsolva kiabált, eltúzott, már-már komikus módon gesztikulált, szenvedélyesen és dühösen adta elő szövegeit. A Führer tudta, hogy a nép által látott szenvedélyes vezető képét óvni kell, az illúzió fenntartása érdekében viszont a tömegek nem tudhatták meg, hogy valójában hogyan beszél.

Kifejezetten megtiltotta, hogy az olyan beszédeit rögzítsék, amelyeket nem széles közönség előtt mondott, így hangját csak azok ismerték, akik személyes kapcsolatban álltak vele.

Hitlernek majdnem sikerült teljesen eltüntetnie az utókor elől természetes beszédstílusát és hangját, azonban egy finn rádiósnak titokban mégis összejött a lehetetlen.

Hitler 1942 júniusában utazott Finnországba, papíron azért, hogy a finn marsall, Carl Gustaf Emil Mannerheim születésnapján részt vegyen, valójában azért, hogy meggyőzze a finneket a háborúban való aktívabb részvételről. A fogadás egy vonaton zajlott, a finn rádió egyik munkatársát, Thor Dament bízták meg azzal, hogy a beszédeket rögzítse. A rádiós egy mikrofont helyezett el a helyszín közepén, azt azonban senki nem vette észre, hogy a beszédek után is bekapcsolva maradt.

hirdetés
Összesen 11 percet rögzített Hitler és Mannerheim beszélgetéséből, amelyben szinte végig a Führer beszél a háborúról.

Ami azonban ennél is érdekesebb, hogy vélhetően senki nem gondolná a hang alapján, hogy ugyanaz az ember beszél, aki a jellegzetes beszédeit tartja az egész nép előtt.

A valódi hangja meglepően mély és nyugodt, nyoma sincs benne az affektálásnak.

A rádiós végül lebukott, miután az SS-tisztek észrevették, hogy a mikrofon bekapcsolva maradt. A németek később követelték a felvétel megsemmisítését, amelyet a finnek nem tettek meg, abban viszont megegyeztek, hogy nem kerül soha nyilvánosságra. A "soha" nem tartott olyan sokáig, a felvételek később mégis kikerültek. Mi több, Bruno Ganz színésznek, aki a 2004-es A bukás című filmben Hitlert játszotta fontos inspirációforrás volt a szerephez.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Meghökkentő tények az Egri csillagok filmről

Sok városi legenda övezi az 1968-as filmet, ám mi a valódi trükkökről rántjuk le a leplet. A rajongóknak is mondunk újat!
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. június 01.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A magyar filmtörténelem egyik legnagyobb vállalkozása kétségkívül Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének, 1968-ban bemutatott mozifilm változata volt. Cikkünkben eddig titokban maradt érdességek után nyomoztunk a Várkonyi Zoltán által, Nemeskürty István forgatókönyvéből készített film kapcsán!

Nem ez volt az első film, mely a regényből készült.

1923-ban mutatták be a Gárdonyi regény első filmváltozatát, melyet Fejős Pál saját forgatókönyvéből rendezett. Fejős eredetileg kémiatanárnak tanult, ám művészi vénája az Operaházba majd Mobil Filmvállalathoz sodorta, ahol főrendezőként készítette el a némafilmet.

Kép az 1923-as filmből

Bár az alkotás volt az első – filmszalagon mérve – 1000 méternél hosszabb magyar mű, mégis csúfosan elbukott. Fejős ekkor el is hagyta az országot és igazi, 1938-ig tartó filmes karrierjét az Universal Studiosnál futotta be. Az 1923-as Egri Csillagokból sajnos egyetlen kópia sem maradt fenn.

A filmesek több okot is figyelembe véve döntöttek a díszletvár felépítése mellett

Sokan tudják, hogy Pilisborosjenőn ma is látható a forgatáshoz használt „Egri vár” nagy része. Bár annak felépítése óriási anyagi és munkaerőráfordítást igényelt, még így is olcsóbb volt, mint az eredeti várat és környezetét átalakítani. Ráadásul Eger már akkor is komoly turistaforgalmat bonyolított, melyet nem állíthattak le a filmesek. A makett várat egyébként először a Velencei tó közelében, a nadapi kőbánya közelében akarták megépíteni, ám a környezet nem felelt meg a rendező elképzeléseinek.

hirdetés
A filmben igazi emberi hajat használtak kellékként

Mivel a képeken több, mint 10 ezer statiszta látható, a parókák elkészítése gigantikus feladatnak bizonyult. A legjobb látvány eléréséhez azonban igazi hajat használtak, melyet újsághirdetések segítségével gyűjtöttek be. Milyen szerencse, hogy akkoriban tombolt a beatkorszak Magyarországon...

Az első látványtervezővel készült magyar film

Az Egri csillagok látványának megtervezésével Szász Endre festőművészt bízták meg, aki több száz képet készített a forgatás megkezdése előtt. Szintén ő festette fel a díszleteket (pl. a török tábort) a helyszínen készült fotókra, hogy a látvány már a forgatás előtt összeállhasson. Ennél a filmnél használták először hazánkban az üvegtechnikát is. Az egyik ismert jelenetben például a szultán tábora mögött az üvegre festett, de valós képet adó Budavár a háttér. A szultán elé vonuló menet első 250—300 embere élő, a többi rajzolt, de mozgáshatást keltő figura.

A török katona és a teherautó... Fortepan/Főfotó

Nem minden katona volt élő a filmben

A távoli felvételek esetében kétezer festett, felfújható ballon alkotta a hadseregeket. Természetesen a közelebbi felvételeknél a KISZ és a honvédség statisztái láthatóak. Az egyesült magyar, török és lufihadsereg parancsnoka Bölcs Tibor alezredes volt.

Az állatokat egy évvel korábban kezdték felkészíteni

A filmben Közép-Európa egyetlen bivalytenyészetének a Nagykanizsai Állami Gazdaság Kis-Balatonhoz közeli zimányi rezervátumának állatai láthatók. Ezeket már egy évvel a forgatás előtt elkezdték tanítani az igavonásra, mert korábban nem voltak járomba fogva. A seregek lovait pedig ideje korán kiválogatták néhány termelőszövetkezetben, ahol megtiltották a sörények és a farkak nyírását, mert a 1500-as években a hosszú „lobonc” volt divatban.

A forgatás szünetében... Fortepan/Főfotó

Semmi sem az, aminek látszik

Noha a film költségvetése óriási volt, a rengeteg kelléken így is muszáj volt spórolni. Ennek megfelelően felsőruházatot és páncélzatot a Fővárosi Kézműipari Vállalat készítette el papírból, a kardok és egyéb fegyverek egy itthon addig nem használt műanyagból voltak. A pajzsokat, a tojástartók készítéséhez használt papíriszapból formázták meg, majd műanyagfóliával laminálták, amitől teljesen élethűnek látszottak. A felszerelések súlya és költsége így a töredéke volt mint az eredetihez hasonló anyagok használata esetében lett volna. A gyártáshoz így is egy komplett „fegyvergyárat” alakítottak ki a MAFILM Gyarmat utcai stúdiójában.

Igazi tüzek

A filmben szereplő „korabeli atombombát”, a legendás tűzkereket valóban megépítették. Koltai Henrik mérnök őrnagy alkotása 5 méter magas és 3 méter széles volt, kivitelezését a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat jegyezte. Szintén igazi tűzzel égtek a filmen lángoló katonák. Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke fejlesztette ki azt a testkenőcsöt, mely távol tartotta bőrüktől az égést. Ez a találmány egyébként világszinten is az Egri csillagokban debütált.

Kép a forgatásról. Fortepan/Kotnyek Antal

Nem igazi tüzek

A vár fokáról leöntött „forró ólom és kátrány” valójában nagyon is hideg volt. Mindkettőt a hozzá kevert szárazjég tette buborékolóvá és a kátrány esetében a tökéletes látvány eléréséhez egy speciális, fekete műnyagmasszát is kifejlesztettek. A távolban lángoló épületek és tárgyak valójában „hideg lánggal” égtek.

Igazi közönségfilm

A mű készítői a közönség segítségét kérték a színészek kiválogatásához és az egyes szereplőkre leadott szavazatokat a kivágott újsághirdetéseken lehetett beküldeni. A hatalmas várakozást jól mutatja, hogy összesen 12 ezer voks érkezett a MAFILM-hez. Ebbe a filmbe valóban beleszólhatott a közönség...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Az enyészet birodalma Nagyatádon: egy csempékből kirakott tank, a bejárat mellé pingált fegyverek képei őrzik az emlékeket

Valaha katonák lakták az épületeket, a gépesített lövészzászlóaljak és harckocsi zászlóaljak évtizedeken át teljesítettek szolgálatot a ma már málladozó falak között.
Fotók: Kószó András - szmo.hu
2021. május 23.


Link másolása

hirdetés

Elhagyott épületek Nagyatádon - a múlt egy darabkája egyre romosabb állapotban emlékeztet arra, hogy valaha itt katonák éltek, dolgoztak. A széljárta házak málladozó falain színes mozaikképek, díszítések jelzik, hogy a szigorú feladatok mellett azért volt igény a környezet szebbé tételére is.

Egy csempékből kirakott tank, a bejárat mellé pingált fegyverek képei őrzik az emlékeket.

A korábban Tatán állomásozó 69. harckocsiezred települt ide, és 63. gépesített lövészezred, majd 63. gépkocsizó lövészezred, végül 1987-es átszervezések során 63. gépesített lövészdandár lett belőle. Az ezred teljesítményét többször is elismerték, de végül 1980-as évek végén felszámolták.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Felesége végezte ki a putnoki farkasembert - legendás lények nyomában Magyarországon

A történet egy rossz házassággal indul, de nem olyan átváltozással fejeződik be, ahogyan az rendszerint megesik. A mátranováki fanyűvő viszont tényleg egy jeti, vagy csak a helyi Gyula bácsi riogatja a környéket?

Link másolása

hirdetés

Minden valamirevaló népnek vannak saját legendás lényei: nekünk ugyan nem egy Loch Ness-i szörny jutott, de azért akad néhány izgalmas hazai história.

A putnoki farkasember

Borsodban, a Sajó partján fekvő Putnokon kering egy régi történet egy vadállatról, amely rettegésben tartotta a környéket. Ez a történet egy rossz házassággal indul, de nem olyan átváltozással fejeződik be, ahogyan az rendszerint megesik: itt nem a feleségből lett házisárkány, hanem a férjből vált farkas. No de ne szaladjunk ennyire előre: az asszony naponta tűrte a megalázó bánásmódot, amikor egyszer a közeli mezőn pásztorként dolgozó urának vitt ebédet. Ekkor egy hatalmas, szőrös vadállat támadta meg a nőt, akit nem olyan fából faragtak, hogy sírva hazaszaladt volna, hanem dacosan folytatta tovább – megtépázott szoknyával, véresen is – az útját.

Odaérve meglátta, hogy a férje egy fa alatt bóbiskol, ezért gyorsan felverte, hogy segítséget kérjen tőle. Ekkor pillantotta meg, hogy a férje szájában az ő szoknyájából hiányzó ruhafoszlány lóg ki.

A sokkot kapott asszony gyorsan kapcsolt, és megelőzve egy nagyobb tragédiát, egy pillanat alatt meggyilkolta hites urát, mielőtt az felébredt volna. Az egyik verzió szerint bicskával metszette át a torkát, egy másik változatban pedig egy nagy kővel zúzta be párja fejét.

A mészárlást követő események azonban minden leírásban egybevágnak: a nő kövekkel takarta be a holttestet, és hazatérve minden falubélinek elmesélte a férjéből lett farkasember tanmeséjét, hozzátéve, hogy mindenki tegyen rá még egy követ a biztonság kedvéért, aki arra jár.

Máig kering az a legenda, hogy aki nem így tesz, azt megkísérti a putnoki farkasember, akinek a sírja is megtalálható néhány kilométerrel odébb, Pásztorhányás fedőnéven. Egy idő után már több kőrakás is felhalmozódott a környéken, úgyhogy turistaként nehéz kitalálni, melyik lehetett az első. A monda olyannyira sziklaszilárdan tartja magát, hogy 2009-ben Kónya István művésztanár elkészítette a farkasember szobrát bronzból ivókút tetejére, oldalán a történet rövid elírásával.

hirdetés

A sztori időtlenségéhez mondjuk hozzátett Tompa Mihály: Szakálas farkas című, 1846-os elmesélő verse is, amelyben részletesen kifejti az eseményeket. Íme egy vérfagyasztó részlet belőle:

„A nő magához térve lassan,

Szivében ilyen gondolat van:

- Gonosz, mindig irtóztam tőled,

De olyat mégsem gondolék,

Hogy szakálas farkas vagy, s véled

Cimborálnak a feketék!

Várj, csak várj!... és saját késével,

A férj nyakát gégén metszé el.”

Akit felcsigázott a farkasember legendája, és maga is tenne egy követ a sírra, könnyedén beiktathatja a programot egy kirándulásba. Arrafelé vezet át ugyanis – Bódvaszilas és Putnok között – az Országos Kéktúra 24-es útvonala.

A mátranováki fanyűvő

A mindössze 1600 lelket számláló Mátranovák rászolgált arra, hogy észrevegyék a térképen: itt észlelték sorozatosan a magyar jetit, azaz a Mátra fanyűvőjének keresztelt lényt. A legenda szerint egy nagyjából két méteres, fehér szőrű majomemberről van szó, aki a fák közt él, és vékony karjaival szedi áldozatait. Vagy legalábbis riogatja őket éjszaka mindaddig, amíg egy zseblámpa fénye el nem riasztja.

Az észlelések a ’80-as években kezdődtek a bányászok körében, aztán 1998-ban egy egész iskolai csoport látta a közelben, három évvel később pedig éjszakai táborozók látták meg egy fán, ahonnan leugrott és elszaladt, amint rávetődött a zseblámpa fénye. Utána pár év csend következett, de 2007-ben egy herédi kukoricás mellett tűnt fel, és a rá következő évben is arrafelé hallották, sőt, egy félig elfogyasztott emlős tetemet is találtak egy fa tetején.

Egy mátranováki férfi állítása szerint négyszer is találkozott a fanyűvővel, sőt, kutyája le is teperte, így közelről is szemügyre vehette csapzott és hiányos, szürkésfehér szőrzetét, hosszú végtagjait, valamint sötét, szőrtelen arcát. 2008-ban viszont úgy tűnik, Pécel felé vette az irányt, mert abban az évben ott figyeltek fel rá, illetve még 2011-ben is ott látta a jetiszerű teremtményt egy sátrazó csoport egy fasor végén, ekkor is az erős fény riasztotta el.

A mítosz slusszpoénja, hogy amikor az egyik legnépszerűbb kereskedelmi tévéműsorban riportot készítettek a kriptozoológiával, azaz titokzatos lényekkel foglalkozó blog szerzőjével, a kamerák kereszttüzében az derült ki, hogy egyesek szerint a fanyűvő nem más, mint az ott élő megbecsült fafaragó, Gyula bácsi.

Egy meginterjúvolt helybéli arra a kérdésre, hogy ismeri-e a fanyűvőt, nemes egyszerűséggel közölte, hogy igen, hiszen „itt lakik az utcában”. Miután kinevették és továbbálltak, egy másik megszólított is hasonlóan reagált, hozzátéve, hogy elvezeti a riportert Gyula bácsihoz. Aki egy betegség miatt valóban görnyedten jár, ősz szakálla van, magas, vékony és fák közt járkál, hiszen abból él. Azonban a kézenfekvő megoldás nem magyarázza meg azt, hogy hogyan ugrálna a fákon és futna éjszaka. Hacsak nincs benne is egy kis putnoki vér…

Források: Farkasember, Tompa-vers, félelmetes helyek, a magyar jeti, a fanyűvő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk