hirdetés

MÚLT

Emlékképek a budapesti mozik virágkorából

Budapesten 100 évvel ezelőtt 113 mozi működött. 2014-re ez a szám 31-re csökkent...

Link másolása

hirdetés

1958, Rákóczi út: Az Uránia mozi és az Erzsike espresso

Ez utóbbinak azóta több neve is volt. A moziról néhány szót Wotan Doctor jóvoltából: az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel. Így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.

urania_fortepan_1958

Fotó: Fortepan

1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tér át, a tudományos előadások délutánra szorulnak, majd idővel teljesen megszűnnek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia épületében. Pekár Gyula eladta a legszebb pesti mozit az UFA (német) Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel.

hirdetés

A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s lett a főváros kedvelt mozija. 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet s a 425 fős díszterem mellé még két 60 fős kistermet is kialakítottak az Uránia épületében.

A film, ami a képen látszik: Micsoda éjszaka. Egy jópofa film volt Latabárral és Tolnai Klárival.

Névjegy: Ilyen is volt Budapest blog

A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.

Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:

"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"

Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.

1960-as évek, Beniczky utca: az Otthon Mozi

Az utca az 1960-as években területrendezés miatt megszűnt. A mozi is. De az épület, amelyben volt a mai napig a helyén van.

Napjainkban (2014.03.15.) ez az épület a Baross utca 87-es számú ház. Ennek a Szigony utcai oldalán volt az alagsorban. Ha jól megfigyeli az ember az épület erről a képről is egészen jól felismerhető. Az új épületek ezen épület után kezdődnek.

A moziba egy lejtősen kialakított bejáraton keresztül lehetett bejutni. Az embernek az volt az érzése, hogy a pincébe sétál lefelé.

otthon_1960

1961, Mártírok útja: A mai Bem mozi ekkor még Budai Híradó névre hallgatott

Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én első emberként repülte körül a Földet a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. A szovjet kozmonauta meghívását az MSZMP Politikai Bizottsága június 6-i ülésén döntötte el.

A párthatározat előírta, hogy a sajtó három nappal korábban közölje a fiatal űrhajós érkezését és a bevonulási útvonalat, a repülőtéren pedig „kb. 10-15 ezer, esetleg 20 ezer főnyi tömeg" várja.

Gagarin különgépe augusztus 19-én 9 óra 40 perckor szállt le Ferihegyen, ünnepélyes fogadásán Kádár János nem volt jelen, a hivatalos verzió szerint „nyaralt". Egy Népszabadság-cikkből azonban az is kiderült, hogy később találkoztak: a Gagarin számára rendezett búcsúfogadáson az asztronauta Kádár feleségét meg is táncoltatta, a csárdás alapjait próbálva meg elsajátítani.

bem_mozi

1964. augusztus 20., Kőbánya Mozi

35 évet élt meg a Kőrösi Csoma Sándor úton található egykori Kőbánya mozi, mely 1964. augusztus 19-én este 7 órakor nyitotta meg kapuit a kerületi nézők előtt. A megnyitó beszéd és az ünnepség után a Filmhíradót vetítették, majd bemutatták a „Mosztar" című rövidfilmet és Gertler Viktor frissiben elkészült vígjátékát, az „Özvegy menyasszonyokat" Pécsi Sándor, Rajz János és Garas Dezső főszereplésével. Sajnos már egyikük sincs közöttünk.

kobanya_1964

A fotót küldő, Gönczi Imre élményei szerint még matinék is voltak itt.

Molnár Péter és Mühlbacher István építészek tervezték az épületet, ami, egy modern, 800 férőhelyes létesítmény lett. Két pénztár működött a moziban, de találhattunk benne büfét és orvosi szobát is.

Húsz fős személyzettel üzemeltek, és napi három előadást vetítettek. A moziban, az akkori szokásnak megfelelően háromféle jegyár közül lehetett választani: az első 3-5 sor volt a legolcsóbb, az utolsó 3-5 sor a középső árkategóriába tartozott, míg a legdrágább a középső rész volt.

A mozit 1990-ben a Budapest Filmtől bérbe vette az Intercom, de 1998 októberében visszaadták. Ekkor egy kft vette ki az épületet rövid időre. 1999 áprilisában végleg bezárták a Kőbánya mozit. 2005-ben áttervezték, majd 2006-ban a Magyar ATV csatorna költözött az épületbe.

Aki szeretne többet is olvasni a moziról vagy a korabeli „mozizásról", annak ajánljuk elolvasásra Budapest Főváros Levéltárának oldalán Urbán Márta írását.

1968, Ugocsa utca: az Ugocsa mozi

1937-ben Görgényi Miklós nyitotta meg Astra néven. A második világháborút követő államosítás után lett Ugocsa mozi. 1999-ben végleg bezárt, FSZEK könyvtár lett.

ugocsa

Fotó: Fortepan

1970-es évek, Róbert Károly körút: a Dózsa mozi

1910 táján nyílt meg (az akkor éppen Hungária körúton) a mostani Róbert Károly körúton az Árpád mozi. Ez 1913-ban bezárt, jelentős átépítés után 1914-ben Winkler mozi néven nyílt meg. Befogadóképessége 1046 fő lett (1920-as adat).

1939-ban nevet változtatott. Délibáb mozi néven működött 1944-ig. A mozik szüneteltetését előíró 1944 október 16-i rendelet szerint ezen a néven végleg bezárt.

1945-ben, még helyreállítás közben Dózsa névre keresztelték, de csak 1946. március 1-jén nyílt meg. 1982 őszén országszerte több mozi téli szünetre bezárt, hogy megspórolják az energiaválság idején a téli fűtést. A Dózsa mozi 1982. október 13-án, a Szóljon a rock című francia filmmel fejezte be.

dozsa_1970

Megszűnt, mivel a teljes felújítására nem volt fedezet. Másfél évtizeddel később lebontották.

A kép tartalmaz egy-két rejtélyt. Az egyik a film, ami a felirat szerint angol-francia-román-perui koprodukció. Szolidan szólva tűvé tettem az internetet, de ilyet nem találtam. Tudja valaki az igazat?

A második a kalapos úr melletti kuka. Ez műanyagnak tűnik. Ide vonatkozik a következő kérdés: mikor váltotta le a műanyag kuka a horganyzott-vas kukát?

1970-es évek, Üllői út 101.: az Akadémia Mozi

1913-ban nyílt meg a Ludovika mozi néven. A mozival szemben, eredeti nevén a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, avagy Ludoviceum. Innen a név (nevei).

akademia_1970

1946-1955-ig PARTIZÁN mozi volt a neve. 1955-től már AKADÉMIA MOZI. 1987 őszén végleg bezárt.

1970-es évek, Kulich Gyula tér: a József Attila mozi

Amikor az ember (fia, lánya) hetente akár három mozit is megengedhetett magának...

jozsefattila_1970

Forrás: : www.photoblog.com

1970-es évek, Rákóczi út: a Honvéd mozi

1900 január-február folyamán itt bérelt helyiséget Hirn Samu, rövid ideig, vetítések számára. 1901-től a SPORT KÁVÉHÁZ üzemelt itt. Az 1910-es címjegyzékben is benne van: BIOGRAPH MOZGÓ néven , Pollák Hermann mozijaként. Mozi és kávéház egyaránt volt. 1921-ben megszűnt.

Beck Ödön 1929-ben megnyitotta a ROXY mozit. 1941 őszén ATTILA MOZI lett, e néven zárt be 1944-ben. 1945-ben az MKP nyitotta meg újra, RÁKÓCZI HÍRADÓMOZI néven. Így utoljára az 1946. október 24-i műsorban említik, 1946. október 25-én már újra ROXY, majd 1951 október elején HONVÉD MOZI lett a neve. A Fotó Háber című filmmel nyitott aztán 1964. március 19-én.

honved

Amikor a Mátra mozit tatarozták (ami 1975. december 22. óta Mese-és Ifjúsági mozi volt), átmenetileg a Mátra mozi műsorát adták itt, 1977. április 18-június 17. között.

1981. augusztus 4-én a Honvéd, mint egytermes mozi, bezárt. Két évig tartó átépítés után, kéttermes moziként nyitották meg 1983. október 20-án, mint HONVÉD, illetve HONVÉD-KAMARATEREM. Nevet változtatott 1990. szeptember 6.-án, ekkortól EURÓPA MOZI lett. Működésének utolsó napja: 2011. május 11., szerda.

1972, Selmeci utca: az Óbuda mozi

1945-ben nyitotta meg kapuit az Óbuda mozi. Előtte volt még ŐSBUDA MOZI, még előtte pedig BUDAI ROYAL 1933-tól. A "nagy hal" megette ezt a "kis halat" is. Az utolsó látogatóit 1991 június 13.-án fogadta.

obuda_1972

Fotó: Fortepan

1974, XXII., Rózsa Richárd u. 5–7: a Budafok mozi

1974. július 31-én avatták fel ünnepélyesen az új Budafok mozit, ténylegesen augusztus 1-én kezdett üzemelni. Bezárt: 1991. december 4-én. Ma: bútorbolt.

budafok

Fotó: Katona Béla/naplo.hu

1980-as évek, József körút 63. és Csepreghy utca sarok: a Bányász mozi

Már az 1910-től moziként működött. A Klein-testvérek mozgójaként, BODOGRÁF néven. 1942-től 1944-ig BAROSS MOZI volt a neve. 1945-ben a Györffy Kollégium mozijaként folytatta működését, megint BODOGRÁF néven. 1951 december 7-től BÁNYÁSZ MOZI a neve.

A mozi kéttermes volt, két keskeny, hosszú úgynevezett "csőmozi". "A-terem", és "B-terem". Ez a kéttermes mozi 1969 december közepén bezárt.

banyasz_1980

Forrás: bp-mozitortenet.hu

Majdnem két évig tartó munkával egytermes mozivá építették át. Az újjávarázsolt Bányász mozi 1971. szeptember 16-án nyitott meg. 1975 áprilisától öt éven át ez lett a Magyar Filmek Mozija, de továbbra is Bányász néven. 1980. február 7-ével ezt a funkciót átszármaztatták a Tanács mozira.

1988. augusztus 11-17-i műsora a Diplomás örömlány című film volt, ezután augusztus 17-én a mozi bezárt, BÁNYÁSZ néven végleg. 1989. március 17-én GRAFFITI MOZI néven nyitották meg, másfél évi működés után 1990 szeptember 26-án zárt be. Egy évvel később megint megnyílt, 1991. november 2-án. A mozi utolsó napja 1999. január 6. volt.

1980 táján, Lenin körút: a Bástya mozi

Az ház, amelyben működött, 1889-ben, Paulheim József tervei alapján, eklektikus stílusban épült. Eleinte az épület földszintjén működött az Árpád, majd a Carmen kávéház, de 1921-től helyét átvette a Carmen, későbbi nevén Bástya mozi.

Bezárásának dátuma: 1998. december.

bastya_1980

Forrás: bp-mozitortenet.hu

1960-as és az 1970-es évek: "a" mozibérlet!

Nem is tudom, hogyan kezdjem. Más idők voltak... Rengeteg olyan dolog létezett akkoriban, ami az akkori embereknek (NEKÜNK) igen is nagyon jó, sőt felejthetetlen volt. Ez itt az egyik példa.

1 forintért megvehettük ezt a bérletet és ezután szelvényenként megnézhettünk egy filmet az aktuális mozi ár töredékéért. Ez azokban az időkben, amikor rádiója sem volt mindenkinek, televíziója pedig csak a milliomosoknak, a videó még csak egy fantazmagória, a számítógép még azon is túl, gyakorlatilag az Üveghegy magasságában létezett...

moziberlet

Fotó: családi archívum

Szóval akkor a mozi volt szinte minden! Egy ilyen mozibérlettel követhettük a nagyvilág eseményeit, persze csak távolról, nagyon távolról...

Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

11 napig fotózták a Playboy első meztelen címlaplányát a tökéletes kép miatt 1971-ben

Marilyn Cole egyszerű irodista volt, mielőtt egy londoni válogatón felfedezték. A történelmi képeket egy chicagói villa kandallója előtt készítették.

Link másolása

hirdetés

Folyamatosan az ájulás környékezte és szinte haldoklott a hőségtől a Playboy első meztelen címlaplánya a 11 napig tartó fotózás során, írja a Daily Star. Marilyn Cole a történelmi fotózás körülményeiről a Power: Hugh Hefner című podcastsorozatnak mesélt részletesen.

A portsmouth-i Cole egy helyi irodában dolgozott heti 12 fontos (mai árfolyamon 138 font, vagyis 60 ezer forint) fizetésért, amikor megtalálta a nyuszis férfimagazin. A fiatal angol nőt a londoni Playboy Clubba hívták egy interjúra, majd miután kiválasztották, meg sem állt Chicagóig, ahol személyesen találkozott Hugh Hefnerrel.

A lap alapítójával az egyik villája ágyában vacsoráztak sült csirkét, közben pedig a fotózás részleteit egyeztették. A 11 naposra nyúló fotózás során a villában elképesztő hőség uralkodott, Cole-ról a lobogó kandalló környékén készültek a képek. Az angol nő állandóan az ájulással küzdött, hiába hűtötték folyamatosan ventillátorokkal vagy küldték a szünetekben a légkondicionált szobákba.

A lap képszerkesztője szinte egyszer sem volt elégedett a teljesen meztelenül a könyvespolcnak dőlő nő fotójával, emiatt hosszú napokig tartott a fotózás. Marilyn Grabowski később azt mondta a modellről, hogy

"Marilyn Cole-nak tökéletes teste volt. Rajzolni sem lehet olyan gyönyörű melleket, vékony derekat, hosszú lábakat, amivel a stúdióba lépett."

 

hirdetés
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Playboy (@playboy) által megosztott bejegyzés

Cole szerint azonban a másik Marilynnek a fotózás során valójában fel sem tűnt, hogy olykor milyen rosszul van. Grabowski ugyanis igazi maximalista, aki csak azzal törődött, hogy elkészüljön a tökéletes fotó, ami a lap januári számának címlapjára kerül.

Marilyn Cole a fotózásért végül 5000 dollárt (mai árfolyamon 33 ezer dollár, vagyis 10,5 millió forint) kapott. 1973-ban az év Playmate-jének választották, ez azóta egyetlen másik angol nőnek sem sikerült.

A modell később feleségül ment az őt még Londonban felfedező Victor Lownes ügyvezetőhöz, akivel egészen a férfi 2017-es haláláig együtt maradtak. A most 72 éves Cole manapság újságíróként dolgozik, több más téma között a profi bokszról is előszeretettel ír.

A teljes, angol nyelvű podcastot itt lehet meghallgatni:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Legalább 800 éves múmiát találtak egy földalatti építményben Peruban

A sírhelyen áldozati tárgyak is voltak, köztük kerámiák, növényi maradványok és kőből készült eszközök.

Link másolása

hirdetés

Becslések szerint legalább 800 éves múmiát találtak Peru középső részén, Lima térségében, írja a Reuters.

A nemét nem sikerült beazonosítani, viszont megfigyelték, hogy a testet összekötözték, a kezei pedig olyan pozícióban voltak, hogy eltakarták az arcát, amik a helyi temetkezési szokások részei lehetettek Van Dalen Luna, a San Marcos Állami Egyetem oktatója szerint.

A múmiát Lima környékén egy földalatti építményben találták meg. A sírhelyen áldozati tárgyak is voltak, köztük kerámiák, növényi maradványok és kőből készült eszközök.

Az egyetem a Facebook-oldalán is beszámolt a felfedezésről.

Peruban több száz helyszínen végeznek régészeti feltárásokat, és vizsgálnak olyan kultúrákat, amelyek az 500 évvel ezelőtt Dél-Amerika jelentős részén domináns inka birodalom előtt és után virágoztak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT

Kínzásairól és veretlenségéről volt híres a Magyar Királyság aduásza

Kinizsi Pál bármikor megemelt egy malomkövet, győzelmi táncában pedig három török lógott a karjaiban és a fogai között. Még agyvérzése után is harmincezer emberét vitte sikerre.

Link másolása

hirdetés

Halálának 527. évfordulóján felelevenítjük, hogy mitől volt olyan különleges Mátyás király legerősebb embere, Kinizsi Pál. Akiről nemcsak halála után, hanem élete során is számtalan legenda született, hiszen senki nem tudott elmenni szó nélkül vakmerősége, kegyetlensége és testi ereje mellett.

Már a születését is rejtély övezi, hiszen Heltai Gáspár ezt írja róla a krónikájában: „…egy parasztember fia vala, és malomból jöve ki szolgálatra. Szolgálata pedig előszer a Magyar Balázsnak hadnagysága alatt. Szép Herkules termetű ember vala, jó eszű és felette nagy erejű. A malomban egyedül felemelte a malomkövet.” Ugyanakkor a történészek szerint nem volt paraszti származású. Amit tudunk róla, hogy

napbarnított bőrű, szigorú tekintetű és robusztus termetű férfiként ismerték kortársai.

Fotó: Szkennelte Szilas a Hétköznapi élet Mátyás király korában c. könyvből (2008), forrás: Wikimedia Commons

Pál úgy került Mátyás király holdudvarába, hogy apja halála után az édesanyja hozzáment az uralkodó kapitányához (későbbi erdélyi vajdához és horvát-szlavón bánhoz), Magyar Balázshoz. Nevelőapja nagyon megkedvelte a fiút, és felvette a katonái közé, de onnantól kezdve egyedül küzdötte fel magát a ranglétrán.

hirdetés
Egy közkedvelt história szerint egyszer a király vadászat közben megszomjazott, Kinizsi pedig – erejét fitogtatva – egy malomkövet tálcaként használva nyújtotta neki a vizet. Mátyás ezután kiemelt figyelmet szentelt az ifjú tehetségnek, aki lovagi harcmodorban és tornákon is kitűnt.

Döbbenetes karrierje akkor indult be, amikor az 1468-as és 1471-es csehországi hadjáratok során olyannyira ügyesen portyázott, hogy a király táborát ostromló csehek maradtak ellátmány nélkül, és végül nekik kellett békéért és élelemért esdekelniük a magyaroknak. Kinizsi továbbá bizonyított a havasalföldi hadjáratban, illetve az osztrák háborúkban egyaránt. A király olyan elégedett volt első számú emberével, hogy nekiadta Nagyvázsonyt a hozzá tartozó várral és birtokkal együtt. Mint kiderült, Pál ezzel is jól tudott bánni, sőt, palotával és barbakánszerű kapuvédőművel egészítette ki a tulajdonát. Pár évvel később megkapta Temesvár és a délvidéki tartományok ispánja titulust, illetve Mátyás király kinevezte a töröktől fenyegetett alsó részek főkapitányává is. Ez élete legjobb döntésének bizonyult, ugyanis Kinizsi lett a törökök rettegett démona, aki addigra már tizennégy vármegye kormányzását látta el élete végéig.

Fotó: Solymári/Wikimedia Commons

Volt egy elég bizarr szerelmi szál is Kinizsi Pál életében, ugyanis nevelőapja és egyben főnöke-kollégája hozzáadta feleségül lányát, a szépséges Benignát. Aki ugyebár nem vérrokonként, de testvéri minőségben nevelkedett vele együtt évtizedekig. Mindenesetre hozományként még Somló várát is megkapta a feleség mellé, utódjuk azonban soha nem született.

Kinizsi nem az a fajta ember volt, aki csak úgy ült a babérjain, az 1479-es kenyérmezei csatában tovább öregbítette hírnevét. Történt ugyanis, hogy Báthori István vajda azonnali segítséget kért, amikor egy 20 ezres török had tört Erdélyre. A kortárs történetíró, Antonio Bonfini szerint „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe.” A fényes győzelem egyértelműen Kinizsi személyéhez volt köthető. Az 1526 előtti török-magyar háborúk történetében ez volt a legnagyobb létszámú, nyílt színi ütközet, amelyik a mi győzelmünkkel végződött.

Egy híres monda szerint Kinizsi úgy ropta el győzelmi táncát, hogy két karjában és fogai között is egy-egy törököt tartott a harcmezőn.

Kinizsi Pál nem csupán Mátyás király uralkodása alatt volt nélkülözhetetlen hadiszereplő, hanem annak halála után is. Ugyan szembeszállt egykori uralkodója végakaratával, mivel nem Mátyás törvényes fia, a fiatal és tapasztalatlan Corvin János mellett állt ki, hanem II. Ulászló megkoronázását szorgalmazta, aki további megbízásokkal látta el. Illetve az egykor ikonikus fekete sereget is kénytelen volt megsemmisíteni, mivel zsold nélkül maradva elkezdtek randalírozni.

A győzelemre hangolt hadvezér élete utolsó évében, 1494-ben is hű volt nevéhez és rangjához, ekkor ugyanis a király országbíróvá nevezte ki (ez az uralkodó és a nádor utáni harmadik legfontosabb tisztség volt akkortájt). Szokásához híven vereséget mért a törökökre Nándorfehérvárnál, de ezúttal elég radikális volt mind az előzmény, mind a következmény. Megvesztegették ugyanis az ország legfontosabb végvárának őrségét, az egykori fekete sereg alulfizetett zsoldosait, akik pénzért simán átadták volna Nándorfehérvárat az ellenségnek. Pál azonban résen volt, és borzalmas büntetést rótt az áruló katonákra: kiéheztette és egymással etette meg őket.

Sajnos Kinizsi egy agyvérzés következtében kissé leépült, de nem olyan fából faragták, hogy ez hátráltatta volna őt abban, hogy csatába menjen.

Hordágyról vezette harmincezres seregét Szerbia ellen, amely újabb győzelmi strigulát jelentett számára. Amikor pedig rossz állapotában is megindult, hogy Szendrő várát visszavegye a törököktől, csupán annyit kért, hogy kössék rá a lovára, nehogy leforduljon róla. Hozzá méltó módon, várvédés közben esett el.

A fenti történetek fényében minden olvasóban bizonyára kialakult egy kép a magyarok rettenthetetlen Jason Momoájáról, de szó sincsen óriási izomkolosszusról. Meglepő, de Kinizsi Pál – a Magyar Nemzeti Múzeum által őrzött páncéling alapján – nagyjából mindössze 160 centi volt, bár ez akkoriban teljesen átlagos magasságnak számított.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Led Zeppelin-lényeg 43 percben, négy szimbólummal – 50 éve jelent meg a ZOSO

Időtlen remekművet hozott ki a négy zenészből a korlátlan alkotói szabadság.

Link másolása

hirdetés

Egy lemezborító egyetlen szó nélkül: a címlapon egy rőzsehordó öregember egy omladozó falra akasztott képen. A belső borítón egy lámpás próféta, aki egy hegytetőről néz le a völgybe. A lemez címkéjén négy szimbólum. Egy körbe zárt toll, három egymásba fonódó karika, három összekapcsolódó mandulaszem, valamint egy rejtélyes szó: ZOSO.

Ötven évvel ezelőtt, 1971. november 5-én jelent meg a Led Zeppelin IV. számú, hivatalosan „névtelen”, máskor ZOSO-ként, vagy Four Symbolsként emlegetett albuma, a rock lényegének háromnegyed órába való sűrítése.

Amikor a zenekar és mindenható, védencei szerint teljesen "botfülű" menedzsere, Peter Grant kitalálták, hogy negyedik lemezüket minden külső "eligazító" nélkül dobják piacra, sokan "üzleti öngyilkosságnak" tartották az ötletet. A Zep - Jimmy Page, Robert Plant, John Paul Jones és John Henry Bonham - azonban bízott saját erejében és hatásában: az 1968 őszétől kezdődő három év alatt a feje tetejére fordították a rock-világot, a kemény zene, a blues egészen sajátos ötvözetével, és a brit folk elemeit is úgy használták fel, ahogyan azelőtt senki más. Első három albumuk többszörös platinalemez lett, hétszer turnéztak az Egyesült Államokban (volt, aki akkoriban azt hitte róluk tengeren túli sikerük nyomán, hogy amerikaiak), bejárták Nyugat-Európát, a Távol-Keletet, most már őket kísérte az a tömeghisztéria, mint az előző évtizedben a Beatlest. A negyedik albumuknál már megengedhették maguknak, hogy azt csináljanak, amit akarnak.

Így talált rá mind a négy zenész a maga szimbólumára, amelyek részben a kelta, részben az okkult misztikából származtak. A Próféta figurája pedig egyenesen a tarot kártya Nagy Árkánumának IX. lapjáról jött. (A rőzsehordó mesebeli nagyapó alakjának eredete ismeretlen).

A zene, a nyolc dal pedig maga a tökéletesség.

A nyitó Black Dog egy hosszú, erőszakos riffre épül, furcsa féloldalas ritmusokkal kíséri Plant rhythm and blues-os énekét. A Rock And Roll a legjobb Chuck Berry-s hagyományokat követi, persze Zep-hangvétellel megbolondítva. Ahogyan Page a szólót először csak pedzegeti, majd elindítja a nagysebességű virgát, ma is elképesztő. Nem véletlenül volt ez a dal sokáig koncertnyitó, később pedig kötelező ráadás. A Rock and Rollt játszották a legvégén 1980. július 7-én Nyugat-Berlinben is, amikor utoljára voltak együtt a színpadon. Két és fél hónap múlva „Bonzo” Bonham, egy nappal a 12. amerikai turné előtt átitta magát a túlvilágra.

A The Battle Of Evermore megzenésített Tolkien-történet, akusztikus gitárokra és három nyakú mandolinra, amelyben Robert Sandy Denny-vel, a Fairport Convention egykori énekesnőjével énekel szép duettet. És ezt követi az első oldal végén a dalok dala, a Stairway To Heaven, amely egy tarot-út költői megfogalmazása három tételben, Page duplanyakú piros Gibson gitárjának és Plant éteri énekének főszereplésével.

hirdetés

Egy akkordfüzér, amelynek hallatán milliók szíve szorul össze, verssorok, amelyeket nemzedékek kívülről tudnak és együtt énekelnek a lemezzel. Ez a 7 perc 55 másodperc újraértelmezte a rockot, közös nevezőre hozta a misztikus balladákat a kemény rock-blues hatásokkal, az akusztikus gitárfutamokat a féktelen szólókkal.

A dalt Plant wales-i Bron-y-Aur (Arany Levegő) tanyáján kezdték el írni 1970 őszén egy ódon kandalló mellett, majd egy dél-angliai vidéki kúrián, Headley Grange-ben és a londoni Island stúdióban készült el a végleges változat. Születéséről számos legenda kering. A szöveget Robert Plant spirituális útkeresésének tekintik. Az énekes ekkortájt már belemélyedt a tarot-kártya rejtelmeibe, és a szélben lengedező, mennyekbe vezető lépcsőút gondolata jól egybevág a Remetével. Megtalálhatók benne fantasztikus elemek is, a rejtélyes Hölgy, vagy a nevetéstől visszhangzó erdő, amelyek a Plantnek oly kedves Arthur-legenda, vagy A Gyűrűk Ura világát idézik. Robert meríthetett egy további olvasmány-élményéből, Lewis Spence Mágikus művészet a kelta Britanniában című könyvéből is, így kerülhettek bele a szövegbe a Május-királynők, a dudások, és a nyüzsgő élő sövények.

A bevezető akusztikus gitár-akkordokról Jimmy Page azt állította, hogy különféle hangolásokat próbált ki két nyakú

gitárjának 12 húros felén. Ezt leginkább a Spirit kaliforniai hippi-zenekar vitatta, szerintük az ő egyik dalukban hallotta meg e futamot a Zep „agya” és tőlük „kölcsönözte”. Az ügyből évtizedekig húzódó per lett, végül elvetették a plágium vádját. Az akkordmenet viszont ugyanolyan kötelező lecke lett minden gitártanulónak, mint néhány évvel korábban az Animals House of The Rising Sunjának intrója. Olyannyira, hogy állítólag több amerikai hangszerboltban a gitárrészleghez kiírták: „No Stairway to Heaven”. A reneszánsz hangulatot erősítette a háttérből az a blockflőte-hang, amit John Paul Jones elektromos orgonán kevert ki. A "tépelődő" első részt egy határozottabb középrész követi, majd jön egy igazi hard-rock szóló, amelynek eredetileg öt változatát vették fel, és a végén az addig kifinomultabb hangján éneklő Plant Bonham dübörgése közepette üvölti a végső tanulságot:

„és minden egy és egy minden

Sziklák vagyunk s el nem porladunk”

A záró sor kíséret nélkül szólal meg a Hölgyről és a mennyei lépcsőútról, amely a távolba vész.

Mivel köztudott volt, hogy Page a híres-hírhedt mágus Aleister Crowley híve, még egykori házát is megvette, egyes keresztény fundamentalista körök azt állították: a dal sátánista üzenetet tartalmaz, amit akkor lehet hallani, ha valaki visszafelé játssza le a dalt. Az együttes ezt az ostobaságot mindössze egy mondatból álló közleményre méltatta: "A mi lemezjátszónk csak egy irányban működik: előre". A dalnak valódi tilalommal csak egyszer kellett szembenéznie, 2001. szeptember 11 után, amikor az amerikai rádiókból kitiltottak mindent, ami mennyet vagy poklot emlegetett.

És a második oldalra is maradtak gyöngyszemek: a Misty Mountain Hop szinte punkosan brutális, pedig ez is Tolkien-ihletés, a Hobbit című regényéből. A Four Sticks viszont megint tele van furcsa ritmusképletekkel, és John Paul Jones mellotronja nyugtalanító szimfóniát varázsol az ének mögé. Ennek igazi rejtelmei akkor jöttek elő, amikor bő két évtizeddel később Page és Plant arab és indiai muzsikusokkal hangszerelték át több korábbi szerzeményüket. A Going To California kis akusztikus pasztellrajz, amelyben „Percy” ismét bebizonyítja, ha még valaki nem jött volna rá, hogy nemcsak "üvölteni" tud. Ezt a hippi-emlékezést a nagy kanadai énekes-költőnőnek, Joni Mitchellnek ajánlották.

És a vége egyszerűen frenetikus: a When The Levee Breaks, Memphis Minnie 1928-as szerzeményének átdolgozása, Bonzo ágyúlövés-szerű dob-dübörgéseivel, és Plant hideglelős szájharmonika-játékával. Az eredeti dal az 1927-es nagy Mississippi-árvizet idézi fel, a Zep felvétele azonban 2004-ben új értelmet kapott, amikor a Katrina hurrikán elmosta New Orleanst. Ezt a zenét keverték a pusztulást bemutató klip alá, és Spike Lee is ezt a címet adta a katasztrófáról és a szövetségi kormány nemtörődömségéről szóló filmjének. Szinte látjuk, hogy Plant az őrült refrén közben saját tengelye körül forog és hatalmas hajkoronája forgószéllé válik.

Amikor egy hanyag gitárfutammal vége a lemeznek, a hallgató még egy ideig levegő után kapkod.

Ötven évek őrzök egy bakelit lemezt. Nem hét pecsét alatt. Keresztülment valamennyi viszontagságomon. Hallgattuk éjjel a hódmezővásárhelyi kollégiumban, énekórán a gimnáziumban – áldott emlékű Steiner Béla bácsi még elemezte is - döngettük klubban, barátnőnél. Később örömünnepet jelentett, máskor szerelmi bánatot, egyszer még gyászt is. És hallgattam csak úgy, mert hozzá volt kedvem. Mert éppen az akadt a kezembe. Vagy mert bekattant egy hang, és sürgősen elő kellett venni.

Legalább ötször költözött velem. A borítógerinc már egy eléggé elrongyolódott, a korongon jócskán akadnak karcolások, apró pattogások. De ezek nélkül nem is ugyanaz a lemez lenne, amelyről a Black Dog volt jelenlegi lakásom és a szomszédok tesztje - az előbbi kiállta a próbát, az utóbbiak nem. Egyszer egy repülőutamon rájöttem, hogy a Rock and Roll lendületes dobkezdésével szólal meg a fejemben a felszállás, annak semmihez sem hasonlítható fenséges érzésével együtt. A Stairway-t hallva valami mindig fojtogat, eszembe jut Plant elharapott kérdése a közönséghez: emlékeztek....(a nevetésre?) És amikor Párommal javítani akartunk otthonunk elektroszmog-helyzetén és áthelyeztük a hi-fi tornyomat, a When The Levee Breaks bódító gályarab-ritmusa mondta meg nekem, hogy itt sokkal jobb az akusztika, mint a másik sarokban. Néhány éve promóciós ajándékként megkaptam az újrakevert CD-változatot. Meghallgattam – aztán elővettem a jó öreg bakelitet…


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: