hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Egy magyar hazafi, aki egy fillért sem látott zseniális találmányaiból

Kliegl József forradalmasította a hangrögzítést, megalkotta az első szedőgépet, feltalálta az egysínű vasutat és a sínlerakó gépet. Mégis szegényen halt meg.
SzE, Képek: Mek.oszk.hu és Wikipédia - szmo.hu
2017. április 12.

hirdetés

Élt, éldegélt a 19. században egy magyar zseni. Illetve rengeteg magyar zseni éldegélt akkoriban is, de én most csak az egyikükről szeretnék beszélni. Kliegl Józsefről.

Czeizel Endre egyszer azt nyilatkozta, hogy aki zseniális képességekkel rendelkezik, az mindenben jó. Ezt Kliegl József életrajza csak megerősíti.

Ez a férfi ugyanis polihisztor volt:

festett, nyomdászként dolgozott, találmányokon és közlekedési újításokon törte a fejét, közben pedig forradalmasította a hangrögzítést.

Életének tragédiája az volt, hogy nem akadt mecénása, vagyis befektető a találmányai megvalósításához. Újításainak egy részét pedig gátlástalanul szétlopták, így a haszonból nem részesült.

hirdetés

Kliegl József 1795-ben született Baján. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, ezután gazdasági pályára lépett és pár évig gazdatisztként dolgozott – más források említik, hogy először katona lett, ám leszerelt. 1822-23-ban, majd 1828-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Később Pesten csendéleteket és miniatűr portrékat festett.

Sokoldalú, tehetséges ember volt. Első ötletei közé tartozott egy búvárhajó és egy számológép elve. Az előbbit kortársai túlságosan fantasztikusnak találták és elutasították. Utóbbi tervét pedig egy Magyarországon élő francia ember testvére valósította meg kint, Franciaországban...kjwiki

1835-ben Kliegl József hihetetlenül korszerű szedőgépet alkotott: ennek rendszere és működési elve hasonló a mai nyomdai szedőgépekhez. A különbség az volt, hogy a hasábsort nem matricákkal öntötték ki ólomból. Kliegl gépében a szedés mechanikusan történt, a billentyűvel leütött betűket a gép egymás mellé helyezte. A gépnek különleges osztóberendezése volt - ez a már kiszedett betűket a nyomás után visszarakta a helyükre.

A Magyar Tudós Társaság egyik bizottsága – élén Vörösmarty Mihállyal - melegen üdvözölte az újítást, mivel az eszköz több ember munkáját lett volna képes kiváltani.

A feltaláló a szedőgép prototípusát be is mutatta a a pozsonyi országgyűlésen. Ám neki nem volt pénze arra, hogy tovább tökéletesítse és megépítse a gépet. A szerkezet alapelvét azonban világszerte hasznosították modern nyomdai szedőgépek tervezésekor.

Kliegl József egy másik találmányával is az érdeklődés középpontjába került. Olyan hangrögzítő berendezést talált ki, amely a zongorához kapcsolva azonnal kottaként írta volna le az összes, zongorán leütött hangjegyet. A kottaíró készüléket 1854-ben a Vasárnapi Ujság is bemutatta, igen lelkes hangvételű cikkben: „A többször emlegetett s e lap olvasói által is olly hazafias részvéttel pártolt hangjegyzőgépet mintegy kötelességünknek tartjuk bemutatni.”

A berendezést a lap illusztrálta is, hogy az olvasóknak pontosabb fogalmuk lenne arról, hogyan néz ki, és miként működik. A szerkezettel egyébként Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is tartott bemutatót. Sajnos senki nem karolta fel Kliegl Józsefet, nem indult meg a kottaíró gyártása, a gép először a Nemzeti Múzeumba került, majd onnan a 20. században rejtélyes körülmények között egy családhoz, ahol tönkrement.hangi1hangi2

A hangrögzítő masina működési elve

„A gépezet benn a szekrénykében van, s ollyan óraműből áll, melly egy hengert forgat. A hengerre vonalazott s e használatra készitett fekete papir van illesztve. A zongora billentyüknek megfelelő fehér irónos tollak vannak, mellyek, mihelyt valamellyiket ujjával érinti a zongorázó, azonnal irni kezdenek hosszában vonalakat az egyformán forgó fekete papirra. Minden toll addig folytatja a vonást, mig a vele érintkezésben levő billentyűn rajta a játszó ujj. Innen nagyon természetes; hogy a huzamosabb nyomintást hosszukás vonal, az aprózott gyors játékot sürű apró pontok jelzik.

A papir a klaviaturának mintája szerint levén vonalazva, természetes, hogy a ki e gép működését felfogta, ha ismeri a kalviaturát a zongorán, a hangjegyző által irt jegyekre is azonnal rá ismer. A hangok mértékét a jegyek hosszasága határozza, s igy nagyon természetes, hogy az egész kóta vonala két akkora hosszu, mint a fél, és ez kétszer ollyan, mint a negyed stb.

Ha a játszó a pedálét érinti lábával, ezt is feljegyzi a gép a papir széleire, s e jegyeket csak keresztvonásokkal kell összehuzni, s be lesz osztva a játszott darab. Ha pedig a játszó nem jegyzi lába érintésével a taktust, egy párhuzamot vonaszszal, vagy ollyan üveg-lap a segitségével, mellyen ehhez való vonalozás már készen van, könnyen eszközölhető a beosztás.

Kliegl erősen állitja, – s legközelebb szép példákat mutatott e tekintetben – hogy nincs olly bonyolitott darab, mellyet a hangjegyzőgép után ne lehetne rendes kótákkal leirni. (…)"

Forrás: Oszk.hu

A zseniális Kliegl találmányaival a közösségi közlekedést is átalakíthatta volna. Még az 1840-es években kezdett foglalkozni az egysínű vasúttal. Meg is valósították volna az elképzelését – egyelőre csupán egy fakitermelő telepen –, ám mindkét érdeklődő cég csődbe ment.

Kliegl József azonban folyamatosan ontotta magából a jobbnál jobb ötleteket. Kitalált például egy hegyi pályára, meredek utakra alkalmas gőzmozdonyt speciális fékekkel. Ezt a találmányt Bécsben a szabadalmi hivatalban lopták el és hasznosították. Kliegl József egy fillért nem látott belőle.

A harmadik fontos közlekedési újítása a sínlerakó mozdony volt. Még Petőfi Sándort is sikerült feltüzelnie a vasúti találmányokkal; a költő 1848-ban azt írta, hogy ha ezek megvalósulnának, feleannyi lenne a kiépítés költsége és így csökkenne az utazás díja is.

A szabadságharcban részt vett fiaival és vejével. A bukás után egy időre eltűnt. Élete utolsó évtizedében festésből és kisebb találmányainak az eladásából próbált megélni. Szegényen élt, soha nem lett gazdag, soha nem lett haszna forradalmi ötleteiből. 1870-ben halt meg.

Ükunokája, Kliegl Sándor szobrászművész készített az emlékére egy különleges kompozíciót, amely Baján áll, a Ferences-templom melletti parkban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk