hirdetés

MÚLT

Budapesti legendák: szellemek a Svábhegyen

Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelye írók és művészek lakhelye volt, később viszont sok szörnyűség is történt itt.

Link másolása

hirdetés

Hogy mi köze a Svábhegynek a szellemekhez? A Bupap által szervezett, több mint három és fél órás séta végére kiderült, nagyon is találó a név: aki ott volt, az elhangzottak fényében biztos nem úgy tekint többé a városrészre, ahogy eddig.

A túra stílszerűen a Fogaskerekű megállójából indult, hiszen megépülésének döntő szerepe volt abban, hogy az 1800-as évek vége felé ugrásszerűen megnőtt az ideköltözők száma. A járművet ugyanis a kezdeti időkben nem vehette igénybe bárki, a jegyárak a lakosság döntő többsége számára megfizethetetlenek voltak. Kivitelezője ezért rengeteg telket felvásárolt a környéken, amelyekre svájci stílusú villákat építettek, hogy ezzel vonzzák oda a módos nagypolgárságot._DSC1610

A siker nem is maradt el: számos értelmiségi, író és művész döntött úgy, hogy ide húzódik vissza a város forgatagából. Az első betelepülők között volt Eötvös József (akinek nevét ma emlékpark viseli), illetve Jókai Mór, aki egészen haláláig élt itt, és még szőlője és állatai is voltak. A festői környezet több regényében visszaköszön.

Sajnos a villák többsége a II. világháború során megsemmisült, de pár nyom azért fennmaradt. Ezek közé tartozik az egykor Eötvös birtokán álló, gyönyörűen felújított Karthauzi-lak, amely ma magánkézben van._DSC1620

_DSC1564

Ahogy egyre nőtt a környék népszerűsége, úgy vált szükségessé egy luxusszálloda megépítése, ahol a máshol lakó, de szórakozni idejáró úri közönség tölthette az éjszakát. Ez lett az 1896-ban átadott Nagyszálló, amely a háború után kórházként működött, néhány éve pedig üresen áll. A szocializmus időszakának groteszk maradványa a kapuban látható vas ötágú csillag, aminek mára már csak egyik fele van a helyén.

hirdetés
_DSC1566_DSC1570

A harmincas éveket alapjaiban meghatározó válság Svábhegyre érdekes módon pozitív hatással volt. A gazdasági visszaesés miatt ugyanis sokkal kevesebben nyaraltak külföldön, ezzel párhuzamosan viszont megnőtt a belföldi utazások száma. A már amúgy is felkapott városrész adta magát erre a célra, így 1937 és ’41 között nem kevesebb, mint tizenegy szálloda épült fel itt. Ezek közé tartozik a Majestic, a Mirabel, a Széplak és a Rege szálló, melyek közös pontja, hogy mindet a geometrikus formákat előtérbe helyező Bauhaus stílus jellemzi._DSC1567

A békebeli időszak még a háború első éveiben is tartott, fordulatot csak az 1944. március 19-i német megszállás hozott. Ekkor azonban egycsapásra véget ért az idill: a náci csapatok az éjszaka leple alatt sorban megszállták és kiürítették a szállodákat, arra sem adtak lehetőséget az ott tartózkodóknak, hogy összepakoljanak.

Az épületek innentől főhadiszállásként üzemeltek. Nem meglepő, hogy erre esett a választásuk, hiszen egyrészt stratégiai helyen fekszenek (az egész várost be lehetett látni innen), másrészt a lakosztályokat is könnyű volt irodává átalakítani.

A Majestic szállóban Adolf Eichmann rendezkedett be, aki gyakorlatilag innen szervezte meg a magyar zsidóság deportálását. Az udvarban lévő fáskamrákat börtönként és kínzókamraként használták. Mivel erre semmilyen emléktábla nem figyelmeztet, túravezetőnk szerint ezek a hazai holokauszt leginkább elfeledett lenyomatai. A szállodák egyébként ma társasházként működnek, és az itt lakók többségének valószínűleg fogalma sincs, mi zajlott valaha a nappalijukban._DSC1577

A háború után sem lett kevésbé baljóslatú a városrész sorsa. Sétánk következő állomása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi kara volt, melynek helyén 1927-től egy apácarend működött. Egészen a ’40-es évek végéig, amikor a kommunista vezetés először egy traktoros-iskolát(!) költöztetett közvetlen szomszédságukba, majd rövidesen végleg száműzte az apácákat, természetesen itt is az éjszaka közepén rájuk rontva._DSC1639

Az épület innentől az ÁVH tisztképző iskolája lett, amelyet hivatalosan sehol nem hirdettek meg, valahogy mégis több ezer diák járt ide. Ma ez a Rendészettudományi kar főépülete, az apácák egykori kápolnája pedig díszteremként funkcionál. Érdekes módon még a szentély is megmaradt, a spanyolfal mögül lehet megközelíteni.

Az Állambiztonság más svábhegyi ingatlanokat is előszeretettel vett birtokba saját céljaira, lényegében az Andrássy út 60. után itt volt a második számú központjuk. Talán Rajk László esete mond el legtöbbet a korról, aki még csak nem is sejtette, hogy fél évvel azután, hogy részt vett az Úttörővasút ünnepélyes átadásán, már az egyik közeli villában fogják vallatni. Különösen bizarr, hogy ennek az épületnek – ahol amúgy ma szintén laknak – az aljában mulatóhelyet alakítottak ki, nehogy feltűnő legyen az állandó ki-be járkálás._DSC1666

Ha érdekel benneteket a téma, további részleteket tudhattok meg Kalakán László: A Svábhegy és környéke története 1944-45-ben című könyvéből, illetve Nádas Péter Helyszínelés című novellájából. A Szellemek a Svábhegyen séta legközelebb december 27-én és 30-án indul, bővebb infók itt: BUPAP

_DSC1632

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: