BBC History: Sztálingrádtól Hirosimáig
A háború legváratlanabb fordulata – Sztálingrád – A kérlelhetetlen katonai zseni – Bombázó férfiak – Az elfelejtett tábornok – Nyaralás helyett rémálom – Egyazon oldalon – D-nap – „Befejezni a háborút idióták!” – Aki elfoglalta Közép-Európát – Hitler titkos fegyverei – Auschwitz – Te mit tettél volna? – Miért tartottak ki végsőkig Hitler mellett? – Hol dőltek el a határok? – A Győzelem Napja – Japánt utoléri a végzet – Hirosima: a visszaszámlálás – A nürnbergi per – A háború ára
Felszállásra gyülekeznek a szövetséges bombázók – háttérben egy Halifax-gép
Papp Gábor főszerkesztő ajánlója:
Pontos adataink nincsenek, de a könyvpiac és a folyóirat-irodalom némi ismeretében megkockáztathatjuk: a világban átlagosan minden órában megjelenik legalább egy könyv vagy terjedelmesebb tanulmány a második világháborúról. Vajon mi az oka ennek a nem szűnő tömegérdeklődésnek? Ráadásul akkor, amikor Földünkön alig 100 millióan vannak, akik a háború alatt születtek, s a 85 éven felüliek száma – akiknek még lehetnek gyermekkori emlékfoszlányaik a háborúról – mindössze 34 millió. A népesség legalább harmadának már a dédszülője is a háború után született. A demográfia számsorai szerint tehát nagyon távoli a háború. Az érdeklődés mértékének mutatói szerint viszont nagyon közeli.
Ha egyetlen tőmondattal kell válaszolnunk a kérdésre, azt mondhatjuk: az emberiség történetében a legnagyobb, legdrámaiabb és leggyorsabban végbement cezúra volt a második világháború, ennek következtében a mai világ megértéséhez elengedhetetlen az előzményeinek és körülményeinek ismerete.
Adolf Hitler háborúja nemcsak egy Franciaországnyi lakosságú embertömeget gyilkolt meg, hanem lerombolt évezredes hiteket, erkölcsi pilléreket és megsemmisített egy világrendet.
Vajon 1944. június 6-a jó választás volt a normandiai partraszálláshoz? – Felkészülten várták a németek a szövetséges inváziót? – Fel voltak készülve a szövetségesek a D-napi partraszállást követő normandiai csatára?
Ilyen és hasonlóan érdekes kérdésekre keresi a választ Antony Beevor, akinek egyik legutóbbi könyve az elmúlt húsz évben a legjelentősebb munka a normandiai csata történetéről. A szerző Rob Attarral beszélget minden idők egyik legnagyobb hadműveletének sikereiről és kudarcairól.
Német őrszem figyeli az eget a normandiai partokok épített védművek előtt 1944 tavaszán
Sebesült katonák az Omaha-parton a D-nap délutánján
A fotókkal gazdagon illusztrált összeállításból megtudható, hogyan alakultak az eseménye ezen a mindent eldöntő napon, és az is, ahogyan a D-napot a Wehrmacht parancsnokai látták.
Poklok pokla
1945 után úgy fordult meg a világ sorsa, hogy az új világrend nemcsak a háborúban közvetlenül érintetteknek – az akkori népesség felének – a jövőjét befolyásolta, hanem azon földrészek nemzeteiét is, amelyeket közvetlenül nem sújtott a poklok pokla.
Ezért lett a második világháború az emberiség egyetemes élménye, amelybe minden nemzedék a maga jelenéből, a maga sűrűn változó értékrendjéből és a világhoz való viszonyából próbál eljutni. Sokadszor teszi ezt, és ezen túl sem fog fölhagyni vele. Bele lehet lépni kétszer ugyanabba a folyóba, de nem érdemes.
Reméljük, hogy számos nagyhírű tudósunk és érzékenyszemű szerzőink révén ebben a kötetünkben is sikerül a második világháború végeláthatatlan, teljesen soha be nem járható folyamának olyan áramlataiba, sodrába, szigeteire eljuttatni a kedves Olvasót, amelyekben plasztikusabb képet és sok új ismeretet is kap az emberiség történelmének egyik zéró pontjáról.
"Ne vegyünk részt haszontalan vitákban... arról, hogy melyik ország, melyik haderőnem nyerte meg az európai háborút. Az itt képviselt minden nemzet minden férfija és asszonya képességeinek megfelelően szolgált, és mindegyikük erőfeszítései hozzájárultak az eredményhez."
"Ezt ne feledjük el, és ha így cselekszünk, ezzel minden sír előtt lerójuk tiszteletünket, és vigasztalást nyújtunk elesett bajtársaink szeretteinek."
Jaltai hármas csúcsértekezlet
A történész, a kutató számára az idő nemcsak új részleteket hozhat felszínre, hanem a távolság is módosítja a nézőpontot. Csupán egyetlen példa erre vonatkozóan.
A világ egyik legismertebb hadtörténésze, Max Hastings például a Japán elleni háborúról szólva meggyőző érvekkel száll szembe azzal az elterjedt véleménnyel, hogy a szigetország az atombomba bevetése nélkül is rövidesen megadásra kényszerült volna. Azt állítja, hogy hajlandók lettek volna a valamikori megadásra, de az alkudozás és a kapituláció között óriási különbség van. A japánok 1945 júliusában is azt üzenték, hogy csak a saját feltételeik szerint tárgyalnának. Ragaszkodtak kormányzati rendszerük megőrzéséhez, elutasították az ország megszállását, s meg akarták tartani a Mandzsúriában és Koreában elfoglalt területeket.
Szerintük, ha egyáltalán szükség lesz a háborús bűnösök perbe fogására, azt maguknak a japánoknak kell elvégezniük. Hastings szerint, ha nem vetik be az atombombát, akkor az amerikaiak folytatták volna a gyújtóbombázást, szorosabbra vonták volna a tengeri blokádot.
1945 augusztusában Japán már közel állt az éhínséghez, és a szállítási útvonalak bombázása rövid időn belül több millió japán éhhalálával járt volna. A történésznek meggyőződése, hogy az atombomba nélkül Japánnak emberéletben nagyobb árat kellett volna fizetnie.
Teljes kötet Magyarország második világháborús történetéről
Tudjuk kötetünket forgatva hiányérzete is lehet az Olvasónak. A háború sok hadszínterére eljuttatjuk – kivéve hazánkat. Kiadványsorozatunkban méltányos arányokra törekedtünk, s ezért döntöttünk úgy, hogy egy hasonló terjedelmű és kiállítású, teljes kötetet szánunk Magyarország második világháborús történetének, a téma legavatottabb szakértőivel. Megjelenéséig megértését és a türelmét kérjük. Addig pedig hasznos időtöltést kívánunk ehhez a kötethez is!
Papp Gábor, főszerkesztő
(A második világháború III. kötete 2014. március 28-án jelenik meg.)
Ha 16% kedvezménnyel, 1650 Ft-ért megvennéd a második kötetet, KATTINTS IDE